Egyre többen dolgoznak „egyéni vállalkozóként” olyanok is, akik gyakorlatilag teljes állású dolgozók. Ez számos problémát okozhat, az adminisztrációs terhektől kezdve egészen a munkáltatók visszaéléséig. A CSED-től való elesés is egy ilyen probléma, amelynek hátterében egy rosszul értelmezett törvény áll. 

A lakhatási szegénységben élőknek jogsegélyt nyújtó Utcajogász szerkesztőségünkhöz is elküldött közleménye szerint sok anya azért nem kapja meg a kormányhivataltól a neki járó csecsemőgondozási díjat, vagyis a CSED-et, mert egyéni vállalkozásukat nem megszüntették, hanem szüneteltették.

Az Utcajogász szerint a CSED megtagadása ezektől az anyáktól jogsértő. A probléma hátterében az egészségbiztosítási törvény vonatkozó passzusainak félreértelmezése áll.  A valódi megoldás az lenne az Utcajogász szerint, ha átírnák a törvényt.   

Az egészségbiztosítási törvény szerint az jogosult CSED-re, aki a szülést megelőző két évben legalább 365 napig fizetett egészségbiztosítást. Vállalkozások esetén csak a már megszűnt vállalkozásból származó napok adhatók hozzá az egyéb munkaviszonyban eltöltött napokhoz. Az Utcajogász ügyfelei, akik megszüntetés helyett csak szüneteltették egyéni vállalkozásukat, nem adhatták hozzá az egyéni vállalkozóként eltöltött napjaikat a 365 napos limithez, így elestek a CSED-től. Pedig se a vállalkozását szüneteltető, se a vállalkozását megszüntető egyéni vállalkozónak nem kell járulékot fizetnie.  

Ez az eljárás olyannyira jogsértő, hogy az Utcajogász egyszer már meg is nyert egy ilyen ügyben indított pert másodfokon. Sőt, 2016-ban az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a megszüntetés és szüneteltetés közti megkülönböztetésnek az ilyen esetekben nincs alkotmányosan elfogadható indoka.

Hiába azonban az alkotmánybíróság határozata és egy korábbi nyertes per, azóta is több anya kénytelen szembesülni ugyanezzel a problémával. Az Utcajogász jelenleg futó egyik ügyében egyébként a Kúriához fordult, a kérelemről várhatóan jövő hónapban fognak dönteni.

A kérdés sok kisgyermekes szülőt érinthet, hiszen szülési szabadságuk alatt sokan szüneteltetik vállalkozásukat, és a megszüntetés nem opció számukra, hiszen a megszüntetés után a KATA és az átalányadózó vállalkozások meghatározott ideig nem indíthatók újra. Mint már említettük, a hosszú távú megoldás a jogászok szerint az lenne, ha megváltozna a törvény, és leszögezné, hogy ilyen esetekben nincs lényegi különbség a két eset között.