Újfent elnapolták a az évközi minimálbér-korrekcióról szóló tárgyalást, legközelebb szeptemberben ülnek asztalhoz a felek – mondta el lapunknak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, eredetileg július végén lett volna aktuális a munkáltatói, a munkavállalói és a kormányoldal egyeztetése, a kabinet akkor arra hivatkozott, hogy csak augusztus végére állnak majd rendelkezésre friss és hiteles adatok, azok nélkül pedig csak megalapozatlan vitákat lehetne folytatni, de tárgyalni érdemben nem. Ezúttal ugyan elkezdték a tárgyalásokat a Versenyszféra (munkáltató és munkavállalói oldal) és a Kormányzat Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) képviselői, de hamar vége szakadt a megbeszélésnek, ugyanis kormányzati információk ezúttal sem álltak rendelkezésre.
Zlati Róbert a tárgyalás előtt már jelezte lapunknak, hogy az előzetes kormányzati anyag korántsem volt kielégítő, nem tartalmazta például az idei éves átlagos inflációval kapcsolatos kormányzati várakozásokat, sem a pontos bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó adatokat. Holott mindkettő elengedhetetlen a döntéshez, ahogy ezt korábbi cikkünkben már kifejtettük. Habár valamennyi remény volt rá, hogy a szerdai tárgyalásokra már felkészülten érkezik a kormányzati oldal, ez azonban hiú ábránd volt Zlati szerint, a tárgyaláson sem kaptak pontosabb információkat a tárgyaló felek, sajtóértesülések alapján pedig nem akartak vitatkozni, így a tárgyalás elnapolása mellett döntöttek.
Hiába állította tehát nemrég Orbán Viktor pénteki szokásos interjújában, hogy „mi (a kormány – a szerk.) segítjük a munkaadók és a munkavállalók tárgyalását, megállapodását”, épp a segítségnyújtás maradt el.
„Hisz a kormányzat épphogy a jogosan elvárt adatok megmutatásával segítheti leginkább a tárgyalásokat” – mutatott rá a MASZSZ elnöke.
Ehelyett üres kézzel érkezett a tárgyalásra a kormányzat. „Nesze semmi…” – fogalmazott a MASZSZ sajtóközleményében, a szakszervezeti szövetség időhúzás helyett érdemi tárgyalást sürget.
Zlati Róbert lapunk kérdésére kiemelte, hogy szerinte a kiugró infláció miatt mindenképp korrigálni kell a minimálbért, hisz az emberek fizetése reálértéken csökken. Azaz minden hónap csúszással az általuk képviselt dolgozóknak lesz egyre nehezebb megélni. A MASZSZ már idén emelne, hisz ezt várják tőlük a dolgozók. Ha igazak a sajtóértesülések, és az éves infláció kevéssel 18 százalék alatt marad, az önmagában is nagyon sok, az alacsony keresetűeket valós inflációja pedig mindig pár százalékponttal magasabb. Továbbá a realbérveszteség részben oka a fogyasztás bezuhánásának is a szakszervezeti vezető szerint, azaz segítene a magyar GDP adatokon egy évközi minimálbér-korrekció.
Adni lenne miből a MASZSZ elnöke szerint: GDP növekedésről nem, de profitnövekedésről nagyon is beszélhetünk a hazai versenyszférában.
Mindezzel együtt is a munkavállalói oldal sem képvisel még egységes álláspontot abban, hogy milyen konstrukcióban igazítsák a minimálbért az inflációhoz. Zlati elmondása alapján van, aki az év végi szokásos emelést hozná előrébb, van, aki pedig a szokásos éves emelés keretében kompenzálná az idei reálbércsökkenést utólag. A szakszervezeti vezető azt ígérte, hogy a következő tárgyalásig a munkavállalói oldal képviselői külön ülésezni fognak, és egységes álláspontra jutnak, közös javaslatot fognak tenni.
„Egyébként a munkáltatói oldalon is volt, aki azt képviselte, hogy legyen évközi minimálbér-emelés, ha az adatok igazolják annak szükségességét” – tette hozzá Zlati Róbert.
A szakszervezeti vezető annyit elmondott a kormányzat védelmében, hogy valóban nehéz most adatokkal szolgálni, hisz az inflációs trend most júliusban tört meg. Reménykedik benne, hogy augusztusból talán már könnyebb lesz a Pénzügyminisztériumnak trendvonalat húzni és év-végi inflációs adatokat előrejelezni, és így szeptemberben valóban tárgyalhatnak az érintett területek képviselői.
A mai tárgyalás másik programpontja az a salátatörvény volt, amelyben a szakszervezeti tagdíjlevonás megszüntetése és a munkavédelmi oktatás eltörlése is szerepel. A MASZSZ álláspontja szerint előbbi a szakszervezeteknek, utóbbi a hazai munkavédelemnek „megsemmisítő csapás”. De Zlati elmondása szerint még munkáltatói oldalon is értetlenség fogadta a változtatásokat, „dilettáns” törvénytervezetnek tartják többen. Hiába mondták el azonban kritikájukat, az előterjesztők, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda képviselői nem voltak jelen a tárgyaláson. A kormányzati oldal Zlati beszámolója szerint megígérte azért, hogy továbbítják a felmerülő aggályokat.