Újabb, a gázai konfliktus miatt bejelentett békepárti tüntetést tiltott be a rendőrség Budapesten, hiába jelezték egyértelműen a szervezők, hogy elítélik a Hamász akcióit, és a mindkét oldal civil áldozataival szolidaritást vállalókat várják a megmozdulásra. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője szerint a rendőrségi indoklás egyes pontjai alkotmánysértőek lehetnek, más pontok pedig a rendőrség hatáskörén kívül eső kérdéseket vizsgálnak. 

A november 1-re tervezett békepárti tüntetés Mércéhez eljuttatott nyilatkozatában, amiben a szervezők a rendezvény célját ismertetik, úgy fogalmaznak, elfogadhatatlannak tartják a Hamász által október 7-én elkövetett terrorcselekményeket, de a palesztin civil lakosság immár 56 éve tartó jogfosztását is. Ezzel együtt kiemelik:

„Elutasítunk és elfogadhatatlannak tartunk továbbá minden, a konfliktus kapcsán újra és újra megjelenő rasszista, soviniszta, antiszemita, arabellenes, kisebbségellenes, iszlamofób és zsidógyűlölő megnyilatkozást. Elfogadhatatlannak és gyalázatosnak tartjuk mindazonazon törekvéseket, amelyek a konfliktust bármely ideológiai okból szítani akarják, hivatkozzanak bármilyen szupremacista, sovén- nacionalista gondolatokra, történelmi hagyományra, eszkatológikus vallási nézetekre, vagy bármely más ideológiára.”

A szervezők a rendőrséghez is eljuttatott nyilatkozatban ezért mindkét felet és a velük szolidaritást vállalókat egyaránt invitálták volna a szerdára tervezett megmozdulásukra. 

A rendőrség azonban megtiltotta a rendezvény megtartását.

Az esemény egyik név nélkül nyilatkozó szervezője lapunk kérdésére úgy fogalmazott:

„Ez alapvetően tényleg arról szólt, hogy itt vagyunk Magyarországon, muszlimok, zsidók és keresztények, tök jól elvagyunk egymással, nem akarjuk a másikat elpusztítani, és azt sem akarjuk, hogy a Közel-Keleten egymást pusztítsák. Határozottan azt gondoljuk, hogy lenne elég egyértelmű alternatívája ennek, többféle lehetőség lenne azzal a politikával szemben, ami az elmúlt évtizedekben a térségben folyt.” 

Az eseményen rabbik, imámok és különböző emberjogi szervezetek képviselői egyaránt beszédet mondtak volna, a szervezők maguk is muszlim és zsidó magánemberek. Az egyik, előzetesen a felszólalásba beleegyező vallási vezető azonban alig egy órával azután, hogy a rendőrségnek bejelentették a tüntetést, lemondta a szereplését, mivel az elöljárója „kapott egy telefont”, és megtiltotta neki a részvételt, mondta forrásunk.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) már a bejelentés megtétele után meghallgatták a tüntetés szervezőjét, akinek elmondása szerint ugyan a rendőrség korrekt módon tájékoztatta a demonstráció feltételeiről, a beszélgetés során mégis úgy érezte, hogy „ebből nem lesz semmi”. Hiába állt volna rendelkezésére a pár száz résztvevőre számító esemény lebonyolításához szükséges önkéntes, és hiába indokolt azzal, hogy 9 évvel ezelőtt már tartottak hasonló demonstrációt, a rendőrség betiltotta a megmozdulást.

Az elutasító határozatban a konfliktushelyzet ismertetése után többek között azzal indokolták az esemény megtiltását, hogy az harmadik személyek számára egyrészt azt a látszatot keltheti, hogy a Hamász alapítójának korábbi felhívására reagálva jött létre. Másrészt pedig azzal, hogy külső szemlélők számára nem lenne egyértelmű a rendezvény célja. Indokként említik, hogy „hasonló jellegű gyűlések több európai ország fővárosában (például Bécs, Berlin, Párizs, Brüsszel) számos fizikai atrocitásba torkollottak”. De az egyik oldalt képviselő vallási vezető távolmaradása az eseménytől is szerintük annak „egyfajta bizonyítéka, hogy sokkal valószínűbb az, hogy a jelenlegi külpolitikai helyzetben az e két valláshoz tartozó személyek, adott helyen és időben nem tudják együtt gyakorolni a békés gyülekezéshez való jogukat”.

