Ismét megtiltott a rendőrség egy békepárti tüntetést Izrael Gáza ellen indított háborúja kapcsán. A Hamász október 7-i terrortámadására adott válaszként indított hadművelet során az izraeli hadsereg kórházakat és civilek lakta területeket bombázik Gázában. A mára a gázai hatóságok közlése szerint több mint 20 ezer civil életét követelő válaszlépés erőteljes nemzetközi tiltakozási hullámot váltott ki: csütörtökön kezdődött a hágai Nemzetközi Bíróságon a Dél-afrikai Köztársaság beadványa nyomán Izrael népirtásban való felelősségének vizsgálata. A pusztító háború ellen a világ nagyvárosaiban rendszeresek a tömegtüntetések, Magyarországon eközben a rendőrség egyelőre sikeresen előzi meg a vélhetően mégoly kicsiny és békés megmozdulásokat.

Bár az újabb betiltott budapesti tüntetés szervezője elítélte a Hamász október eleji terrortámadásait, és jelezte, hogy a megmozduláson zászlók és molinók nem, csak egy „Azonnali tűzszünetet” feliratú molinó lesz majd, a hatóság mégis a korábbról ismert sablonszöveggel utasította el a bejelentését. Ez már legalább a nyolcadik hasonló, palesztin nép vagy a béke mellett szervezett demonstráció, amit Orbán Viktor októberi rádióinterjúja után tiltott be a rendőrség.

Máté János szervező lapunk megkeresésére elmondta, a demonstrációt elsősorban egy szűkebb, baráti kör számára szervezte volna. Terve szerint január 13-án a Kossuth téren olvasták volna fel az ENSZ Közgyűlés december 13-án született, humanitárius tűzszünet követeléséről szóló határozatát, azzal való egyetértésük és a palesztin nép melletti szolidaritásuk kifejezése gyanánt. A bejelentő arról számolt be, hogy még a jogszabályok ismertetése előtt, 

már a személyes meghallgatás legelején azt mondta neki a rendőrség egyik munkatársa, hogy 99%, hogy elutasítják a demonstráció megtartását.

Máté János elmondta, hogy ugyan úgy látta, hogy a BRFK munkatársai egyetértenek a békepártisággal, érezhető volt, hogy felsőbb utasításra, kötelezően tiltani fogják a megmozdulást. Ugyan eredetileg nem tervezte, egy rendőri megszólalásra reagálva elárulta, hogy ő maga is iszlám vallású:

„A meghallgató alezredes hölgy elkezdte, hogy a muszlimok milyenek. Hogy mindenkit meg akarnak téríteni, akit meg nem tudnak, hát »azzal meg tudjuk, hogy mit csinálnak«. Itt nem tudtam sajnos megállni, hogy már elnézést, de én is az volnék, és senkit nem akarok erőszakkal téríteni és megölni amiatt, ha nem sikerül. Mondtam, hogy tessék esetleg először elolvasni a Koránt, és utána visszatérhetünk erre.”

A rendőrség tiltó határozatában a korábbi alkalmakkor alkalmazott sablonok mellett – amelyekről több ízben is írtunk itt, a Mércén – ezúttal a bejelentő vallása és Izrael állam politikai vezetésével szembeni kritikus kijelentése is jelentős szerepet kapott. A meghallgatáson elmondottak mellett a férfi közösségi oldalán közzétett tartalmakat is ellenőrizték a hatóság munkatársai, amiről a határozatban úgy fogalmaztak, hogy „számos a bejelentő saját maga által megjelenített bejegyzés találtak, amely az Izrael Hamász terrorszervezet között zajló háborúval kapcsolatban a bejelentő palesztin néppel való szolidaritását bizonyítja”(sic!).

„De nyilván itt sem találtak semmit a Hamászról, mert azt soha egyetlen szóval sem éltettem, ahogy semmi más szélsőséget sem. Erre szerintem azért lehetett szükség, mert muszlim vagyok, és nem teljes mellszélességgel Izrael mellett állok”

– mondta el Máté János. Kiemelte azt is, hogy a bejelentésben és a meghallgatáson is hangsúlyosan elmondta, hogy az ENSZ határozatának megfelelően azonnali tűzszünetet követelő molinó mellett más zászlót és transzparenst nem terveztek a megmozduláson megjeleníteni. A rendőrség azonban erre 100%-os garanciát követelt, hosszan firtatva, hogy mit fog tenni, ha valaki mégis elővesz egy zászlót.

