Európa legnagyobb, évenként megrendezésre kerülő neonáci találkozója, az úgynevezett „Becsület napja” idén is kiváltotta magyar és nemzetközi csoportok tiltakozását. Délután az Állítsuk meg a nácik dicsőítését néven hirdetett tüntetésen vonultak Magyarországról és Nyugat-Európából érkező antifasiszták a Széll Kálmán térről a Várba, majd vissza. Korábban pedig a Duna-parti cipőknél tiltakozott nemzetközi társaikkal a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. Az Európai Balpárt a Szabadság téren koszorúzott a délelőtt folyamán. Az antifasiszta tüntetésre érkezők közül sokakat igazoltatott a rendőrség, egy Németországból érkező csoportot feltartóztattak. Fizikai erőszak-esetről cikkünk élesítéséig nem értesültünk. A neonácik idén nem a Várban, hanem a Hősök terén gyülekeztek. A Mérce tudósítói minden antifasiszta megmozduláson jelen voltak. 

Budapest második világháborús ostromának záróeseményének tavalyi, 78. évfordulóján a szokásos újfasiszta találkozók és tüntetések, és az ezeket kísérő szokásos szélsőjobboldali atrocitások, valamint az ezek ellen több mint tíz éve szerveződő erőszakmentes antifasiszta megmozdulások mellett korábban példátlan eseményekre is sor került Budapest utcáin. Német és olasz állampolgárok támadtak szélsőjobboldalinak vélt személyekre, majd a kormány mindent megtett, hogy lejárassa az antifasizmust, és teljes egészében egybemossa azt az utcai támadásokkal. Emlékezetes, hogy a Szikra Mozgalom egyik tagját is azzal vádolták – csekély bizonyítékok alapján -, hogy „antifa terrorista”. Dobos Krisztinát végül egyértelmű mondatokban tisztázta a rendőrség, és máig egyetlen magyar személyről sem tudni, akinek valóban köze lett volna a tavalyi erőszakos cselekményekhez. 

Mindeközben a fasisztákkal szemben nem jár el ilyen keményen a NER, épp ellenkezőleg. Tavaly júliusi hír, hogy a Kisfaludy Program keretében 70 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatásban részesült az 1945-ös kitörésre évente megemlékező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet – és nem ez volt az egyetlen eset, amikor fajvédőket támogatott a NER. A kitörésről megemlékező Turista Egylet egyébként „bakancsos turistaház” megépítéséért cserébe kapott állami támogatást. A „becsületnapi” megemlékezéseket „emléktúrának” álcázzák, mivel a neonáci gyűlések hivatalosan tiltottak. 

A szélsőjobboldali Telegram-csatornák tanúsága szerint újfasiszta csoportok idén végül a Hősök terén gyülekeztek. 

Ezúttal felvonulást rendeztek az antifasiszták

A Széll Kálmán téren kezdődött a legnagyobb létszámmal zajló antifasiszta tüntetés, melyen magyarországi és nemzetközi csoportok is részt vettek. 

A helyszínen nagy erőkkel volt jelen a rendőrség is, a Széna téren és környékén többeket igazoltattak. A tüntetők egy része maszkban jelent meg, ezeket civil ruhás rendőrök viszont levetették velük. (A maszkot antifasiszta tüntetéseken azért szokás viselni, hogy az antifák ne váljanak beazonosíthatóvá neonácik által. Tavaly nevük elhallgatását kérő antifasiszták arról számoltak be lapunknak, hogy önvédelmi okokból általában igyekeznek kerülni a nyilvánosságot. Ez a veszély egyébként a tavalyi antifa-támadások után is beigazolódott, amikor a Szikra Mozgalom aktivistáját, Dobos Krisztinát és más baloldali aktivistákat, valamint egy kollégánkat is doxolták – személyes adatait keresték fel és tették közzé.)

Az esemény elején a németországi Náci Rezsim Üldözötteinek Szövetsége – Antifasiszták Szövetsége (VVN BdA) egyik tagja arról számolt be a Széll Kálmán téren gyülekező nagyjából 100 főnek, hogy a délelőtt folyamán nem tudtak részt venni a Duna-parti cipőknél rendezett antifasiszta tüntetésen, mert a rendőrség feltartóztatta a buszukat. 

Ezt követően az egyik szervező arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szélsőséges neonácik évenkénti masírozása utal a fasizmus reneszánszára, Magyarországon a mainstream jobboldal is fasizálódik:

‘Bár a „Becsület napja” megemlékezést magyar neonáci csoportok szervezik, nem csak a magyar jobboldal és szélsőjobboldal próbálja torzítani a történelmet. Magyarország a balti államokkal együtt 2019-ben olyan állásfoglalást nyújtott be az Európai Parlamentbe, ami a Szovjetuniót is okolja a második világháború kitöréséért. Ennek a revizionista átminősítésnek a csúcspontja egy egész Európára kiterjedő emléknap bevezetése a „totalitárius rendszerek” áldozatainak emlékére. Az elkövetők és áldozatok úgymint a fasizmus és a kommunizmus egyenlővé tétele azt jelenti, hogy a fasiszta Németországgal kollaboráló államoknak nem kell szembenézniük saját nacionalizmusukkal, antiszemitizmusukkal és az országaikból származó kollaboránsok részvételével a náci tömeggyilkosságokban.’ – hangzott el a Széll Kálmán téren. 