„A rendőrség olyan indokokra hivatkozik, amelyek egyrészt nagyon távoli feltételezéseken alapulnak, másrészt olyanokra, amelyek nem relevánsak egy tüntetés korlátozásánál”

– ezt már Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjog szakértője nyilatkozta a Mércének. Szerinte távoli összefüggésre alapoz a feltételezés, hogy a Hamász vezetőjének közel egy hónappal ezelőtti felhívására reagálhatnak résztvevők, azt feltételezve, hogy még mindig érvényben van, miközben az egy konkrét napot, október 13-át jelölte meg a cselekvésre. Ez ráadásul ellentmond annak az érvnek is, miszerint a külső szemlélők (akik számára nyitott a gyűlés a csatlakozásra) nem tudnák pontosan, hogy miről is szól a demonstráció. 

„Itt van egy ilyen nagyon furcsa ellentmondás: egyfelől azt feltételezi a rendőrség, hogy mindenki pontosan tudja, hogy miről szólt a Hamász-vezető felhívása, és azért mennek oda, másrészt viszont azzal érvel, hogy a külső szemlélők számára nem volna egyértelmű, hogy ez egy békepárti tüntetés. Tehát azt állítja a rendőrség, hogy mindenki pontosan tisztában van a Hamász-vezető felhívásával, ugyanakkor aki arra jár, nem lenne képes felismerni, hogy békepárti tüntetésen venne részt. Ez nonszensz.”

– mondta el Hegyi. A jogász szerint a rendőrség egy másik tiltó indoka szintén több kérdést is felvet. A rendőrség szerint ugyanis egy ilyen típusú gyűlés megtartásánál fennáll a veszélye annak, hogy „lehetőséget biztosít olyan személyeknek is a gyűléshez való csatlakozásra, akik esetlegesen a palesztin álláspontot képviselve kívánnak véleményt formálni, és erre az eddig következetesen betiltott négy ilyen célú gyűlés meg nem tartása okán nem volt lehetőségük”. Hegyi Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta, nem látszik, hogy a rendőrség megvizsgálná, hogy a Hamász és a palesztin nép nem egy és ugyanaz, ezeket összemossa. Hozzátette:

„Persze, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy olyan emberek csatlakoznak, akik korábban nem tudtak demonstrálni, de ez miért lenne veszély, amikor azok a demonstrációk meg sem történtek? Nem arról van szó, hogy már több tüntetés is lezajlott, és azok mindegyike erőszakba torkollott, és ez alapján megalapozottan feltehető, hogy a következő is így végződik.

Éppen ellenkezőleg: eddig még egyetlen tüntetés sem volt, se erőszakos, se semmilyen, hiszen a rendőrség eddig egyet sem engedett megtartani.”

Hegyi szerint idekapcsolódik az is, hogy a rendőrség a korábbi tiltásokhoz hasonlóan hivatkozik a Nyugat-Európában lezajlott és tényleg erőszakba torkolló tüntetésekre. Ugyanakkor nem hivatkozik azokra a tüntetésekre, amelyek nem fordultak erőszakba. Ahogy a Mércének Hegyi már korábban is elmondta, 

a BRFK azon érve a tiltás mellett, hogy egy ilyen eseményen esetleg ellentüntetők is megjelenhetnek, ami konfliktushoz vezethet, teljesen ellentétes az alapjogok gyakorlásból eredő rendőrségi kötelezettségekkel, azaz alkotmánysértő lehet.

Hiszen a rendőrségnek éppen az lenne a feladata, hogy biztosítsa a tüntetés és az ellentüntetés biztonságos megvalósulását, fejtette ki a szakértő. 