Máté János a tiltó határozat miatt petíciót indított a Szólás- és Gyülekezési Jogok Érvényesítéséért.

Mint fogalmaznak, „aggodalommal tapasztalják, hogy a palesztin nép melletti szimpátia kifejezéseit megtagadják, miközben más események kapcsán tüntetéseket engedélyeznek. Ezért kérvényezzük, hogy a magyar hatóságok tartsák tiszteletben a szólás- és gyülekezési jogokat, és ne utasítsák el alapos indok nélkül a palesztin nép melletti szolidaritást kifejező tüntetéseket.”

A tüntetéssel kapcsolatban megkerestük Hegyi Szabolcsot, a Társaság a Szabadságjogokért politikai szabadságjogi szakértőjét.

„Alapvetően nem azzal van a gond, hogy a rendőrség biztosítékokat kér, hiszen egy tüntetés szervezőjének nyilván felelőssége van a gyűlés rendjének a biztosításában. Azért vannak a rendezők, hogy egy nagy embertömeggel kapcsolatban a békés jelleg biztosítását garantálni tudják, amit a rendőrség minden további nélkül számonkérhet. A kérdés inkább az, hogy milyen biztonsági intézkedések garantálását várja el a rendőrség. A gyülekezési törvény meghatározza a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat, és szükség esetén a rendőrség is előírhat ilyeneket, de ezek nem vonatkoznak és nem is vonatkozhatnak a gyűlésen elhangzó vélemények tartalmára. Márpedig egy zászló lengetése szimbolikus véleménynyilvánítás. Ha tehát itt valóban arról volt szó, hogy ne legyenek zászlók, akkor az probléma. Mert ugye milyen zászlókról lehet szó? 

Mondjuk előkerül egy izraeli zászló. Izrael egy legitim állam, miért ne lehetne Izrael zászlaját lengetni. Akkor menjünk tovább, mi kerülhet még elő? Mondjuk egy palesztin zászló. Történetesen Palesztinának konzulátusa van Magyarországon. Magyarország évtizedek óta elismeri Palesztinát. Akkor miért ne lehetne palesztin zászlót lengetni? 

Nyilván, ha valaki olyan molinót akar fenntartani, hogy éljen a Hamász, az más kérdés, például azért, mert a Hamászt a magyar állam is terrorszervezetként tartja számon. Arra mondhatná azt a rendőrség, hogy ilyen ne legyen, és hogyha mégis előfordul, akkor a rendezők tüntessék azt el, de ha jól értem, nem erről volt szó, hanem hivatalos és elismert zászlókról”

– mondta el lapunknak Hegyi Szabolcs. Meglátása szerint a rendőrség messze túlterjeszkedik nemcsak a hatáskörén, hanem a kompetenciáján is, amikor a bejelentő vallását szempontként használja egy tiltó határozatban:

„A rendőrség egy rendészeti szerv, a kompetenciája és felhatalmazása arról szól, hogy egy tüntetés esetén a közbiztonsági kockázatokat értékelje, mérlegelje. Vannak olyan közbiztonsági kockázatok, amelyek összefüggenek a vallásos fundamentalizmussal, és ezek vizsgálata legitim lehet. De az biztosan nem hatásköre, hogy dogmatikai vagy vallástudományi fejtegetésekbe bocsátkozzon, vagy arról spekuláljon, hogy a térítő vallások hívei mennyire erőszakosak, vagy ellenségesek más vallásúakkal.”

A jogi szakértő szerint azt nagyon fontos volna tisztázni, hogy pontosan miről is szólnak vagy szólnának a Gáza ellen indított háború elleni tüntetések: egy adott társadalom, tehát zsidók vagy palesztinok, vagy ezek valamilyen intézménye, Izrael Állam, vagy a Hamász ellen vagy mellett akarnak-e demonstrálni. Ez a közbeszédben is alig jelenik meg, de a rendőrség határozataiban is elmosódik, pedig a tüntetés bejelentését követő meghallgatáson tisztázni lehetne. Nem mindegy ugyanis, hogy a palesztinok vagy a zsidók ellen akarnak-e tüntetni, vagy Izrael állam ellen. Ahogy az sem mindegy, hogy a palesztin áldozatok mellett akar valaki szolidaritást vállalni, vagy a Hamász terrorszervezetet akarja éltetni. 

