Bár a helyi népszavazás sorsa és jelentősége még bizonytalan, már több aláírás gyűlt össze Sóskúton az akkumulátor-újrahasznosító üzem ellen, mint ahányan a január végi lakossági tájékoztatóról elüldözött polgármestert 2019-ben megválasztották. Kedden a sóskúti civilek tüntetésén jártunk, ahol kiderült, hogy közös fellépésük ereje mellett Orbán Viktor szavaiba tudnak kapaszkodni a helyiek, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy a helyi tiltakozások politikai támogatásából hogyan lesz szavazat. Riport.

A helyi és az országos közvélemény egyaránt a sóskúti Andrada-beruházásra figyel hetek óta. A múlt héten azzal került a hírekbe a tervezett akkumulátor-újrahasznosító üzem ügye, hogy a kormány érezhetően erőből szeretné lenyeletni a projektet a helyiekkel, a Külügyminisztérium honlapján ugyanis megjelent egy jogszabálytervezet annak kiemelt beruházássá nyilvánításáról. Sőt az is kiderült, hogy a kormány vele együtt három másik, szomszédos helyrajzi számon is tervez meg nem nevezett, de minden bizonnyal akkumulátoripari kiemelt beruházást. Ilyen előzmények után vette kezdetét a gyár ellen fellépő sóskúti civilek többnapos tiltakozássorozata. Ennek eddigi leglátványosabb, keddi etapja a „fénymenet” volt, amelyen világító telefonokkal vonult végig több száz helyi és környékbeli a falu utcáin.

Több ez, mint 40-50 család ügye

A szélesebb nyilvánosság bizonyára a január 30-án meghiúsult lakossági tájékoztató országos sajtót bejárt képeire emlékszik leginkább. A keddi tüntetést megelőzően a helyieket arról is megkérdeztük, hogy utólag mit gondolnak a beruházást kezdettől eldöntött kérdésként kezelő polgármester meneküléséről emlékezetes estéről. A történtek megítélése nem egyértelmű a településen. Bár azt mindenki sajnálta, hogy a tájékoztató füstbe ment – a sóskúti civilek például nagyon-nagyon készültek arra, hogy érdemben kérdezhessék az Andrada megjelent képviselőit –, annak elmaradásért más-más szereplőket tartanak felelősnek.

Többen azt mondták erre vonatkozóan, hogy a nem sóskúti (vagy környékbeli) illetőségű pártpolitikusok, valamint a Mi Hazánk által odaszervezett MÖM-tagok feltűnése többet vitt, mint amennyit hozott az ügy számára. Mások azon a véleményen voltak, hogy mindennek ellenére az önkormányzatnak mint szervezőnek gondoskodnia kellett volna arról, hogy biztosítsa és megfelelő mederben tartsa az eseményt. Ezen az állásponton volt Mészáros József, a lakosok összefogásából frissen alakult Sóskúti Civil Kör tagja is, aki szerint figyelembe véve azt, hogy köztudottan mekkora düh volt már akkor az emberekben, megfelelő felkészüléssel és moderálással megtartható lett volna a rendezvény.

Ha volt is olyan, akit nem lelkesített különösebben a lakossági tájékoztatón történt botrány, az legkésőbb kedd estére egyértelművé vált, hogy a település határain belül nagyon komoly támogatottsága van az Andrada-gyár elleni harcnak. A helyi civilek ugyanis – az érintett szomszédos települések lakóival egyetemben – néhány hete aláírásgyűjtésbe kezdtek azért, hogy felmérjék, hány helybeli áll mögéjük. Mint az a tüntetés során többször elhangzott,

csak sóskúti választópolgároktól már több mint 1200 szignót sikerült összegyűjteniük – ez a falu összlakosságának harmadát jelenti –, és ez több, mint ahány szavazattal König polgármestert 2019-ben településvezetővé választották (920).

Ahogyan Mészáros Józseftől megtudtuk, ezeket az aláírásokat nem előre meghirdetett, standolási időpontokhoz kötött gyűjtés során sikerült összeszedni, hanem a szervezők keresték fel a település lakóit a község különböző helyszínein, akár házhoz is mentek hozzájuk. A gyűjtésben az is hajtotta őket, hogy a polgármester egy interjúban korábban azzal bagatellizálta a problémát, hogy szerinte mindössze 40-50 család tiltakozik csupán, és az egész ellenállás során csak az ő felerősített hangjuk hallatszik.

