„Iszonyat lassan zajlik az egész”, így foglalta össze Molnár Zsuzsanna, a Kontúr Közhasznú Egyesület elnöke a Népszavának, hogy mi jellemzi a lebontás előtt álló Hős utcai telepen élők elhelyezését. A két X. kerületi lakótömb lakóinak amiatt kell költözniük, mert az elhanyagolt állapotban lévő épületegyüttes helyére a Terrorelhárítási Központ (TEK) új műveleti központja fog felépülni.
A szegregátum két épületében továbbra is még 15-20 lakás lakott, és 43-48 olyan lakástulajdonos van, akikkel ugyan még nem egyezett meg a kőbányai önkormányzat, de már elköltöztek a roppant elhanyagolt állapotban lévő épületekből.
A törekvés az, hogy akik a Hős utcában ragadtak, ne maradjanak tető nélkül azután se, hogy el kell hagyniuk a lakásaikat.
A Kontúr Egyesület más karitatív szervezettel együttműködve kilobbizta, hogy korábbi állami tulajdonú cserelakásokhoz jussanak a lakóknak, lehetőség szerint olyanokhoz, amelyek legalább a Hős utcai lakások színvonalának megfelelnek.
A Hős utcában szociális munkát végző szervezet elnöke erősen bízik abban, hogy még a fűtési szezon előtt minden ott lakó sorsa rendeződik.
Ha lassan is, de rendeződik. S ha rendeződik is, meglehetősen lassan fog.
Mindent elmond az elmúlt 30 évről
Az új összetételű kőbányai önkormányzat még 2019 novemberében kezdeményezett egyeztetést a – TEK mostani központja, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus szorításában található – Hős utcai lakótelep méltó felszámolásáról. (A Kontúr Egyesület cikkünk megjelenése után jelezte, hogy a kőbányai önkormányzat nem kezdeményezett egyeztetést. Az ellenzéki többségű önkormányzat elérte, hogy létrejöjjön egy albizottság, ami össze is hívott egy gyűlést civil szervezetek és képviselők részvételével, de nem született érdemi megállapodás vagy együttműködés.)
Az akkori elszánást megelőzte pár kudarc. Az önkormányzat 2017 végén 2,1 milliárd forintot kapott a belügyminisztériumtól, hogy a még ott tartózkodó lakókat az ingatlanjaik eladására bírja. A kerület előbb 4,2 millió forintot ajánlott fel a tulajdonosoknak, később ez az összeg hatmillió forint fölé kúszott. Az alacsony árat mások mellett azzal indokolta a kormányhivatal, hogy a Hős utcában sok a munkanélküli ember. Meglehetősen következetlen volt a lakások értékének felbecsülése is, hiszen hasonló állapotban lévő otthonok közt akár több százezer forint különbség keletkezett.
Ám bármekkora is lett az ajánlott összeg, nem volt elegendő arra, hogy a tulajdonosok új lakást vegyenek belőle, vagy akár albérletbe költözzenek. A tulajdonosok zöme a kártalanítást választotta, míg két lakást kisajátítással szerzett meg az önkormányzat. De hozzávetőlegesen nyolcvanan továbbra is a Hős utcában maradtak. S ez így volt a koronavírus-járvány idején is.
Az önkormányzat által megvett vagy kisajátított lakás most az államra száll tovább. A Népszava értesülései szerint a 166 eredetileg is önkormányzati tulajdonban lévő lakásért valamivel több mint 1 milliárd forintot fizet az önkormányzatnak, míg az állami támogatásból korábban megvásárolt 88 ingatlant ingyen fogja átadni a kerület. Az önkormányzat kétségkívül föl fog sóhajtani, hiszen ezzel megszabadul az elhelyezés és a bontás gondjától, 1 milliárd forint plusz bevételre tesz szert, s még abban is bízhat, hogy a Hős utcai szegregátum megszűnik.
„A két épületben még mindig 15-20 lakásban laknak tulajdonosaik, zömükben negyvenes éveikben járók, de vannak nyugdíjasok és néhány gyerek is. Rajtuk kívül még 43-48 tulajdonos van, akikkel egyelőre nem egyeztek meg, de már sikerült elköltözniük. Folyton változó számban, de nagyjából 10-20 lakásban élnek albérlők, illetve jogcím nélküliek és lakásfoglalók. A hátramaradottak nagyon sanyarú körülmények között élnek, hiszen a végtelenül lepusztult épületekre már senki sem költ, hiszen úgyis lebontják. Csak azt nem tudni mikor”,
mondta el a hátramaradókról a már idézett Molnár Zsuzsanna a Népszavának.
A Hős utca 15/A és B lakótömb 1937-ben épült, s eredetileg a szegényebb családoknak kínált az addigi életkörülményeikhez képest biztosabb lakhatást. Az épületek felújítása azonban a rendszerváltás után teljesen elmaradt, a lakások egyik fele önkormányzati tulajdonba került, többnek bizonytalanná vált a státusza, a tömbök pedig lassan lényegében lakhatatlanná váltak. Az elmúlt évtizedekben a Hős utca az általános elnyomorodás szimbólumává vált.
Vigvári András a Mércén már 2017-ben így foglalta össze, hogy mi is a „Hős utca”:
„nem egy kivételes »gettó«, hanem sokkal inkább a magyarországi lakhatási válság egyik szem előtt lévő példája”.
