A Mércének nem, de a Freitagnak nyilatkozott a Continental németországi központja a helyi szakszervezet és a makói telephely vezetői közötti viszony elmérgesedéséről. A Continental német szóvivőjének a Freitagban tett nyilatkozata szerint a cégnél „kiemelten fontos a munkavállalói képviselőkkel való konstruktív együttműködés”. A szakszervezet ezt máshogy látja.
A berlini lap annak apropóján írt a makói Continental-gyárról, hogy a szakszervezet és a dolgozók sokáig úgy vélték, a makói Continental-gyár problémái Makóról erednek, és a helyzet talán rendeződne, ha a helyi magyar menedzsmentet német főnökökre cserélnék. A magyar sajtóban is többször hangsúlyozta a szakszervezet, hogy a cég más magyarországi telephelyein nincsenek a makóihoz fogható problémák, más Continental-gyárakban jobban bánnak a helyi vezetők a dolgozókkal. A Mi Hazánk is rendszerint új helyi vezetőséget követel a makói gyár élére.
A cég felső vezetőire akkor vetült először gyanú, amikor egy szeptemberi bíróságon a makói gyárigazgató, Szűrszabó Levente eskü alatt vallotta, hogy a cég központilag képezte ki a „tényleges információk” átadásának elkerülésére.
Egy évvel a 2021-es sztrájkot követően a sztrájkot szervező szakszervezet elvesztette azt a jogát, hogy hozzáférjen a bértárgyaláshoz szükséges adatokhoz. A szegedi bíróság 2023 novemberében megállapította, hogy a Continental ezzel megszegte tájékoztatási kötelezettségét. A bértárgyaláshoz szükséges adatok visszatartásáról szóló bírósági tárgyaláson derült fény arra is, hogy a német cég központilag szervezett képzés keretében tanította meg a makói gyárigazgatónak, hogyan ne adjon ki „tényleges információt”. A gyárigazgató a tárgyaláson kitért arra is, hogy amennyiben eltérne „a cégcsoport által meghatározott szabálytól”, azonnali hatállyal megszüntetnék a munkaviszonyát.
Az adatokkal kapcsolatos huzavonáról korábban a Mérce a Continental magyarországi sajtófelelősét és a cég vezérigazgatóját, Nikolai Setzert is felkereste, de csak előbbitől kapott választ. Nikolai Setzer személy szerint a Freitagnak sem nyilatkozott, válaszolt helyette a cég német szóvívője:
„A Continentalnál kiemelten fontos a munkavállalói képviselőkkel való konstruktív együttműködés. Ez magában foglalja a munkavállalói képviselők számára feladataik ellátásához szükséges információk megadását is. A közölt információk köre és típusa mindig a jogi és adatvédelmi követelményektől, valamint az üzleti titkok védelmétől függ.”
A cég magyarországi sajtófelelőse is „üzleti titokvédelemre” hivatkozott, amikor az adatok kiadásáról kérdeztük, és a makói gyárigazgató, Szűrszabó Levente is üzleti titkokat emlegetett a szeptemberi bírósági tárgyaláson, mondván, a Continental „tőzsdei cég”. A szegedi bíróság novemberi végzése azonban kimondta, hogy a Continental makói leányvállalata nem tőzsdei cég, csak az anyavállalata az, a szakszervezetek által kikért adatok pedig nem érintik az anyavállalatot. A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzleti titkok kiadása a szakszervezetnek még nem minősül „nyilvánosságra hozatalnak”, és akár jelezheti is a munkáltató, hogy érzékeny, üzleti titokként kezelendő adatokról van szó.
A Continental Freitagban tett nyilatkozatáról megkérdeztük Radics Gábort, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökét. A szakszervezeti vezető szerint az általa vezetett szövetség „egész másként élte meg ezt a konstruktivitást” és két olyan tényre is felhívta a figyelmet, amelyek szerinte sokat elmondanak a Continental „konstruktív együttműködéséről”. Radics Gábor először is nehezményezte, hogy három éve a Continental makói leányvállalata beperelte őt mint magánembert a Makói Gumiipari Szakszervezet zárt Facebook-csoportjában tett hozzászólásáért, és a bíróság 500 ezer forintnyi sérelemdíj fizetésére kötelezte a cég jó hírnevének megsértéséért. Radics azt is sérelmezte és beszédesnek tartja, hogy az elbocsátásokról szóló hírek napvilágra kerülése óta kollégáját, Hajdú Roland szakszervezeti titkárt perrel fenyegeti a cég.
Megkérdeztük a Continental magyarországi központját, milyen protokoll alapján döntik el, ki nyilatkozhat a cég nevében, és hogy kommentálnák-e a Radics Gábor elleni pert. Válaszuk:
„Külső kommunikáció során számos tényező, többek között a témakör és a hozzá kötődő helyszín, a kommunikációra használt csatorna és a szereplés formája alapján hozunk döntést arról, hogy ki képviselje vállalatunkat. Szakszervezeti ügyekben is eszerint járunk el. Konkrét bírósági ügyekkel kapcsolatban nem kívánunk nyilatkozni, de szeretnénk megjegyezni, hogy jogkövető vállalatként minden esetben tiszteletben tartjuk a hatóságok döntését.”