Ezután a többi, Európában zajló neonáci menetekre hívták fel a figyelmet, és arra, hogy a budapesti eseményre is érkeznek Európa minden tájáról fasiszták. Ezt követően elhangzott az is, hogy az antifasiszta rendezvény egyik szervezője, a Stop Nazi Glorification antifasiszták nemzetközi hálózata, amely megpróbálja felhívni a közvélemény figyelmét ezekre az eseményekre.

Az eddigre 2-300 fősre duzzadt tömeg a Várba vonult, nagy számú rendőri biztosítás mellett. Vonulás közben két rendőrsorfal kísérte a tömeget, akik átvágtak a rendőrsorfalon, azokat visszaterelték. A helyszínen tartózkodó Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza lapunk kérdésére elmondta, biztonságilag valamelyest indokolt volt a rendőrség zártmenetes kísérése, de a Vár üres utcáin kevésbé volt az. A jogvédő azt is szóvá tette, hogy levetették a maszkokat, pedig eredetileg a szervezők úgy jelentették be a tüntetést, hogy egész arcot el nem takaró egészségügyi maszkot lehet hordani, amit a rendőrség is tudomásul vett, végül mégis levetették őket.

A Bécsi kapunál egy szervező arról beszélt a megjelenteknek, hogy a tavalyi antifasiszta támadások és az azt követő antifa-ellenes propaganda óta a magyar hatóságok nyíltan vegzálják az antifasisztákat, miközben a magyar média is folyamatosan uszít az antifasizmus ellen, sőt, az állam 70 millió forinttal támogatta az „emléktúra” szervezőit. A beszélő viszont úgy látja, mindennek ellenére egyre sikeresebbek az antifasiszta tüntetések, tavaly például a neonáci „Blood&Honour” szervezetnek már a külvárosban kellett megemlékezést tartania.

További beszédek hangzottak el a Szentháromság téren is, ahol a II. világháború rémtetteiről, és Magyarország II. világháború alatti politikájáról, a holokausztban való szerepéről volt szó.

„A holokauszt minden tizedik és az auschwitzi koncentrációs tábor minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt. A budapesti Dohány utcai zsinagóga az egyetlen a világon, melynek kertjében, a zsidó hagyományokat megszegve, a háború alatt szükségből temetőt hoztak létre, mivel a közösség nem tudta máshová helyezni halottait.” – emlékeztetett a szónok.

A felvonulás ezt követően visszatért a Széll Kálmán térre, ahol a mellettük elvonuló „túrázók” próbálták provokálni az ellentüntetés résztvevőit. A szélsőjobbosok középső ujjukat mutatták az antifasisztáknak, és karlendítésekkel köszöntötték őket. A szervezők itt arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a propagandamédia szerint tavaly egyszerű „járókelőkre” támadtak rá antifasiszták, valójában neonácikra támadtak, köztük Dudog Lászlóra, aki „évtizedek óta olyan náci zenekarokban játszik, amelyek dalaikban arról ábrándoznak, hogy milyen jó lenne, ha újból „zsidó gyerekek és nők égnének a krematóriumokban”, vagy ha „a házaikban benn égnének a cigányok”.” Felemlegették, hogy bár Dobos Krisztina nevét tisztázta a rendőrség, a jobboldal továbbra is az ő letartóztatásának ürügyén uszít az antifák ellen, miközben számos más ügyet eltussol az állam:

„Májusban, amikor lengyel foci-huligánok azért utaztak Budapestre, hogy ruházat alapján rivális szurkolócsapathoz tartozó spanyol drukkereket támadjanak meg, akkor nem volt sajtótájékoztató, sem sajtókampány. A falvakban rasszista megfélemlítés céljából vonulgató fasiszta paramilitáris egységek vezetőiről nincs ügyészségi közlemény. Náci terroristák egy csoportja elnöki kegyelemmel szabadul. Az állam és a jog a jobb szemére vak.”

A MEASZ és az Európai Balpárt is tiltakozott

A Duna-parti megemlékezésen Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, nagyon sok magyar ellenálló is csatlakozott a szovjetek által vezetett antifasiszta szövetséghez, ezért is lenghetett magyar zászló a felszabadulás után, tehát „mi vagyunk a felszabadítók is”. A megemlékezésen egy holokauszttúlélő, Sommer Katalin is beszédet mondott, aki csak szerencséjének köszönhette, hogy a fasiszták nem lőtték a Dunába. Tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a fasizmust megpróbálják újraéleszteni. Hanti Vilmos elmondása szerint nyolc országból érkeztek antifasiszta szervezetek a helyszínre.

A megemlékezésen részt vett Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke is, aki ezután koszorút helyezett el a Szabadság téri szovjet emlékműnél. Ennek kapcsán így nyilatkozott lapunknak:

„Hosszú évek óta február 9-10-11. arról szól a közéletben, hogy a nácik az általuk hősnek tartott megszálló SS-katonákra és a kollaboráns nyilasokra emlékeznek. Úgy gondoljuk, jó, ha idén nem a megszállók, hanem a felszabadító hősök kerülnek előtérbe. Ezért tegnap a Budai Önkéntes Ezred emlékművénél helyeztünk el virágot, ma pedig a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Emellett mindenkit arra buzdítunk, hogy vegyen részt a náci felvonulás elleni [délutáni – szerk.] demonstráción, ehhez én is csatlakozom majd. El kell érnünk, hogy se Magyarországon, se máshol ne masírozhassanak neonácik és újfasiszták. Az egész Európára jellemző fasizálódási folyamat nagy veszélyt jelent, ezért támogatjuk az európai baloldali erőket, és ezért dolgozunk az Európai Baloldali Párt sikeréért az EP-választáson.”