A város lakosságszámára figyelemmel (amely a KSH 2023. január 1-jén rögzített adatai szerint 11 723 fő – a szerk.)  Kőszegen csak hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító intézmény működtetése kötelező, átmeneti elhelyezést nyújtó szállásé viszont nem – érvelt Rétvári Bence államtitkár válaszul Ungár Péter LMP-társelnök írásbeli kérdésére, aki arra volt kíváncsi, miért hagyja bezárni a kormány a kőszegi Hajléktalanok átmeneti szállását. 

Az intézmény az önkormányzat által eldöntött megszűnéséről az ellenzéki politikus tulajdonában álló Ugytudjuk.hu számolt be részletesen november elején. Ungár parlamenti kérdésére a belügy nevében Rétvári államtitkár közölte: az állam a működéshez (mármint nappali melegedő működéséhez) szükséges támogatást — férőhely kapacitás alapján — a fenntartónak eddig is biztosította és a jövőben is biztosítani fogja.

Válaszából ugyanakkor az is következik, hogy a szociális ellátásokról szóló törvényre hivatkozva – amely szerint a harmincezer lélekszámot meghaladó településeken nem kötelező átmeneti szállást fenntartani – ilyen típusú szolgáltatásra a város nem fog több pénzt kapni a költségvetésből 2024-ben.

Kőszeg város képviselő-testülete 2023. október 26-i ülésén hozott döntést arról, hogy 2024. április 30-tól bezárják a város Hajléktalanok átmeneti szállását. Indoklásuk szerint amellett, hogy az intézmény kihasználtsága az elmúlt években csökkent, a létesítmény fenntartása 60 millió forintba kerülne 2024-ben az önkormányzatnak, ami komoly anyagi terhet jelentene. Másrészt pedig a jelenlegi 6 fős személyzetből, ketten felmondanak, így mindössze 4 alkalmazott maradna jövőre, az intézményvezető szerint pedig ennyi emberrel lehetetlen a 24 órás ellátást megoldani – számolt be az Ugytudjuk. A lap cikke alapján jelenleg 15 fő lakik az átmeneti szálláson, legtöbbjüknek több éve, évtizede ez az intézmény jelentette az otthont. A testületi ülésen a portál beszámolója szerint az hangzott el, hogy lesz, akinek albérletet próbálnak felajánlani, másokat a környék településeinek hasonló intézményébe irányítanak.

Ungár Péter nemcsak a kőszegi helyzetre volt kíváncsi, azt is megkérdezte a belügytől, hogy  milyen eszközökkel próbál a kormány harcolni a szociális ágazatban jelentkező munkaerőhiánnyal; valamint azt is, hogy az elmúlt öt évben, hány hajléktalanszállást kellett a kőszegihez hasonló indokok miatt bezárni.

Rétvári ezekre a kérdésekre direkt módon nem válaszolt; először azzal reagált, hogy a  hajléktalan személyeket ellátó rendszer támogatása 2010 és 2022 között „érdemi növekedésen ment keresztül”; valamint azzal, hogy „a hajléktalan ellátórendszer működését a kormány a költségvetési támogatáson túl pályázatokkal is segíti”, majd megjelölte a kötlségvetésben erre rendelkezésre álló pontos összeget is.

Majd azt fejtette ki, hogy Magyarországon „megközelítőleg 10 000 éjjeli menedékhely és átmeneti szállás férőhely kapacitás áll a hajléktalanok rendelkezésére. Mindezen felül télen további 1 530 többletférőhely biztosított. Emellett országosan több mint 7 700 nappali melegedő kapacitás áll rendelkezésre, míg a tartósabb ellátást igénylő személyek részére 156 férőhellyel hajléktalanok rehabilitációs intézménye és 476 férőhellyel hajléktalanok otthona működik.”

Végül megismételte a Belügyminisztérium által egyszer már közzétett álláspontot:

„Sose volt 100% a telítettség, mindig volt szabad ágy”.

Ugyanerre az érvelésre november közepén az A Város Mindenkié csoport hosszan reagált, válaszuk lényege szerint „a rendelkezésre álló éjjelimenedékhely-férőhelyek országos kihasználtságának az aránya teljesen alkalmatlan mutató ahhoz, hogy az illetékes minisztérium beszámoljon a kormányzat téli krízisidőszakra való felkészültségéről; és még kevésbé alkalmas arra, hogy átfogó képet adjon a kormányzat hajléktalanügyi teljesítményéről”. A hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő aktivistákból, valamint szövetségeseikből álló szervezet a Mérce kérdésére azt is kiemelte: „Az ország egyes részeiben eközben tényleges mennyiségi hiány van szálláshelyekből, és – a kormányzat társadalompolitikai mulasztásai miatt – az egész országban hatalmas hiány van a hajléktalanságból való kilépést lehetővé tevő támogatásokból, szolgáltatásokból, megfizethető lakhatási lehetőségekből”.