Mint arról június közepén a Mérce is beszámolt, az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Végrehajtási törvény egy részét, amely lehetőséget kínált arra, hogy önkényesen elfoglalt lakás esetében kilakoltatás egy ingatlanból még azelőtt megtörténhessen, hogy az érintett lakó vitatni tudná a kilakoltatás törvényességét. Az AB által eltörölt rész azt zárta ki, hogy a lakó a kilakoltatási végzés elleni fellebbezéssel elhalassza a kilakoltatást. A jövőben tehát elvben lehet fellebbezéssel halasztani, adott esetben pedig el is lehet kerülni a kilakoltatást ebben az ügykörben.

Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő írásban kérdezett rá az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy az AB-határozatra pontosan milyen törvénymódosítással kíván reagálni a kormány, azaz hogyan kívánja pótolni az alaptörvénysértő mondatot. A fideszes malmok viszont annyira gyorsan őröltek, hogy mire Répássy Róbert államtitkár megírta válaszát, nemcsak elkészült a törvénymódosítás, de már soron kívül meg is szavazta azt a parlament, méghozzá a pedagógus-státusztörvényről szóló voksolásról elhíresült keddi ülésnapon.

Répássy szerint a módosítás „a jogorvoslathoz való jog biztosítására tesz javaslatot az arányosságra figyelemmel, tehát egyaránt a bentlakó és a tulajdonos érdekeinek a szem előtt tartása mellett. Mindazonáltal kiemelten fontos a jogintézmény céljának megtartása, amely a jogcím nélkül a lakásban tartózkodó személyek esetén biztosítja az ingatlan soron kívüli kiürítését.”

A lakhatási nehézségekkel küzdő ügyfeleknek segítő Utcajogász Egyesület – az Alkotmánybíróság is az ő indítványuknak köszönhetően vizsgálta a végrehajtási törvénynek ezt a szakaszát –

azonban úgy véli, a végrehajtási törvény új formájában sem megfelelő.

A szervezet lapunk kérdésére azt írta: a legfontosabb gond, hogy a szabályozás elmulasztja orvosolni azt a problémát, hogy a lakáskiürítési kérelmet az elsőfokú bíróság nem küldi meg nyilatkozattételre a lakáshasználónak. Így hiába halasztó hatályú a végzés elleni fellebbezés, ha a lakásban élő nem kap lehetőséget arra, hogy még a lakáskiürítési végzés megérkezése előtt vitassa a kilakoltatás törvényességét, és így első alkalommal csak a fellebbezésben fejtheti ki védekezését.

Az Utcajogász korábbi közleményében úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybírósági döntéssel összhangban szakmai megkereséssel terveznek  fordulni az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy olyan szabályok kerüljenek a Végrehajtási törvénybe, amelyek az ügyfeleik által tapasztalt problémákra is választ adnak.

Mint azt korábban is leírtuk, az alkotmányjogi panasz egy konkrét üggyel kapcsolatos bejelentést követően született. Az Utcajogász ügyfelét az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban úgy kötelezte az által bérbe vett lakás elhagyására, hogy a kilakoltatásról szóló döntés előtt semmilyen lehetősége nem volt vitatni az ellene felhozott állításokat. A lakó csak akkor értesült arról, hogy eljárás indult a lakás kiürítése érdekében, amikor a bíróság már döntését meghozta és a végrehajtó felszólította, hogy két napon belül hagyja el a lakást. A lakó hiába fellebbezett a döntés ellen, a kilakoltatási végzést a fellebbezéstől függetlenül végrehajtották volna. A lakó végül nem várta meg a kilakoltatást, inkább önként elköltözött. A másodfokú bíróság – tíz hónappal később – az Utcajogász ügyfelének adott igazat, mivel igazolni tudta, hogy nem önkényesen, hanem éppen a tulajdonosok hozzájárulása alapján költözött be a lakásba.

Az ügyről az Utcajogász itt írt részletesen.