A szombati budapesti tömegtüntetésen vállalt szerepléséért rúghatták ki állami technológiai cégnél betöltött állásából Tarr Zoltán egykori református zsinati tanácsost – legalábbis Magyar Péter, a demonstráció szervezője erről írt kedden közösségi oldalán. A NER-ből kiugrott ellenzéki politikus szerint az egyházat korábban otthagyó lelkészt azonnali hatállyal bocsátottak el próbaidős pozíciójából.

A 444 szerint Tarr a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményénél, a Neumann János Nonprofit Kft.-nél dolgozott idén január óta. A szakterülete uniós források felkutatása és becsatornázása volt, ő koordinálta a minisztériumba menő technológiai szakmai anyagokat ezen a területen. A református lelkész a 444-nek megerősítette a kirúgás tényét. A lapnak Tarr azt nyilatkozta: soha nem szidott egyetlen kormányzati tisztviselőt sem, kizárólag az egyháza ügyeiben nyilvánult meg; ugyanakkor belátja, hogy legutóbb olyan eseményen szólalt fel, ami kormányzati szempontból „az elvártnál nagyobb figyelmet kapott”. „Nem lehet mindig csendben maradni. Nem lesz könnyű, de engem nem lehet megtörni” – mondta az egykori zsinati tanácsos. 

Az április 6-án a Kossuth Lajos téren beszédet mondó Tarr volt az alapítója 2023-ban annak a Legyél a változás! nevű egyesületnek, amelyet a szombati bejelentése szerint átvett Magyar Péter. A férfi már a kegyelmi botrány kirobbanása után arról beszélt, hogy Balog Zoltán exminiszter, református püspök „soha nem látott hitelességi válságot” okozott az egyházukban azzal, hogy nem vállalta felelősségét a több fideszes kulcspolitikus bukását hozó ügyben.

Tarr szombati beszédében is említette, hogy azért hagyta ott korábban a református egyházat, mert nem tudott egyetérteni és állam és az egyház kapcsolatának az erős átalakulásával. Szerinte a kegyelmezési ügy rámutatott, hogy egyháziak és nem egyháziak hatalmi helyzetükkel visszaélve bírósági ítéletek és olyan alapértékek, mint minden gyermek védelme fölé helyezik magukat. „Mi, reformátusok meg fogjuk oldani a Balog-ügyet, mert amíg ő bármilyen tisztséget betölthet, nem akar meggyógyulni a magyar kereszténység” – jelentette ki a színpadon. 

„ Minthogy Zoltán próbaidős alkalmazott volt egy állami technológiai cégnél, jogi aggályt aligha emelhetünk, de súlyos erkölcsi elveket sért és alaptörvényellenes , ha valakit véleményéért és annak felvállalásáért utcára tesznek”

– írta Magyar Péter, aki szerint Tarr egyetlen „bűne” az volt, hogy az általa szervezett szombati tömegtüntetésen civil felszólalóként, református lelkészi mivoltában felemelte szavát az egyház és állam káros összefonódásával és Balog Zoltán püspökkel szemben. Varga Judit volt férje azt írja, Tarrt már „a gyűlésüket követő első munkanapon elzavarták”. Magyar egyértelműen retorziónak tekinti az elbocsátást: „ A magát családbarátnak mondó kormány világos és egyértelmű utasítása alapján egy háromgyerekes apát tettek utcára azért, mert a hatalom nem tűrheti, hogy egy olyan eseményen szólalt fel, amely nem a fennálló rendszert és annak vezetőjét dicsőítette„ –írja. A politikus egyben azt is bejelentette, felkéri Tarrt, hogy szerepeljen – egyelőre nem ismert – pártjának európai parlamenti listáján. (Ezzel hasonló civil szereplője lenne Magyarék EP-listájának is, mint amilyen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt esetében Törley Katalin, a volt tankerületével jelenleg is perben álló egykori tanár-aktivista, akit polgári engedetlenség miatt bocsátottak el 2022-ben.)

Noha Tarr Zoltán – egyébként néhány nap múlva lejáró – próbaidős státuszára tekintettel Magyar Péter egyértelműen kijelentette, hogy jogi szempontból aligha támadható például egy munkaügyi bíróságon a volt zsinati tanácsos állami cégtől való elküldése, említ bizonyos „súlyos erkölcsi elveket”, amelyeket sért Tarr elküldése. A Társaság a Szabadságjogokért korábbi (2021-ben), a témában írt  érvelése világos különbséget tesz állami és versenyszférabeli munkáltató között. Míg a jogvédők szerint a privát munkáltatók elvárhatnak bizonyos fokú elköteleződést munkavállalóiktól a cég értékrendje mellett,

az állam a vélemény szabadságát nem korlátozhatja annak alapján, hogy ki mit gondol közéleti kérdésekben, mert „semlegesnek kell lennie a polgárok világnézeti sokféleségét illetően”.