A tűzszünet kihirdetése után nyugtalanul telt a szerda este mind a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah Köztársaságban (Nagorno-Karabah, Arcah), mind pedig Jerevánban, Örményország fővárosban.
Bár az egynapos azeri katonai hadművelet után a harcok elültek, Karabah több helyszínén is lövöldözésről számoltak be a médiumok, Jerevánban pedig heves tüntetés zajlott, melyen az örményországi kormánnyal elégedetlen, az azerbajdzsáni katonaság hadműveletét pedig ellenző protestálók összecsaptak a rendőrséggel, írja a Guardian.
Bár pontos adatok továbbra sem ismertek, helyi tisztviselők azt állították, hogy 34 ember meghalt és több mint 200 megsebesült Hegyi-Karabahban, miután Azerbajdzsán a 2020-ban zajlott háború után kedden újabb offenzívát indított a vitatott hovatartozású, hivatalosan Azerbajdzsán részének tekintett, de többségében örmények lakta területen.
Azerbajdzsán védelmi minisztériuma kedden jelentette be a hadművelet kezdetét, mondván, hogy az örmény fegyveres erők frontállásait és katonai eszközeit „nagy pontosságú fegyverekkel teszik harcképtelenné”, egyben jelezte azt is, hogy csak törvényes katonai célpontokat támadnak. A hadművelet – mely azonban az ígéretek ellenére nagyobb településeket is érintett – ürügyeként azt állította, hogy örmény aknák okozták két azerbajdzsáni civil és négy rendőr halálát, emiatt pedig Karabahban terrorizmusellenes akciósorozatot szükséges végezni.
A minisztérium, amely a helyi oroszországi békefenntartókat, akik a 2020-as háború óta állomásoznak a Dél-Kaukázusban, csak a harc megkezdését megelőző percekben értesítette, azt követelte, hogy az örmény katonákat fegyverezzék le és vonják ki a területről, Arcah Köztársaság pedig adja meg magát.
A katonai beavatkozást időben közvetlenül egy mind jobban terebélyesedő válság előzte meg, amelyet az okozott, hogy Azerbajdzsán teljes blokád alá vonta a hegyi területet, így például kiterjesztette az ellenőrzését az enklávét Örményországgal összekötő Lacsin-korridort is, melyet oroszországi békefenntartók őriztek.
A blokád, melyről a Mérce részletesen beszámolt, jelentős hiányt eredményezett az alapvető ellátásban – így sem gyógyszerhez, sem élelmiszerhez, sem pedig más létfontosságú áruhoz nem jutottak hozzá a helyiek.
A katonai hadművelet során – arcahi tisztségviselők szerint – hétezer embert evakuáltak, míg az orosz békefenntartók további háromezer embert menekítettek ki.
A helyi hatóságok azzal vádolták meg Azerbajdzsánt, hogy „etnikai tisztogatásokba” kezdett a területen, s különösen a terület de facto fővárosának számító Sztyepanakert érintett a harcokban. Ekkor közölték az elhunytakra és a sérültekre vonatkozó adatokat is. Ugyanakkor a 34, a harcok kezdetén elhunythoz (más források 200-ra becsülték az elhunytak számát) hozzá kell számítanunk azokat az oroszországi békefenntartókat is, akik a szerdai tűzszünet után haltak erőszakos halált. A moszkvai védelmi minisztérium tájékoztatás szerint a békefenntartók a Dzsanjatag település melletti megfigyelőállásukról tértek vissza, amikor kézifegyverekkel tűz alá vették járművüket. A benne ülők életüket vesztették.
A tűzszünetre szerdán délután 1 órakor került sor. Mindkét fél – azaz az arcahi és az azeri – közölte, hogy a megállapodás létrejöttét az orosz békefenntartó erő közvetítette, amely a legutóbb zajlott háború óta tartózkodik a térségben. Őket ezúttal is számos kritika érte Örményország és Hegyi-Karabah részéről. Szerdán Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint az orosz békefenntartók félreálltak, miközben Azerbajdzsán kiújította a konfliktust. Arról beszélt, hogy „aktívan együttműködtek” a konfliktusban érintett felekkel.
Megszólalt Nikol Pasinján örmény kormányfő is, aki közölte, hogy bár országa nem vett részt a tűzszüneti megállapodás előkészítésében, „hivatala tudomásul vette a karabahi hatóságok döntését, hogy elfogadják a tűzszüneti megállapodást”. Pasinján (aki szerdán nem pusztán Putyinnak, de Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is egyeztetett a tűzszünetről) hangsúlyozta, hogy 2021 augusztusa óta Örményország nem állomásoztat csapatokat Hegyi-Karabahban.
Örményország kormányfője mindenesetre nincsen könnyű helyzetben, nem véletlenül keresi az Egyesült Államok támogatását is.
Az örmény fővárosban, Jerevánban a tűzszünet bejelentése után – amely azonban elemzők szerint nem kecsegtet tartós békével és gerillaháború válthatja fel – heves tüntetések kezdődtek.
Ezrek gyűltek össze a város szívében található Köztársaság terén, hogy kifejezzék dühüket Pasinján kormányával szemben, valamint azzal kapcsolatban, hogy szerintük Oroszország és a nyugat nem védi meg a hegyi-karabahi emberek életét. Ellenzéki politikusok a színpadról szólították fel Pasinjánt a távozásra, aki egy 2018-as forradalomban került hatalomra, amelynek során ugyanezen a téren tartott gyűléseket.
Az Al-Jazeera beszámolója szerint a tüntetés után a protestálók kövekkel dobálták meg a kormányfő irodáját és összetűztek a rendőrökkel.
Hegyi-Karabah és a környező, ma már Azerbajdzsánhoz tartozó területek az 1994-es háború vége óta örmény ellenőrzés alatt álltak – mely során Örményország tízezrével üldözött el azeriakat a hazájából –, de az időközben megerősödött és az Egyesült Államokkal, Törökországgal és az Európai Unióval is szoros politikai kapcsolatokat kialakító, szénhidrogén-nagyhatalom Azerbajdzsán a 2020-as, 44 napig tartó harcok során visszaszerezte a területeket és Hegyi-Karabah egyes részeit is.
Ez egy fegyverszünettel ért véget, amely során kétezer orosz békefenntartó érkezett Hegyi-Karabahba. A mostani egy napig tartó harc tulajdonképpen a 2020-as háború egyik utolsó hadműveletének is tekinthető. Bár a szerdán megkötött fegyverszünet ingatag, immár semmi sem akadályozza, hogy Azerbajdzsán teljesen átvegye a hatalmat Hegyi-Karabah fölött.
