Két év felfüggesztett helyett két év három hónap végrehajtandó börtönbüntetésre, illetve a közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság másodfokon azt a két rendőrt, akik 2021-ben hajléktalan embereket bántalmaztak Mohácson – írja közleményében az Utcajogász. A két rendőr ellen 2021 februárjában indult hivatalból eljárás, amikor kiderült, hogy járőrszolgálatuk alatt két, kiszolgáltatott élethelyzetű hajléktalan embert is bántalmaztak több alkalommal:
indok nélkül egészen közelről gázspray-vel fújták le őket, megalázóan beszéltek velük, egyiküket pedig az utcán éneklésre és léggitározásra szólították fel.
Az esetekre úgy derült fény, hogy a rendőröket a Nemzeti Védelmi Szolgálat már megfigyelte. Az ügy felderítését segítette, hogy az elkövető rendőrök tetteik közül többet videóra vettek, és elküldték kollégájuknak. Mindez a koronavírus-járvány idején történt, amikor a kijárási korlátozás miatt csak a járőröző rendőrök és hajléktalan emberek voltak Mohács utcáin.
„Így utóbbiak még inkább kiszolgáltatott helyzetbe kerültek – a sértetteket a rendőrség több alkalommal megbírságolta a kijárási korlátozás megszegése miatt –, előbbieknek pedig kevésbé kellett félniük a bántalmazások miatti felelősségre vonástól, hiszen azoknak szemtanúja nem lehetett”
– írja az Utcajogász. Az elsőfokú ítéletet 2023 októberében hozta meg a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, az ügyészség a vádlottakkal szemben már akkor is letöltendő börtönbüntetést indítványozott, amelynél a bíróság enyhébb ítéletet szabott ki: két év börtönbüntetést négy év próbaidőre felfüggesztve. A védelem másodfokon a büntetés alól való felmentést vagy a büntetés enyhítését kérte személyi körülményekre hivatkozva, valamint arra, hogy a sértettek erőszakos magatartást tanúsítottak.
Az Utcajogász beszámolója szerint a másodfokú bíróság előtt a ügyészi perbeszéd hangsúlyozta, hogy a rendőrök a járőrszolgálat során közhatalmi funkciót gyakorolnak, és ennek megfelelően kell viselkedniük. Az ügyész elmondta, hogy
az egyenruha viselése nem érdem, hanem kötelesség a rendőr számára, a fegyveres szolgálat alatti viselkedés pedig meghatározza, hogy a civil társadalom miként ítéli meg általában a szervezetet.
Az ügyész arról is beszélt, hogy a fiatal rendőri állományban a mobiltelefonnal való felvétel-készítéssel kapcsolatos visszaélések nem példa nélküliek. Azonban a rendőri állománnyal szemben alapvető elvárás, hogy tisztelje az emberi méltóságot és a törvényeknek megfelelően intézkedjen.
Ezért a vádhatóság a büntetés szigorítását indítványozta, és olyan ítéletet, amely alkalmas a generális prevencióra a harmincezer fős rendőri állományon belül.
„A sértettek képviselőjeként az Utcajogász ügyvédje az ügyészi indítványt támogatta, kiemelve azt a tényt, hogy a nyomozás során is egyértelmű volt, a sértettek nem voltak erőszakosak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetlen előélet rendőrök esetében nem vehető figyelembe enyhítő körülményként”
– írja a jogvédő szervezet.
A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi indítványt megalapozottnak tartotta, és a büntetést letöltendő szabadságvesztésre és a közügyektől való eltiltásra módosította. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy ebben az ügyben nem jogszerű intézkedések kereteit lépték át a rendőrök, hanem kiszolgáltatott embereket aláztak meg, így a végrehajtandó szabadságvesztés szükségesnek és arányos büntetésnek tekinthető. Az elsőrendű vádlott esetében az ügy a Kúria előtt folytatódik, járőrtársa esetében viszont jogerőssé vált.
A Helsinki Bizottság adatai szerint rendkívül ritkák a mohácsihoz hasonló vádemelések:
amíg a rendőrök által hivatalos eljárás során elkövetett bántalmazások miatti feljelentések mindössze 3%-ban történik vádemelés, addig a hivatalos személy elleni erőszaknál ugyanez az arány már 68%.
A Mércének az áldozatokat képviselő Utcajogász munkatársa korábban elmondta:
„A felügyeletre szoruló, hajléktalan, mentális betegséggel élő, a vele szemben elkövetett cselekményeket felidézni csak nehezen tudó mohácsi férfi esete gyakorlatilag az intézményrendszer „állatorvosi lova”.”
A férfi – az Utcajogász szerint számos, utcán élőket érintő alapjogi problémával terhelt – kijárási tilalom idején rengeteg szabálysértési bírságot szedett össze, amelyet nem tudott kifizetni, majd ezeket a büntetéseket a bíróság úgy változtatta elzárásra, hogy figyelmen kívül hagyták, hogy fogyatékossággal él.
A sértett mindössze két nappal a rendőri atrocitások után került emiatt büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol ráadásul más fogvatartottak ismét bántalmazták.
Később az Utcajogász indítványára – akik azzal érveltek, hogy fogyatékos embert szabálysértés miatt elzárásra ítélni nem lehetne – szabadult, miután egy bíró végre figyelembe vette a férfi állapotát.
