Nem cáfolta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, hogy tényleg annyian halhattak meg kihűléses halál következtében az elmúlt években Magyarországon, ahogyan az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es Demográfiai évkönyvében szerepel – számolt be Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője közösségi oldalán.
Ez szám szerint azt jelenti, hogy 2019-ről 2023-ra majdnem másfélszeresére nőtt a „különösen nagy hideg” (így jelöli meg a KSH a balesetek között az elsődleges halálokként a fagyhalál alesetét – a szerk.) miatt elhunyt emberek száma Magyarországon. Éves bontás szerint
- 2019-ben 193 ember,
- 2020-ban 210 ember,
- 2021-ben 233 ember
- 2022-ben 282 ember
halt meg így.
Ezzel, a KSH kiadványában szereplő számsorral Tordai még november végén szembesítette Rétvári Bence belügyi államtitkárt az Országgyűlésben, azonnali kérdés formájában, aki azonban az adatok „manipulációjával” vádolta meg a Párbeszéd politikusát, valamint azt is kifogásolta, hogy Tordai nem jelölte meg a hivatkozott adatok forrását (ez egyébként nem igaz, Tordai jelezte felszólalásában, hogy a KSH számaira támaszkodik):
Tordai Bence ezután a KSH-t felügyelő miniszterhez, azaz Rogán antalhoz fordult írásbeli kérdéssel, hogy szíveskedjék tisztázni, hogy a KSH-nak vagy Rétvári Bencének van-e igaza.
Rogán nevében Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, aki bár nem adott egyenes választ Tordai kérdésére,
nem cáfolta, hogy a KSH Demográfiai évkönyvében szereplő számok validak,
egyúttal általánosságban felhívta a figyelmet a KSH statisztikáinak pontosságára:
„ A KSH statisztikáinak minőségét nemzetközileg egységes, szakmailag megalapozott és statisztikai tudományos eljárásokkal kidolgozott módszertanok biztosítják”
– írta.
Tordai Bence a Dömötör válasza kapcsán írt bejegyzésében azt is kiemeli: Rétvári terelő választ adott, amikor a szerinte „szükségtelenül” közterületen éjszakázókról kezdett beszélni a hipotermiában elhunytak kapcsán, mivel a KSH adatai arra is rámutatnak: ezeknek a tragédiáknak a 62%-a otthon történt, „csak” közel 20%-a közterületen. Tehát a közhiedelemmel ellentétben a fagyhalál statisztikailag elsősorban nem az utcán élőket, a szabadban alvókat veszélyezteti, hanem az energiaszegénységben élőket, akik adott esetben nem tudják megfelelően fűteni lakásukat.
A KSH adataiban nem szerepel földrajzi bontás, de Tordai az ORFK-tól közérdekű adatigényléssel kikérte az általuk vezetett statisztikákat, amelyekből kiderül, hogy az esetek kétharmada vidéken, egyharmada pedig Budapesten történik. (A múlt héten saját információkra hivatkozva arról írt a 24.hu, hogy december első két hetében kilenc holttestet találtak a főváros közterületein, többségük kihűlés miatt vesztette életét.)
Továbbá az is látszik az adatokból, hogy túlnyomórészt férfiak és idősek vannak kitéve ennek a veszélynek. Az adatok és a szakemberek beszámolói alapján az elöregedő, vidéki, magányos emberek, akik rosszul fűtött otthonokban élnek, különösen veszélyeztetettek, mivel hosszú időt töltenek alacsony hőmérsékleten.
Bár a KSH a halálozási statisztikák keretében továbbra is minden évben rendszeresen publikálja a korábban a „túlságosan nagy hideg” következtében beálló halálnak, újabban pedig a „természetes eredetű excesszív hideg okozta ártalomnak” nevezett esetek számát, nehéz pontos és átfogó adatokat szerezni arról, hányan halnak meg kihűlés miatt Magyarországon. Ahogyan azt korábban a Mércén is körbejártuk, a kevés forrásból fellelhető adatokkal kapcsolatos bizonytalanságnak részben az az oka, hogy sokszor esetleges, mi kerül be a statisztikába.
A 2022-es KSH-adatok publikálását követően a Párbeszéd 13 pontos határozati javaslatot is az Országgyűlés elé terjesztett A tömeges kihűléses halálozások megelőzéséről, valamint az energiaszegénység és a lakhatási válság kezeléséről címmel.