„Hát, ebből is látszik, hogy ez az ügy azért sokkal több, mint 40-50 családot érint”

– mutatott körbe a kedd esti tömegen Mészáros, miközben a nyomukban sétálva kérdeztük őt. S valóban: mint az a demonstráció estéjén közzétett felvételünkön is látszik, több száz tüntető kígyózott végig a 3600 lelkes település utcáin. Az is nyilvánvaló volt, hogy a januári botrány után a cég és a fideszes országgyűlési képviselő oldaláról gyakran elhangzó vád, miszerint „importált tüntetők” jöttek volna, a legkevésbé sem állt meg. A botrányba fulladt tájékoztató napjához képest amúgy is jóval kevesebben érkeztek autóval, és a demonstráció lezárultával is jól látszott, hogy a túlnyomó többségük a falu mellékutcáin továbbsétálva indult el hazafelé. A hangulat egyébként hasonló volt, mint a január végi, lefújt fórumot követő, LMP által szervezett fáklyás felvonuláson: alapvetően nyugodt, békés, de elszánt arcokkal teli tömeg haladt végig Sóskúton. A létszám pedig az akkori vonuláson résztvevők számát is jócskán felülmúlta.

A közhangulat kapcsán Kormányi Zsolt, a Sóskúti Civil Kör egy másik, a tüntetésen beszédet mondó tagja azt tapasztalta, hogy alapvetően háromféle helyivel lehet találkozni mostanság a faluban. Az egyik kategóriába azok tartoznak, akik még nem is hallottak az akkumulátoros történetről; az ő megszólításukon dolgoznak a szerveződő civilek. Vannak olyanok is, akik „talán beletörődtek és elfogadták azt, hogy ma Magyarországon bármit felülről ránk erőltethetnek”. A harmadik csoportot azok alkotják, akik kedden eljöttek a tüntetésre, és akik aláírták civilek nyilatkozatát.

Mint arra fentebb is utaltunk, a „fénymenet” nem az egyetlen akkufeldolgozó-ellenes megmozdulás a héten Sóskúton: hétfőn délután a kisgyermekes családok hívták fel a figyelmet arra, hogy a falu készülő bölcsődéjének közelébe szándékozik betelepülni az Andrada, pénteken reggel pedig autós felvonulással szeretnék újra megmutatni, hogy nem kerülheti meg őket a szlovén tulajdonú cég, még a kormány hathatós támogatásával sem.

Eközben a szomszédos Érd is kiveszi a részét a tiltakozásból: a városban szerdán rendeztek lakossági fórumot.

Mi lesz a népszavazással?

Habár az aláírásokkal és a keddi, tömeges jelenléttel egyértelmű jelét adták a helyiek annak, hogy erős hátországa van Sóskúton az akkufeldolgozó elleni tiltakozásnak, egy községi lakos megtámadta a feldolgozó telepítése ellen kezdeményezett, és a helyi választási bizottság által átengedett helyi népszavazási kezdeményezést. Szerdán délután a sóskúti önkormányzat közösségi oldalán azt közölte: „Egy helyi lakos által megbízott ügyvéd a jogorvoslatra nyitva álló határidő letelte előtt alig két órával 2024. február 27-én 14.06 órakor a Budapest Környéki Törvényszékhez címzett felülvizsgálati kérelmet juttatott el a HVB részére.” Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig a képviselő-testület nem írhatja ki a referendumot.

Így tehát jelen pillanatban nem csak a kiemelt beruházássá nyilvánítás fenyegeti a helyiek akaratának érvényesülését. Pedig utóbbi önmagában is bőven elegendő kihívást jelent a tiltakozóknak. Ahogyan ez érdi illetőségű Érdmost újság idézi a környezetvédelemre specializálódott EMLA Egyesület jogászát, „a sóskúti beruházás sorsa bár a kiemeltté tétellel nem dőlt el véglegesen, de a kormány megteremtette a lehetőségét annak, hogy akár egy sikeres népszavazás nyomán módosított helyi építési szabályozást semmibe lehessen venni, és felül tudja írni a településre vonatkozó szigorú követelményeket, helyi jogszabályokat”.

Hogy ezzel együtt miért lenne mégis értelme megtartani a népszavazást, arra határozott válasza volt Mészáros Józsefnek (akit még kedden este, tehát a népszavazási kezdeményezés felülvizsgálatáról szóló hír megjelenése előtt kérdeztünk):

szerinte ha ezt a 3600 embert nem hallgatják meg, annak erőteljes kihatása lehet a későbbiekben az országgyűlési választásokra is.

