Péntek éjszaka szűk többséggel fogadta el a görög parlament azt a törvényt, amivel zöld utat adnak a magánegyetemek számára az országban. A törvény ellen az elmúlt hónapokban több alkalommal is szerveztek tüntetéseket és egyetemfoglalásokat a diákok, a szavazás idején a parlament épülete előtt összecsapásokra is sor került a demonstrálók és a rendőrök között.
Clashes during a protest against the government’s draft law introducing private universities in #Greece, which students consider will lead to the degradation of public #education. pic.twitter.com/rPYkkz4dCJ
— Savvas Karmaniolas (@savvaskarma) March 8, 2024
A nem sokkal péntek éjfél után elfogadott javaslattal az ország jobboldali kormánya lehetővé tette a magánegyetemeknek, hogy az állami intézményekkel azonos értékű diplomákat adjanak ki, ezzel tulajdonképpen megszüntetve az állam egyeduralmát felsőoktatásban. Görögország miniszterelnöke, Kiriakosz Micotakisz szerint a lépés segíthet a külföldi egyetemeken tanuló mintegy 40 ezer görög diák hazacsábításában és az oktatás szabadságának növelésében.
Ezzel szemben a szavazás ellen összegyűlt tüntetők és a törvény ellenzői szerint ez egy újabb állomása a jobboldali kormány privatizációs politikájának, amivel a közszolgáltatásokat multinacionális cégeknek adják át. Valamint úgy vélik, hogy
a döntés nyomán az állami egyetemek által kiadott diplomák veszíteni fognak értékükből.
Az ellenzéki pártok szerint a törvény ráadásul alkotmányellenes is lehet, mivel Görögország alaptörvényének 16-os cikke szerint minden állampolgár számára biztosítani kell az ingyenes felsőoktatáshoz való jogot.
Az éjszakába nyúló parlamenti ülés idején az épület előtt mintegy 18 ezer fős tömeg gyűlt össze. A tüntetők egy része petárdákkal és molotov-koktélokkal támadt a kivezényelt rendőrökre, akik erre könygázzal és gumibotozással válaszoltak.
A pénteki megmozdulás a magánegyetemek görögországi megjelenése ellen tartott demonstrációk legfrissebb állomása volt. Az országban hetek óta tartanak békés demonstrációkat és foglalnak el egyetemeket a diákok és a velük szolidaritást vállaló szakszervezetek és polgárok –
ezek ellenére a 300 fős parlament 159 igen szavazatával elfogadták a javaslatot.
A 2019-ben hatalomra jutó jobboldali Kiriakosz Micotakisz és pártja, az Új Demokrácia az elmúlt években több alkalommal is erős ellenállásba ütköző törvényekkel csorbította az ország egyetemeinek autonómiáját. 2021-ben egy felsőoktatási reformtörvénnyel lehetőséget biztosítottak a tanulmányi idő kétszeresét túllépő hallgatók elbocsátására, valamint külön rendőrséget létrehozásáról döntöttek az egyetemek védelmére. 2019-ben pedig eltörölték azt a törvényt, amely jogi szempontból „menedékhellyé” nyilvánította az egyetemeket, vagyis megtiltotta, hogy biztonsági erők lépjenek az egyetemek területére.
A diákság szerint azonban mind az iskolarendőrség, mind pedig a magánegyetemek beengedése csupán látszatintézkedés az általános forráshiány miatt az elmúlt években egyre nehezebb anyagi helyzetbe kerülő felsőoktatás problémáinak kezelésére – a kormány a GDP mindössze 7,1 százalékát költi oktatásra, az EU-s 9,6 százalékos átlaghoz képest. A balkáni ország felsőoktatásának romló helyezetét jól mutatja, hogy az uniós átlaghoz képest (13) közel négyszer annyi diák (47) jut egyetlen oktatóra.
