Villamosmegállóban elütött gyalogos, korlát mögött tekerő, feltehetőleg spontán autóversenyzés következtében elgázolt biciklista az Árpád hídon: több súlyos, nagy publicitást kapó, gyorshajtáshoz köthető haláleset történt az elmúlt fél évben Budapesten. A Magyar Kerékpárosklub a legutóbbi eset után lemondta a Budapest első védett kerékpárossávját ünneplő örömtekerését, és helyette tüntetést tartott hétfőn. Arról, hogy miért kiugróan magas nemzetközi összehasonlításban is a gyorshajtásos balesetek száma Budapesten, és mi lenne a teendő szerintük, a szervezőket kérdeztük. A rendőrségi megfigyelés és büntetés erősítése mellett milyen rendszerszintű változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy közterületeink, közútjaink ne csak biztonságosak legyenek, de valóban a közösséget szolgálják?

Jó kezekben vagyunk!

Régi dilemma Budapesten, hogy hiába a biciklis főpolgármester és a lassan, de biztosan épülő kerékpáros úthálózat, sokkal kevesebben bicikliznek, mint akiknek kézenfekvő lenne. Pedig a fővárosban a legtöbb távolság ideális a biciklis közlekedésre, ráadásul papíron a legtöbb mindennapi út gyorsabb tekerve, mint tömegközlekedéssel utazva, vagy a dugóban ülve – nem beszélve a környezetvédelmi szempontokról. Hogy sokan miért nem választják a legolcsóbb, sok esetben a leggyorsabb közlekedési formát, nem titok: a Magyar Kerékpárosklub szerint a legtöbben egész egyszerűen veszélyesnek tartják a forgalmas fővárosban a tekerést.

A biciklistát az Árpád hídon megölő RACE-001 rendszámú autó sofőrje „nem volt fakezű” – máris sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. De egyéb megnyugtató részletek is kiderültek a hazai utcai autóversenyzés szubkultúrájáról a Magyar Gyorsulási Szövetség álláspontját feldolgozó telexes cikkből. A Szövetség szerint az illegális autóversenyek népszerűségét táplálja, hogy a résztvevők tudják, tilosban járnak, és a TikToknak hála könnyen virálissá válnak ezek az események. Továbbá a Halálos iramban filmek is fűtik a versenyzőket, „szerepmintákat” kínálnak számukra: „Érzékelhető, hogy amikor kijön egy újabb film, felfut a versenyek népszerűsége, majd hamarosan lecseng, és az autóválasztás is követi a filmben látottakat.”

Persze Dominic Toretto mint példakép elsősorban nem a népszerű szórakoztatóipari filmek felelősségét veti fel, a szerepminta-választás inkább belátást nyújt az utcai versenyzők világába. Innen nézve már könnyebben megérthető, hogy miért gondolta – eddigi ismereteink szerint – három sofőr is az Árpád híd előtti piros lámpánál állva, hogy itt a tökéletes lehetőség egy kis autóversenyzésre.

Márpedig az ilyen esetek nem ritkák. A Magyar Kerékpárosklub kommunikációs munkatársa, Kádár Melinda elmondása szerint szervezetük folyamatosan kapja a bejelentéseket a lakosságtól az ehhez hasonló spontán és a szervezett illegális utcai versenyekről.

A bejelentések alapján ezek a futamok leggyakrabban péntek és szombat esténként, a Szentendrei úton, a Váci út környékén és a mostani halálesettel végződő gázolás helyszínén, az Árpád hídon alakulnak ki.

A lakók nem csak a civil szervezetnek, de a rendőrségnek is gyakran jelentik ezeket a versenyeket, mégsem történt érdemi fellépés ellenük az elmúlt években – panaszolja Kádár Melinda.

Persze az illegális utcai autóversenyzés csupán az autós jéghegy csúcsa, nem ez a szűk szubkultúra tehető kizárólagosan felelőssé azért a közös tapasztalatunkért, hogy veszélyes biciklire pattanni, vagy bizonyos csomópontokon akár csak gyalogosként a zebrán átmenni a fővárosban. Kádár Melinda értékelése szerint Magyarországon általában is nagyon rossz a közlekedési morál, a gyorshajtás elfogadott kihágásnak számít a legtöbb ember szemében, sőt, azokat, akik betartják a sebességhatárokat, sokszor ledudálja a többi autós. De az országos számok sem festik egy biztonságos közlekedésű ország képét: az idei év első felében 6383 személyi sérüléses közlekedési baleset történt Magyarországon, ebből 193 balesetben 211-en vesztették életüket.

