Az eddigi hírekkel ellentétben mégsem biztos, hogy lesz érdemi beleszólásuk az iskolaigazgatóknak abba, az általuk vezetett intézményekben dolgozó pedagógusok milyen arányban részesülhetnek a kormány által januárra megígért 32,2 százalékos bértömeg-emelésből – számolt be ma reggel a Népszava. A lap értesülései szerint a tankerületi központ nemrég egyeztetésre hívta az intézményvezetőket, ám a megbeszélés végül elmaradt. Egy fővárosi iskola igazgatója arról számolt be, hogy nem sokkal ezután azt a tájékoztatást kapták, hogy a pedagógusok új munkaszerződéseit központilag dolgozzák ki, az intézményvezetőknek mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak. Ennek január 22-éig kell megtörténnie.

Az ügyben megkerestük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, Gosztonyi Gábort, aki a Mércének elmondta, őket is meglepte a hír, mivel a múlt héten ebben a kérdésben egyetértés volt a minisztérium és a szakszervezetek között.

„A múlt heti Belügyminisztériumban lezajlott sztrájkbizottsági egyeztetésen még arról volt szó, hogy az intézmény vezetője, tehát az iskolaigazgató és a tankerületvezető együtt fog dönteni ebben a kérdésben. Egyelőre mi sem tudunk többet a sajtóban megjelent híreknél, de azt reméljük, hogy a szerdán esedékes következő tárgyalási forduló után tisztábban fogunk látni”

– fogalmazott Gosztonyi. A szakszervezeti vezető szerint azért is problémás az intézményvezetők kivonása a döntésből, mert egy tankerületvezető nincs annyira tisztában a munkatársak napi munkájával, mint egy igazgató.

„Ezért is volt szerencsés az eredeti ötlet, hogy ketten döntsenek. Ezért is állunk most teljesen értetlenül a dolog előtt.”

A PSZ véleménye szerint annál jobb, minél szélesebb információval rendelkezők kezében születik egy döntés. Gosztonyi Gábor kiemelte, legszerencsésebbnek azt tartották volna, ha az igazgatók összehívják az eddig közalkalmazotti tanácsként működött testületet, és az iskolában működő szakszervezeteket, egyéb érdekérvényesítő szervezeteket, és közösen határoznak meg egy szempontsort, amely alapján tud az intézményvezetés vagy akár az igazgató egy személyben dönteni.

„Azt hangsúlyozzuk, hogy minél lejjebb hoznak döntéseket, annál korrektebb döntés születhet, hiszen az igazgató látja a kollégák napi munkáját, és ha még a szakmai munkaközösségvezetőket is bevonják, még reálisabb lehet a döntés.”

A pedagógus szakszervezetek és a diákok szombaton tüntetést tartottak a Belügyminisztérium előtt, ahol a múlt év és 2022 megmozdulásaihoz hasonlóan ismét követelték, hogy a kormány béremelése szemfényvesztés helyett párosuljon az oktatás általuk követelt átfogó reformjával. A demonstrációt követően Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közleményt adott ki, amiben „a dollárbaloldal pedagógustagozatának” nevezte a szakszervezeteket és külföldi ügynököknek a tüntetést szervező diákokat. Gosztonyi Gábor ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott,

„a kormány elkezdte az önkormányzati választások és az európai parlamenti választások kampányát.”

A PSZ alelnöke szerint amíg a kormánypárti politikusok kampányolnak, addig a szakszervezetek dolgoznak. Szerencsétlennek nevezte azt is, hogy a magyar kormány még mindig nem hajlandó tudomásul venni: egy szakszervezetnek a kormány intézkedéseivel szemben kell képviselnie és érvényesítenie a munkavállalók érdekeit. 

„14 éve ez a rendszer van, így nekünk ezzel a kormánnyal kell vitatkozni. Vitatkoztunk 2010 előtt is, és vitatkozni fogunk 2050 után is. Rétvári közleménye színtiszta propaganda. Azt próbálja meg elhitetni, hogy 2021 októbere – a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága megalakulása – óta a pedagógusbéremelés ellen küzdöttünk. Ha egy szóval kéne reagálnom erre a kommunikációra, azt mondanám:  

szánalmas.”

A PSZ alelnöke hozzátette azt is: azért is tartják fontosnak a további megmozdulásokat, mert a több éve tartó küzdelmük nem csak a béremelésről szól – és abban sem szeretnének „megállni félúton”: 

„2022 őszén az oktatásban érdekeltek, tehát a diákok, a szülők, szakszervezetek, civil szervezetek összeállítottak egy kilencpontos listát, ami sajnos továbbra is napirenden van. Tehát továbbra sem állunk el például egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának követelésétől, a tankönyvválasztás szabadságától, az iskolák és az intézményvezetők autonómiájának a visszaállításától. Sürgetjük a pedagógusok mellett a nevelést-oktatást közvetlenül segítők és az adminisztratív, technikai dolgozók béremelését is, akikről szándékosan elfeledkezik a kormány. Küzdünk a munkatehercsökkentésért is, amely nemcsak a pedagógusokat érinti, hanem a diákokat is.”

Hasonlóan reagált Rétvári Bence megszólalására az Egységes Diákfront (EDF), akik nyílt levelükben leszögezték, hogy ők igenis politizálnak, amelyet kizárólag a magyar diákság érdekében tesznek, akcióikat, véleményüket pedig semmilyen külső erő nem befolyásolja. Azt viszont sajnálattal vették észre, hogy Rétvári Bence a jelek szerint nem követte elég figyelmesen a tiltakozásaikat, hiszen akkor tisztában lenne azzal, hogy a béremelés csak az egyik, szóval nem az egyetlen követelése a megmozdulásoknak.

„A kormányzat ellen azért tiltakozunk, mert gátolja követeléseink teljesítését és, mert a probléma megoldására való törekvést sem mutat, különösen a Belügy- valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Mi annak reményében folytattuk megmozdulásainkat, hogy erre az ellentmondásra fény kerüljön és megoldódjon. Éppen ez az, ami mutatja, hogy nekünk valóban a tanárok és az óvodapedagógusok a fontosak”

– írták. Különösen képmutatónak és cinikusnak tartják, hogy az államtitkár hazugnak és üresnek nevezte a magyar diákságot, kiemelten egy ilyesféle béremelés után. (Rétvári Bence előzőleg úgy fogalmazott, „különösen ízléstelen, és az iskolákban tanítókat és tanulókat sértő, hogy pont egy oktatásról szóló akcióra hívják trágár – és nem mellesleg hazug – szavakkal” a tüntetőket.)

„Szánalomra méltónak tartjuk, hogy az Orbán-kormány, amely mindent megtesz mindent szuverenitásának védelmében, az Európai Unió által biztosított támogatásoktól tette függővé a magyar pedagógusok bérét, saját bevallása alapján”

– emelték ki levelükben a diákok.