„Itt nem csak Sóskútról van szó, mert Sóskút egy kis település, de ha megnézzük a környező településeket, és megnézzük az országos egyéni választókerületet, akkor ugyanúgy Törökbálinton és Diósdon is elutasítják a gyárat. Ez elindíthat egy olyan lavinát a környéken, ami erodálhatja a kormánypárt népszerűségét” – véli Mészáros. A tényleges jogi érvényesség és ügydöntő jelleg helyett tehát a népakarat egyértelmű demonstrálására koncentrálnak a helyiek, amikor a népszavazás mellett kardoskodnak.

Azt már sikernek könyvelhetik el a sóskúti lakosok, hogy a falu maga mellé állították a képviselő-testületet az elmúlt hetek munkájával, legalábbis annyiban, hogy végül a hatból öt képviselő a nevét adta ahhoz a népszavazási kezdeményezéshez, amelyet a választási bizottság jóváhagyott.

Kormányi Zsolt arról számolt be a keddi tüntetésen, hogy a múlt héten a Sóskúti Civil Körből néhányan találkoztak a helyi képviselő-testülettel. Szerinte a képviselők jelenleg attól félnek – ami már szintén tipikusnak számít a hasonló beruházásoknál –, hogy a kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítva el is veszi az ipari parkot a településtől.

A demonstrációknak mindenesetre volt még egy kimondott követelése, amellyel kifejezetten a képviselő-testületet szólították meg: a helyiek azt szeretnék, ha határozatban mondanák ki – akár elébe menve a népszavazás eredményének is –, hogy nem kérnek a beruházásból.

Ez az üzenet mindössze egy nap alatt célt ért. A Sóskúti Civil Kör szerda késő este tette közzé Facebook-oldalán, hogy a képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy nem fogadja el a kiemelt beruházássá nyilvánítás rendelettervezetét.

Orbán ígérete

A kedd esti megmozdulás fontos előzménye volt a kiemelt beruházássá nyilvánításról szóló tervezet megjelenése mellett az is, hogy nem más adott újabb érveket a sóskútiak és a környékbeliek kezébe a gyárról szóló vitában, mint maga a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanis a parlament hétfői plenáris ülésén Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő – éppen az akkumulátoripari beruházások kiemeltté nyilvánítása kapcsán feltett – azonnali kérdésére a civilek által meglepően jól használható mondatokkal válaszolt: 

„Semmilyen szándékunk nincs arra nézve, hogy bármilyen közösségnek a saját életéről szóló döntését megakadályozzuk, sőt épp ellenkezőleg. Meggyőződésem, hogy legjobb, ha minden döntésről, minden ügyben ott születik döntés, ahová az tartozik. Minél közelebb a valóságos élethez. A magam részéről azt az álláspontot képviselem, hogy ezekben a kérdésekben a közösségeknek elidegeníthetetlen és elvehetetlen jogaik vannak.”

Az egyik civil szónok meg is szólította Orbánt: „Miniszterelnök úrnak innen üzenjük, hogy ígéret szép szó, betartják, úgy jó!”

Miután a miniszterelnök többször is állást foglalt amellett, hogy a kormány a helyiek akarata ellenére nem kíván szabályozást alkotni,

kedden a sóskútiak joggal értelmezhették úgy a helyzetet, hogy van mibe kapaszkodniuk, és előnybe kerültek a kormánnyal szemben az Andrada-vitában.

A civilek szerint éppen ezért, miután a helyi képviselő-testület meghozta a tiltakozó határozatot, már nem az ő felelősségük, hanem a miniszterelnök szavahihetőségén múlik, hogy mi lesz a játszma vége.

Orbán szavainak egyébként az adott furcsán ellentmondásos kereteket, hogy éppen az ő válaszai előtt nem sokkal interpellálta Csárdi Antal LMP-s képviselő Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy megkérdezze tőle, miért támadta meg minisztériuma az LMP országos népszavazási kezdeményezését a kiemelt beruházásokról szóló jogszabályok visszavonásáról. Lázár egyfelől azzal érvelt, hogy költségvetési ügyekről nem lehet népszavazásokat tartani, másfelől pedig szerinte a társadalom egészének nagyobb érdeke fűződhet egy-egy beruházáshoz, mint amilyen érdek fűződik a személyi, egyéni vagy kisközösségi jogvédelemhez.

