2021-ben a Greenpeace természetvédő szervezet többek közt Udvaros Dorottya színésznővel kiegészült több mint tucatnyi aktivistája ragadott lapátot, hogy a Fertő tó osztrák oldaláról átevezzen a magyarországi partszakaszon fekvő cölöpházakhoz. Az akció célja az volt, hogy – az azóta már meglehetősen zajos körülmények között elbontott – építményekre feszített madárhálókat eltávolítsák. A „Fertő Part” állami gigaprojekt keretében a kivitelező ugyanis ilyen hálókkal próbálta megakadályozni, hogy a fecskék a bontásra ítélt épületekbe térjenek vissza költeni.

Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője korábban már kifejtette,

„az egész ország és az egész világ szinte szárazodik, tehát az összes vizes élőhelyünket meg kell menteni. Ez ezenkívül egy sós tó. A legnyugatibb sós tó, abszolút különleges élővilággal ebből adódóan, és nemcsak Magyarország szempontjából fontos, hanem egész Európa vagy azt lehet mondani, hogy az egész Föld szempontjából.”

Rodics akkor arról is beszélt, hogy a tó számos madárnak nyújt táplálékforrást, élőhelyet, amelyek itt erősödnek meg, hogy akár földrészeket repüljenek át rendszeres költözéseik során, de számos más élőlénynek is nyújt élőhelyet a tó.

Az aktivistáknak sikerült egy fecskehálót eltávolítaniuk, ám akkor biztonsági őrök jelentek meg, akik végül rendőrt hívtak. Az ügy bíróságig jutott, és végül az összes aktivistát megrovásban részesítették, valamint kötelezték őket „az okozott kár” megtérítésére.

Az ítélet ellen a vádlottak fellebbeztek, de legtöbbjük esetében helybenhagyta az eredeti ítéletet a bíró, aki egyébként ugyanaz a személy volt mindkét esetben. Az egyik vádlottat, az akciót filmező Pápai Gergelyt azonban felmentették. Pápai a Mércének beszámolt az ellene és társai ellen folytatott szavai szerint „abszurd” eljárásról.

Pápait az eredeti ügyben „bűnsegédként elkövetett rongálás” vétségében találták bűnösnek. A filmes elmondta, hogy az ügyész a tárgyaláson egészen pontosan „pszichológiai bűnsegédlettel” vádolta, mivel szerinte jelenlétével és a videó készítésével „bátorította” az elkövetőket. A vád egy sor bizonyítékot nyújtott be annak idején, hogy alátámassza, a rongálás meghaladta a bűncselekményi összeghatárt. Pápai szerint a csatolt számlák között még a hálót visszahelyező munkások órabérét is beleszámolták, miközben

a cölöpházakat pár nappal később így is, úgy is elbontotta a kivitelező.

Az idén október elején zajlott második tárgyalásra a videós szerint három ügyvéd érkezett a felperes projektgazda jogutódja, az Építési és Közlekedési Minisztérium képviseletében, akik a hivatalos tárgyalás során közölték, hogy ha Lázár János lett volna már akkoriban is a miniszter, „a dolgok nem fajultak volna idáig”, meg lehetett volna máshogy is oldani az ügyet.

Az ügyvédek ráadásul Pápai elmondása szerint egy ponton teátrálisan közölték, hogy a vádlottak tekintsék úgy, hogy a Minisztérium megbocsát nekik.

Ennek ellenére persze a megbízójuk nevében bejelentettek egy utólagos kárigényt is.

A végül felmentett Pápai Gergely védőbeszédében hangsúlyozta, hogy szerinte a Fertő tó partjának beépítése „természetkárosító bűncselekménysorozat”, amelyre a Greenpeace fel akarta hívni a figyelmet:

„Film szakirányos kulturális antropológusként szereztem diplomát. Egész felnőtt életemben filmesként dolgoztam, Elsősorban környezetvédelmi és emberi jogi témákkal foglalkoztam, foglalkozom. A klímaváltozásról, a lakhatási válságról, korrupciós ügyekről és hatalommal való visszaélésről szóló munkáim itthon és külföldön is fontos problémákat közvetítenek a nagyközönségnek. Tévesnek tartom az ellenem felhozott vádat. A Greenpeace aktivistáinak akciója polgári engedetlenség, politikai tett volt, amivel a közvélemény figyelmét irányították egy természertkárosító bűncselekménysorozatra. És ennek a figyelemfelkeltő akciónak is fontos szerepe volt abban, hogy végül meghátrált a kormány és leállította a törvénysértő és természetkárosító beruházást. Nekem ebben a szerepem az volt, hogy felvételeket készítettem az akcióról. A felvételeim eljutottak a híradókba, az újságokba, amit csináltam, az egy fontos, társadalmilag kiemelt mértékben hasznos eseményről való tájékoztatás volt, nem pedig bűnsegédlet. Kérem az ellenem folyó eljárás megszüntetését és felmentésem. Újságírókat, dokumentumfilmeseket és művészeket a munkájuk végzése miatt jogállamokban nem szoktak elítélni. Ráadásul olyan ügyben semmiképp, ami nem „társadalomra veszélyes”, hanem éppen, hogy hasznos.”

A Mércének azt is elmondta a filmes, hogy szerinte úgy álltak a hatóságok az egész esethez, „mint amikor egy csapat huligán megrugdos egy embert a földön, és egy másikuk videózza az egészet”.

A tárgyalással kapcsolatban a Greenpeace Magyarország is közleményt adott ki. Mint írják,

„felháborítónak tartjuk, hogy az állam ahelyett, hogy megvédené természeti értékeinket, azokat akarja meghurcolni, akik elvégzik helyette ezt a feladatot. Hiába hívják bűncselekménynek, a Greenpeace aktivistáit semmilyen eljárással nem lehet eltántorítani attól, hogy megóvják a természetet a következő generációknak.”

A természetvédő szervezet szerint „megdöbbentő, hogy miközben pusztul az élővilág, száradnak ki természetes vizeink, amikor harminchét folyónk van kiszáradófélben, és ezer tavunk tűnt el a Kiskunságban, akkor azokat nevezik bűnösnek, akik ezeket az értékeinket védik.”

A Greenpeace fellebbezett a megrovó ítéletek ellen.