Szerinte a jelenlegi tiltó határozatból az olvasható ki, hogy bármit csinálnak a bejelentők, bármennyire is próbálják meggyőzni a rendőrséget a jóhiszeműségükről, a tüntetésük békés jellegének fenntartása iránit elkötelezettségükről, a békepártiságukról, ezek az információk teljesen háttérbe szorulnak a rendőrség azon prekoncepciójával szemben, hogy a Gázával kapcsolatos tüntetések biztosan erőszakba fordulnának, és ezért azokat meg kell tiltani. A bejelentők nyilatkozatát olvasva Hegyi úgy fogalmazott:

„Nem világos, hogy hogyan tudná ennél jobban bizonyítani egy bejelentő a saját jóhiszeműségét, békés szándékát. Letesz az asztalra egy ilyen nyilatkozatot, amin látszik, hogy komolyan gondolja, és nem csak összecsapta, az egyeztetésen biztosítja a rendőrséget arról, hogy a gyűlés békés lesz, megfelelő számú rendezővel biztosítja azt, és együttműködik a rendőrséggel, előtte és közben is. 

Mit tud még tenni egy bejelentő annak érdekében, hogy meggyőzze a rendőrséget, hogy itt nem áll fenn közbiztonsági kockázat?”

Hegyi Szabolcs úgy véli, itt az igazi kérdés, hogy mit vár el a rendőrség a bejelentőtől a közbiztonsági kockázatok csökkentésének érdekében. Szerinte ennél többet a rendőrség nem várhat el a bejelentőtől, innentől kezdve a rendőrség dolga, hogy fel legyen készülve az egyébként valós közbiztonsági kockázatokra, amikhez hasonlók egyébként más ügyekben tartott megmozdulásoknál is fennállnak.

„Azt szinte bármelyik tüntetésről el lehet mondani, hogy van benne közbiztonsági kockázat, vagy hogy erőszakossá válhat. Csakhogy ebből nem a tiltás következik, hanem a rendőrség biztosítási kötelezettsége. Ezzel függ össze az is, hogy amennyiben menet közben tényleg erőszakossá válna egy gyűlés, akkor a rendőrségnek megvannak a felhatalmazásai arra, hogy beavatkozzon, megfékezze a törvénytelenséget, végső esetben kényszerrel feloszlassa a gyűlést.”

– fogalmazott a szakértő. Az indoklásban olyan szókapcsolatok szerepelnek, mint „közbiztonsági deficit”, a szövegezéséből  is érződik, hogy a rendőrség lényegében „minden szalmaszálba belekapaszkodik”, hogy ne kelljen tudomásul vennie egy ilyen demonstrációt.

Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség több, a palesztin nép mellett kiálló tüntetés megtartását is megtiltotta Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnök az izraeli kormányzati panelek átvételével terroristának minősítette a Palesztina mellett kiállókat, és kijelentette, hogy intézkedik a tüntetések megtiltása érdekében. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere pedig világos magyarázat nélkül minősítette „terroristákat támogatóknak” a Palesztina és népe mellett kiállókat, hozzátéve, véleménye szerint hasonló rendezvénynek nincs helye Budapest utcáin.

A tüntetések betiltásáról akkor Palesztina budapesti nagykövetével, Fádi Elhusszeinival is beszéltünk. Az egyébként 1988 óta elismert és jelenlévő konzulátus vezetője lapunknak elmondta: messzemenőkig betartják a törvényeket, és együttműködnek a hatóságokkal, de elítélik a szimpátiatüntetések betiltását.

„Az, hogy kétszer is visszavonták a tüntetések tudomásul vételét, meglepett, sokkolt minket”

– mondta el a misszió vezetője, aki szerint érthetetlen, miért nem fejezhetik ki az emberek a szimpátiájukat, miután eddig nem látott mértékben követnek el háborús bűnöket palesztinok ellen. Hozzátette, a tüntetések szervezői nem kötődnek semmilyen politikai csoportosuláshoz, egyszerűen

„el szeretnék ismerni és támogatni szeretnék a palesztinok jogát az élethez, a létezéshez. [A tüntetés] a szimpátia tiszta formája. Azok felé az emberek felé, akik atrocitások, elnyomás és mindennemű háborús bűnök elszenvedői. 

Tehát tiszteljük valamennyi ország törvényeit, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy valamennyi félnek meg kellene adni a teret, hogy kifejezzék nézeteiket. Különösen úgy, hogy voltak Izraelt támogató tüntetések. Úgy gondolom, hogy a fair és kiegyensúlyozott helyzet megteremtése érdekében teret kellene biztosítani azoknak is, akik szeretnék kifejezni támogatásukat a palesztinok irányába.”