Lázár János ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján (1:22:00-től) konkrétan a sóskúti beruházással kapcsolatban már úgy fogalmazott:

„nem állnak fenn a nemzetgazdasági kiemelés feltételei a hatályos törvények szerint”, valamint hivatkozott Orbán Viktor hétfői szavaira is, amennyiben a kormány „a helyiek véleményétől nem tud eltekinteni”.

Habár ez alapján hiba lenne kész tényként kezelni, hogy a sóskútiak biztosan maguk dönthetnek a beruházások sorsáról, az mindenképp figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök állásfoglalására mintha hátráló manőverbe kezdett volna a kormány.

Politika hozta, és a politika tudja elvinni

Mint a fentiekből is látszik, a civil küzdelem csak egy pontig elég, s ahogyan a szerda esti érdi fórumon Tetlák Örs, Érd LMP-s alpolgármestere megfogalmazta, az akkuipari beruházást a „a politika hozta, és a politika tudja elvinni”: egy ügydöntő népszavazás kiharcolása, vagy éppen a kiemelt beruházástól való visszakozás 2024 Magyarországán a hatalom mérlegelésén múlik.

Az eddigi sóskúti megmozdulásokon különböző intenzitással képviseltették magukat az egyes ellenzéki pártok. Kedden este ugyanakkor mégsem lengett a tömegben egyetlen pártzászló sem – ez akár a január végi eseményekből levont tanulságok eredménye is lehetett. Környékbeli lakosi minőségében ugyanakkor Tetlák kapott néhány percet a színpadon.

Az eseményt megelőzően azért LMP-s elnökségi tagsági „sapkájában” is válaszolt a Mérce politikai képviseletre vonatkozó kérdéseire. (Ekkor még alig másfél hét telt el a kegyelmi botrány csúcsán megszervezett Hősök terei gigatüntetés és csupán néhány nap az ellenzéki pártok által – de például az LMP részvétele nélkül – lebonyolított, meglehetősen kudarcos demonstráció után.) Tetlák arra is kitért, hogy mit gondol pártjának társelnöke, Ungár Péter kijelentéséről, miszerint „a pártoknak nem a civilek helyére, hanem a civilek mögé kell beállniuk”, és hogyan értelmezhető ez a sóskúti helyzetre.

Tetlák szerint a helyi ügyeket akkor lehet jól képviselni, ha kellő alázattal és támogató segítéssel vannak ott a pártok.

„Meg lehet találni [a pártoknak – BB.] ezt az összhangot bármilyen helyi közösséggel, amikor nem zavarják egymást, meg nem egymással versengenek, hogy ki ugrik a kamera elé, hanem a háttérben sokat segítve, akár technikai feltételekben, ötletekben, szakértelemben, bármi másban, amit kérnek. De itt az első a helyi közösség érdeke kell, hogy legyen, és ebben egyébként minden egyes párt megtalálhatná a maga helyét” – véli az LMP elnökségi tagja.

A kedd esti tüntetésen egyébként a tömegben ott volt a DK-s Kocsis Cake Olivio is, aki a demonstráció után Facebook-posztban foglalta össze pártja álláspontját a sóskúti történésekről. Szerdán a momentumos Gelencsér Ferenc az érdi lakossági fórumon kérte számon Aradszki András fideszes országgyűlési képviselőt, valamint arra buzdított minden résztvevőt, hogy küldjön levelet a kormánynak a kiemelt beruházásról szóló tervezet véleményező felületére.

Miután abban sikerült azért megegyeznünk Tetlák Örssel, hogy választásokat pártok szoktak nyerni, feltettük azt a kérdést is, hogy a háttérmunkából hogyan lesz szavazat. Habár a független jelöltek kisebb településeken jellemző dominaciája mellett a közelgő önkormányzati választáson Sóskúton vagy Tárnokon a pártszínekben történő jelöltállításnak sok értelme nincs, de listás országos választásokon annál érdekesebb lehet ez a kérdés. Tetlák szerint a választók megítélik majd, hogy melyik párt emeli fel leginkább a hangját az adott ügyben, s melyik teszi meg értük a legtöbbet.

Azt is hozzátette: az ilyen helyi ügyek kezelésében az ellenzéki pártok nagyon alulteljesítenek, pláne a kisebb településeken, s ezt kivétel nélkül elrontották az utóbbi 15 évben.