Bernie Sanders, Vermont állam szocialista szenátora, aki 2016-ban és 2020-ban közel járt ahhoz, hogy a Demokrata párt elnökjelöltje legyen, a Guardianben osztotta meg véleményét a klímaváltozásról és a Kína és az Egyesült Államok közt fokozódó katonai feszültségről.
Sanders szerint a klímaváltozás olyan globális probléma, amelyet egyetlen állam sem tud egyedül megoldani, ezért Kínának és az Egyesült Államoknak muszáj lenne együttműködniük ez ügyben, ezt az együttműködést viszont ellehetetlenítik a két ország háborús uszítói.
„Ha az Egyesült Államok, Kína és más iparosodott országok nem fognak össze az üvegházhatású gázok kibocsátásának drámai csökkentése érdekében, a világ, amelyet gyermekeinkre és a jövő generációira hagyunk, egyre egészségtelenebbé és lakhatatlanabbá fog válni. […] Ideje radikálisan újragondolni a geopolitikát, hogy tükrözze azt a valóságot, hogy a nemzetközi együttműködés nemcsak minden ország érdekét szolgálja, hanem feltétlenül szükséges is a bolygó fennmaradásához.” – írja a szocialista politikus.
Sanders emlékeztet arra, hogy az elmúlt nyolc év a történelem legmelegebb évei voltak, a hőségrekordok pedig világszerte hónapról-hónapra emelkednek. Szaporodnak az erdőtüzek és az árvizek, amelyek egyre több ember lakhatását és megélhetését teszik tönkre, sőt, halálos áldozatokkal is járnak.
Aggasztó, hogy Iránban a hőérzet elérte a 70 °C-t, ami az emberi túlélés korlátait feszegeti. Dél-Amerikában jelenleg tél van, de a hőmérséklet egyes helyeken meghaladja 37,7 °C-t, amit egy éghajlattörténész „a világ valaha látott egyik legszélsőségesebb eseményének” nevezett. A hőség a tengeri élővilágot is veszélyezteti. Miaminál már a 38,8 °C-t is elérte tengervíz hőmérséklete.
A jó hír, hogy az utóbbi időben az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió is rendkívüli összegeket fektettek megújuló energiaforrásokba. Az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvénye (Inflation Reduction Act) 300 milliárd dollárral támogatta a megújuló energiaipart és az energiatakarékosságot.
Kína tavaly 546 milliárd dollárt költött tiszta energiára, és több megújuló energiát használ, mint a világ többi része együttvéve. 2030-ra Kínának elegendő megújuló energiája lehet ahhoz, hogy akár háromszorosan is táplálni tudja a teljes amerikai elektromos hálózatot.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy a következő évtizedben több mint 1 billió dollárt fektet be a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba. A cégek is többet terveznek fektetni megújuló energiaforrásokba a jövőben.
Ez azonban még mindig nem elegendő. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint sürgősebb intézkedések nélkül a világ a 2030-as évek elejére átlépi a kulcsfontosságú 1,5 °C-os küszöböt, ami sokkal halálosabb jövőt ígér. Ezért megkerülhetetlen az együttműködés Bernie Sanders szerint:
„A tudomány egyértelmű: ha az Egyesült Államok, Kína és a bolygó többi része nem tesz sürgősebben a szén-dioxid-kibocsátás drámai csökkentése érdekében, bolygónkat óriási és visszafordíthatatlan károk érik. […]
Nem nagy titok, hogy a kínai kormány politikájának számos olyan eleme van, amelyet nekünk és a nemzetközi közösségnek is elleneznie kell. Kegyetlenül elnyomják és internálják az ujgurokat, fenyegetik Tajvant, és elfojtják a véleménynyilvánítás szabadságát Tibetben és Hongkongban. Kína megfélemlítette szomszédait, visszaélt a globális kereskedelmi rendszerrel, technológiát lopott, és disztópikus megfigyelő államot épít ki.
Az USA jogosan szervezi meg szövetségeseit, hogy nyomást gyakoroljanak Pekingre ezekben és más kérdésekben. De az, hogy nemzeti erőfeszítéseink nagy részét egy Kínával való, zéró-összegű globális konfrontáció köré szervezzük, nem valószínű, hogy megváltoztatja a kínai magatartást, és elidegeníti a szövetségeseket és partnereket.
De a legfontosabb, hogy tönkreteheti bolygónkat azáltal, hogy ellehetetleníti a klímaügyi együttműködést a világ két legnagyobb kibocsátó országa között. Merész, új irányba kell lépnünk. A közelmúlt történelme tanulságos példákkal szolgál.”
Sanders ezután az 1962-es évet idézi, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az atomháború küszöbén állt, John F. Kennedy elnök és Nyikita Hruscsov mégis összefogtak, hogy megakadályozzák a kölcsönös pusztítást. Alig néhány hónappal később Kennedy elnök fegyvercsökkentési tervet javasolt a Szovjetuniónak, amelynek végül sikerült megváltoztatnia azt a dinamikát, amely a világot majdnem belesodorta a nukleáris háborúba. Sanders szerint ma is hasonló lépésekre lenne szükség, de ennek épp ellenkezője történik.
Az elmúlt években mindkét nagyhatalom jelentősen megnövelte katonai költségvetését. A világon a legtöbbet az Egyesült Államok költ a hadseregre, 900 milliárd dollárt. Kína katonai költségvetése a második legnagyobb, de a Pentagon költségvetésénél jóval kevesebbet, 300 milliárd dollárt költenek a hadseregre.
A szocialista politikus szerint Kínának és az Egyesült Államoknak ahelyett, hogy az egymás elleni háborúra készülnének, meg kellene állapodniuk abban, hogy a katonai költségvetés jelentős részét inkább energiahatékonyságra és a fejlődő országok megsegítésére költik, akiket hatványozottan fenyeget a klímaváltozás veszélye.
Sanders elismeri, hogy javaslata „naivnak” és „egyszerűnek” tűnhet. Azoknak az embereknek viszont, akik elvesztették otthonaikat az árvizek és erdőtüzek miatt, és azoknak a fiataloknak, akik elvesztették a reményüket a jövőben, ez a javaslat nem naiv ábránd, hanem alapvetés.
