Holnaptól hat napon keresztül tartó sztrájk kezdődhet az angliai egészségügyben. Ilyen hosszú munkabeszüntetésre még sohasem került sor a szigetország egészségügyi rendszerében, írja a Guardian brit lap.
A legnagyobb brit orvosi szakszervezet, azaz a Brit Orvosi Szövetség (BMA) arra készül, hogy a pályakezdő orvosok munkabeszüntetése szerdán reggel hét órakor rendjén elkezdődik, miután a kormánnyal folytatott tárgyalások december elején sikertelenül zárultak. Bár a szervezet akár még kedden este is kész fogadni a kormány ajánlatát, a megegyezésre csekélynek tűnik a lehetőség.
A BMA alapkövetelése, hogy sikerüljön megállítani a pályakezdő orvosok reálbérének zuhanását.
Mivel ez 2008 óta folyamatosan tart, 35 százalékos béremelésre lenne szükség a zuhanás föltartóztatásához.
Pillanatnyilag a rezidensek fizetése a 16 évvel ezelőtti bérük mindössze kétharmad részét teszi ki.
Az NHS-orvosok (azaz a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat orvosai) közel fele ún. „kezdő orvos”. Ők azok, akiknek a köre az egyetemről frissen kikerült orvosoktól a 10 éves vagy annál is hosszabb tapasztalattal rendelkező orvosokig terjed. Kétharmaduk a BMA tagja.
Egyébiránt a szervezet azt is követeli, hogy a kormányzat állja útját annak, hogy a jövőben az infláció és megélhetési költségek emelkedése erodálják az orvosok fizetését. Emellett figyelmeztet arra, hogy a már 2010 óta hatalmon lévő konzervatív kormányok folyamatos megszorító intézkedései miatt 60 milliárd font hiányzik a rendszerből.
34 nap
A pályakezdő orvosok tiltakozáshulláma már több mint egy éve tart Angliában.
2023 során többször is több napra hirdettek sztrájkot. A küzdelmükről átfogó írást közlő WSWS híroldal úgy számol, hogy ha a szerdától kezdődő sztrájk megvalósul, akkor egy év alatt 34-re nő a munkabeszüntetéssel telt napok száma.
Tavaly februárban szakdolgozók, orvosok és ápolók tízezrei hagytak fel a munkával, 2022 decemberében pedig a mentősök és az ápolók tiltakoztak Angliában és Walesben..
Amire különösen érdemes figyelni, hogy bár a BMA egységesnek tűnik, a tavalyi évben kötött bizonyos részmegállapodások miatt ezúttal nem kerül sor általános egészségügyi sztrájkra, mint amilyen négy napon át szeptemberben és októberben zajlott.
Novemberben ugyanis a szakszervezet olyan megállapodást kötött a kormánnyal, miszerint nem hirdet mindaddig sztrájkot az általa képviselt 59 ezer orvos számára, míg a nekik szánt ajánlatról szóló döntést ki nem hirdetik. S bár hatvan százalékos részvétel mellett a szavazók kilencven százaléka a sztrájkfelhatalmazás újabb hat hónapra szóló felújítása mellett szavazott, január 24-ig mégsem kezdhetnek munkabeszüntetésbe.
A BMA a kormánnyal 12 ezer szakorvos és specialista béremeléséről is megállapodott. Ők 6 és 9 százalék közötti összeget kapnak januárban, a már elfogadott mintegy 5 százalékos emelésen felül. Ugyanakkor, mint ahogyan erre a már idézett WSWS lap rámutat, a megállapodás nem kínál megoldást az elmúlt két év inflációja által okozott reálbér-csökkenésre.
Várólisták
A pályakezdő orvosok ezúttal a walesi kollégáikra sem számíthatnak. Bár decemberben a BMA 3 ezer walesi tagja a sztrájk mellett szavazott (98 százalékuk mondott rá igent), miután elutasították a munkáspárti vezetésű kormányzat 5 százalékos bérajánlatát, a munkabeszüntetésre csak január 24-én kerül sor.
Részleges sikert eddig csak a skóciai rezidenseknek sikerült kicsikarniuk a kormányuktól. Ők idén júliusban 12,4, a következő két évben pedig összesen 17,5 százalékos fizetésemelésben állapodtak meg. A reálbérük csökkenésétől azonban ez is messze marad.
A tiltakozások kétségkívül érzékenyen érintik a Rishi Sunak vezette kormányt, hiszen éppen a miniszterelnök egyik legfontosabb vállalását húzzák keresztbe.
Sunak arra tett ígéretet, hogy a 65 hetet meghaladó várakozási idő megszűnik a brit egészségügyben. Amikor az angliai sajtó egy része azt sugallja, hogy íme, a sztrájkok fogják ellehetetleníteni a miniszterelnöki ígéret megvalósulását, eltekintenek attól, hogy a kormányzati megszakítások miatt nőttek hosszúra a várólisták; csökkent az ápolószemélyzet száma; s nőtt a megmaradók munkaterhelése.
Tavalyi augusztusi adatok szerint 7,6 millió ember vár orvosi ellátásra az 55 milliós lélekszámú Angliában. Közülük minden 5 betegből 2-nek több mint 18 hetet, azaz több mint négy hónapot kell várnia az ellátásra.