A biztonságos közlekedés felé vezető első lépések

A Magyar Kerékpárosklub, sok más civil szervezettel karöltve mindezek miatt szervezett most tüntetést. Követeléseik fókusza a közúti ellenőrzések sűrítése, valamint a szankciók súlyosbítása. Szeretnék elérni, hogy sokkal több traffipax legyen kihelyezve, hogy vezessék be az áltagsebesség-mérést, és radikálisan emeljék meg a bírságokat. Az illegális autóversenyzésre, valamint az ilyen események szervezésére is önálló büntetési tételt javasolnak, és szigorúbb büntetést kérnek a szabálytalan autótuningolásra is.

Továbbá szeretnék elérni, hogy a kormány zárjon be minden jogi kiskaput a bírságok elkerülésére, és a kirívó sebességgel okozott baleset minden esetben bűncselekménynek számítson. A jelenlegi szabályozás csak akkor tekinti annak, ha a vezető másnak vagy másoknak súlyos testi sértést, azaz nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott.

Kádár Melinda külön kiemelte a követeléseik közül, a lakott területekre vonatkozó 50 km/órás sebességkorlátozás valódi betartatását, hisz a gyakorlatban az 50 inkább 65 km/óra, mert a közigazgatási bírság csak innen jár. A csekély mértékű, a +15 km/órát el nem érő gyorshajtás akkor válik büntethetővé, ha a rendőr személyesen tetten éri, és bizonyítani tudja az elkövetését, ez esetben helyszíni bírságot szabhat ki.

Fontos lenne az is, hogy a környezet alkalmazkodjon a sebességhatárok betartásához: legyenek fekvőrendőrök és zebrák, továbbá a széles utakat szűkítsék le. Így az utak kialakítása nem ösztönözné a gyorshajtást lakott területen, gyalogosok, kerékpárosok közelében.

A fővárosban és másutt továbbá problémát jelentenek a kirívóan balesetveszélyes csomópontok is, a hétfői tüntetés kiindulópontja, az Árpád híd budai hídfője is ilyen, ezeket fel kell számolni vagy át kell alakítani a civilek szerint.

A civilek széles összefogásra törekednek, szerették volna, ha a Magyar Autóklub is aláírja a követeléslistájukat, valamint szervezőként részt vesz a tüntetésen. Az Autóklub elhárította a felkérést, azonban oldalukon közzétettek egy nyilatkozatot, valamint megkérték a szervezőket, hogy ezt a nyilatkozatot olvassák fel a tüntetésen. A nyilatkozat alapján Kádár elmondása szerint az Autóklub „legalább nagyjából egyetért” a Kerékpárosklub követeléseivel, kár, hogy mégis távol maradtak a tüntetéstől.

Magyarországon a tuningolt versenyautók sofőrjei bátran vezetnek, a politikusok kevésbé

A történtek kapcsán a kormány és a főváros egymásra mutogat. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a főváros miatt nem települ elég traffipax. Karácsony Gergely főpolgármester pedig Facebook-posztban ígért több sebességmérő-eszközt, de nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy ezek kihelyezése a kormány, és nem a főváros dolga lenne.

„Ígéreteket hallunk, de az ígéretek nem fogják megmenteni az embereket, üres szavak. Már holnap ki kéne helyezni azokat a traffipaxokat”

– reagált Kádár Melinda az adok-kapokra. A Kerékpárosklub szerint a kormány és a főváros is gyávának bizonyult. Évek óta a legszükségesebb lépéseket sem teszik meg, nemhogy a valóban rendszerszintű változtatások szóba jönnének.

Ugyanis a gyorshajtás megfékezésén túl a városi forgalomcsökkentés segítené valóban az itt élők biztonságát és életminőségét.

A Kerékpárosklub a főváros célkitűzéseit támogatja ugyan, jó lépésnek tartják például a belvárosi autópályák felszámolását, azaz az újjáéledő sugárutak programját, valamint a Lánchíd autós forgalom előli lezárását is, de úgy látják, hogy összességében nem elég bátor a fővárosi vezetés.

Pedig teendő lenne bőven. Kádár Melinda szerint a legfőbb probléma, hogy Budapest és az agglomeráció viszonya évtizedek óta megoldatlan. Így a belvárosi forgalom nagy részét a megfelelő elővárosi vasúti és a kombinált közlekedés hiányában ingázók közlekedése teszi ki.

„Az agglomerációs stratégia kormányzati beszántásával akár évtizedes távolságba kerültünk a probléma megoldásától.”

A mostani tüntetés az azonnal elérhető változtatásokat helyezte a középpontba, mert a Kerékpárosklub álláspontja szerint azonnal cselekedni kell, de arra figyelmeztetnek, hogy hosszú távon is bátrabb és aktívabb fellépésre van szükség az összes politikai szereplő részéről.