Rendkívüli ülés összehívását és a bánya-ügy mihamarabbi lezárását kérik a képviselőtestülettől a népszavazás után a pilismaróti civilek – derül ki a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület (DUNAKÉKE) Facebook-oldalán közétett levélből. A polgármesterhez címzett levélben arra kérik a település vezetését, hogy az érvénytelen, de erős bánya-ellenes hangulatot mutató népszavazás eredményét vegyék figyelembe, a bányászatra kiszemelt terület átminősítésének folyamatát ne indítsák el és a beruházóval kötött településrendezési szerződést vegyék semmisnek.
„Mivel a polgármester ez idáig nem foglalt állást a népszavazásról, ezért kérjük nyilatkozat kiadását, valamint szeretnénk kérni a polgármestert, hogy a bánya-ügy mihamarabbi lezárása végett rendkívüli testületi ülés megtartását hirdesse ki olyan időszakra, amikor a falu lakossága is nagy számban meg tud jelenni”
– teszik hozzá a civilek, akik a két héttel ezelőtti voksolás kapcsán megjegyzik, Magyarországon utoljára 2018-ban volt érvényes népszavazás (abban az évben született Madocsán is érvényes eredmény, szintén egy kavicsbánya ügyében, ahol a lakosok elsöprő többsége a bánya ellen szavazott) az azóta a kiírt népszavazásokon megjelentek aránya 20-25%.
Ezzel szemben, az ugyancsak érvénytelenül záródó pilismaróti referendumon a jogosultak 40,8%-a adta le voksát.
„A népszavazáson résztvevő 781 fő közül 672 fő (a megjelentek 87 %-a) NEM-mel szavazott a terület átminősítésével kapcsolatban és csupán csak 98 fő mondott IGEN-t. Tehát a döntő többség nem szeretne bányát Pilismarót közigazgatási területén”
Kiemelik, hogy a GM-PRO Kft.vel kötött településrendezési szerződés csak arra kötelezi az önkormányzatot, hogy elindítsa a településrendezési eljárást. A civilek emlékeztetnek, hogy amíg az önkormányzat eleget tett minden kötelezettségének, addig a tervezéssel megbízott Völgyzugoly Műhely Kft. nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, a munkát másra szerette volna átruházni – amit a testület nem fogadott el. Szerintük így
a nem teljesített munkák miatt a településrendezési eljárás nem folytatható le, amiért az önkormányzat nem tehető felelőssé.
A településrendezési szerződés a DUNAKÉKE szerint ráadásul érvénytelen, többek között azért, mert azt a telepítési tanulmányterv hiányában kötötték meg – ezt a civilek szerint egy tavalyi levelében a jegyző is elismerte. Emlékeztetnek arra is, hogy a hatályos törvények alapján a településrendezési eljárásba be kell vonni a lakosságot, valamint a környezetvédelmi szervezeteket, hogy tagsága érdekeit képviselve közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában.
„A lakosság bevonása megtörtént. A lakosság a népszavazás során egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy nem szeretnének bányát, nem akarják, hogy a terület átminősítésre kerüljön”
-fogalmaz a DUNAKÉKE.
Az ügyben lapunk is megkereste Hunyadi Balázst, Pilismarót polgármesterét, azonban sem telefonon nem értük utol, sem pedig a témában augusztus 17-én küldött kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Augusztus 27-én Pilismaróton a szintén környezetvédelmi jellegű 2022-es tatai helyi népszavazáshoz hasonló eredmény született, amikor is jogilag szintén érvénytelen, ám politikai értelemben komoly üzenetet megfogalmazó voksolást tartottak a korábban az Öreg-tó partjára tervezett nagyberuházás ellenében.
Az népszavazásban egészen pontosan arról kérdezték a Dunakanyarban fekvő település lakóit, egyetértenek-e azzal, hogy Pilismarót területén bányát lehessen nyitni, és ennek elősegítése érdekében a településrendezési tervet módosítsa, az érintett területet pedig átminősítse az önkormányzat.
Amint arról korábban beszámoltunk, a népszavazást három helyi önkormányzati képviselő kezdeményezte, mert a bányaügy évek óta borzolja a kedélyeket a Komárom-Esztergom megyei faluban, a helyiek pedig tartanak tőle, hogy az előző képviselő-testülethez hasonlóan a jelenlegi is a bánya mellé áll helyettük.
A népszavazási kérdés így szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Pilismarót község közigazgatási területén külfejtéses bányászati tevékenységet végezzenek, és ennek érdekében Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési tervben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt övezetbe sorolja?”
Mint emlékezetes, az előző képviselő-testület éppen a bányaügy eltitkolása miatt kitört népharag következtében oszlatta fel magát, a helyieknek így kiváltképp fontos volna, hogy a tavaly megválasztott testület átláthatóan kommunikáljon a bányáról, és amennyiben a lakosság nem akarja azt, tegyen meg mindent ellene.
Az évek óta húzódó bányaügy legutóbb idén márciusban vett váratlan fordulatot, amikor az Energiaügyi Minisztérium megsemmisítette a tervezett bánya környezetvédelmi engedélyét, és új eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt Ezt a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vitályos Eszter is örömmel fogadta. A képviselő – a kormánypártoktól nem megszokott módon – maga is tevékenyen részt vett a bányalétesítés akadályozásában, és meghallgatta a bánya ellen tiltakozó helyi Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesületet is. „Mindannyiunk álláspontja ugyanaz volt: vissza kell vonni a környezetvédelmi engedélyt” – fogalmazott.