„Ezek teljesen mást jelentenek, és nyilván másfajta közbiztonsági kockázatokat, rendőri intézkedéseket involválnának, hogyha ezeket tisztázná a rendőrség. De nem tisztázza, teljesen összemossa a palesztin népet a Hamásszal, Izrael államát a zsidókkal, és egy leegyszerűsítő szembenállásban, dichotómiában gondolkodik, hogy vannak palesztinok, meg vannak a zsidók – és az Izrael melletti kiállás jó, a palesztinok melletti kiállás rossz”

– mondta el a Mércének Hegyi Szabolcs. Azt is kiemelte, a rendőrségnek nincs arra felhatalmazása, hogy tartalmi alapon vizsgálja meg a tüntetés célját, amíg az nem nyilvánvalóan bűncselekményt valósít meg már önmagában. Vagyis ha a bejelentő azt mondaná, hogy Izrael olyannyira cionista állam, hogy még a keresztényeket is üldözi – ami nyilvánvalóan nem így van -, a rendőrség ezt nem tilthatná meg. A rendőrségnek azt kell vizsgálnia, hogy a tüntetésnek az adott körülmények között, függetlenül attól, hogy ott mi hangzik el, van-e közbiztonsági kockázata.

Hegyi szerint a rendőrség azt sem teheti meg, hogy az egyeztetés megkezdése előtt már azzal fogadja a bejelentőt, hogy biztosan meg fogják tiltani a demonstrációt.

A jogi szakértő szerint is az látszik, hogy a magyar kormány politikai álláspontját érvényesíti a rendőrség a demonstrációk megtiltása kapcsán. A palesztinok melletti tüntetések sorozatos megtiltása mellett ezt erősíti meg az is, hogy a Hamász terrortámadásának áldozatai emlékére a Dohány utcai zsinagóga előtti tér Október 7-e térre történt átnevezés alkalmából az izraeli áldozatok mellett kiálló megemlékezést minden további nélkül meg lehetett tartani.

„Szó sincs arról természetesen, hogy ugyanaz a pozíciója Izrael államnak és a Hamász terrorszervezetnek. Izrael egy legitim állam, demokratikus berendezkedéssel, a Hamász pedig egy iszlamista terrorszervezet, amely vitatja Izrael állam létjogosultságát és legitimnek tartja az ártatlan civilek feláldozását a politikai céljai érdekében. Ez a különbség legitim szempont a bejelentett tüntetések rendőrségi vizsgálata során, és legitim igény, hogy a Hamász mellett ne lehessen tüntetni.

De ebből nem következik sem az, hogy ne lehetne Izrael állam ellen tüntetni, és akár súlyos kritikát megfogalmazni az izraeli állam palesztin-politikája kapcsán. Vagy hogy minden olyan tüntetést, amit palesztinok mellett vagy a palesztin államiság követelésére jelentenek be, vagy az izraeli katonai műveletek civil áldozatai melletti szolidaritásról szólna, automatikusan közbiztonsági kockázatnak ítélje a rendőrség.

A tiltó határozatok indokolásai egy kaptafára készülnek, gyakorlatilag szóról szóra megegyeznek két-három hónapja, és az látszik, hogy ténybelileg nagyon-nagyon vékonyan vannak megalapozva, és arra a feltételezésre épülnek, hogy egy béketüntetés komoly közbiztonsági kockázattal járna együtt”

– fejtette ki Hegyi, aki szerint bár biztosan járna valamilyen kockázattal egy ilyen demonstráció, de árulkodó a tiltó határozatoknak az a hiányossága, hogy fel sem merül bennük a rendőrség részéről az a lehetőség, hogy a lehetséges közbiztonsági kockázatokat a rendőrség biztosítási intézkedéssel kezelje, csökkentse – ahogy tette ezt az izraeli áldozatok melletti kiállás esetében.

Amint arról beszámoltunk, a rendőrség ezidáig legalább nyolc esetben tiltott meg békepárti tüntetéseket az izraeli-palesztin konfliktus októberi eszkalációja óta. A Kúria november 16-i végzésével fenntartotta a rendőrségnek azt a határozatát, amellyel megtiltott egy november 22-re, a budapesti Germanus Gyula parkba szervezett békepárti tüntetést.