Szemléletesen vezeti le a K-Monitor kourrupciófigyelő szervezet szerdai blogbejegyzése, hogy a végrehajtók, a jelenleg is alulfizetett postások, valamint általában a magyar adófizetők vagyonának felhasználásával hogyan csinált pár hónap alatt milliárdokat egy Rogán Antal kabinetfőnökéhez köthető cég.
A blogban arról írnak, hogy Nagy Ádámhoz – aki Rogán bizalmasa, gyermekének keresztapja is, és akinek a neve többször felbukkan a Völner-Schadl ügy nyomozati anyagaiban – köthető cégek több ingatlanbizniszt lefolytattak a végrehajtókkal, a cégek pedig később az így megkeresett pénzből megvették a siófoki Posta üdülőt, majd a cégcsoport vagyonára alapozva 1,5 milliárdos támogatást kaptak annak felújításához a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó turisztikai ügynökségtől. A támogatást kezelő Kisfaludy2030 Zrt. eddig elzárkózott attól, hogy kiadja a támogatás dokumentumait, most azonban a K-Monitor megszerezte ezeket, így lépésről lépésre be tudta mutatni, hogyan sokszorozta meg a Nagy Ádámhoz több szálon kapcsolódó Monk nevű cégcsoport a pénzét, és jutott egy 4 milliárdot közelítő értékű Balaton-parti szállodához a végrehajtók és a magyar állam hathatós támogatásával.
A folyamat kezdetben arra épült, hogy a Végrehajtói Kar cégei az elmúlt években sorra kötöttek számukra előnytelen, veszteségeket okozó szerződéseket és szabadultak meg áron alul értékes ingatlanjaiktól. Így történt például, hogy Monknak eladtak 2015-ben – ugyancsak a becsült értékénél olcsóbban, 290 helyett 148 millió forintért – egy háromszintes ingatlant Újpest-Városkapunál. Több ilyen ügylettel szerezte meg első százmillióit a Monk, amelynek bevételei bevételei a közelmúltig döntően a Karral kötött üzletekből származtak.
A Monk-cégek ezután 2021-ben megvásárolták a Magyar Posta volt siófoki üdülőjét. A Balaton-parti, 3500 négyzetméteres telken álló 900 négyzetméteres üdülőt 450 millió forintért adta el a Posta. Az erről beszámoló Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról is írt, hogy a cég ezután 1,2 milliárd Ft hitelt kapott az akkor állami (most már Mészáros-féle MHB bankjába olvadt) Budapest Banktól. A képviselő beszámolója szerint az épületet azonnal elkezdték elbontani, és a helyére egy új hotelt felhúzni.
Emlékezetes, hogy 2019-ben azzal a felkiáltással bocsátotta áruba üdülőit a Posta, hogy fizetni tudja azt a tervezett, 10 százalékos béremelést, amelyet legtöbb dolgozójának kíván biztosítani, hogy megtartsa őket. Mint azt a négy évvel későbbi események is tükrözik, a postai dolgozók bérfejlesztése nem, hogy megoldódott volna, még drasztikusabb lett a helyzet, különösen az időközben meglóduló infláció nyomán.
A 2021-es felvásárlás után a turizmus területén előélettel amúgy nem rendelkező Monk belevágott az üdülő hotellé alakításába, ehhez pedig újra segítséget kaptak a vállalkozók, ezúttal viszont nem a végrehajtóktól, hanem közvetlenül a magyarországi adófizetőktől. A pandémia hónapjaiban meglepő gyorsasággal kapták meg a Kisfaludy-támogatást. 2021. június 15-én a Rogán-minisztérium alá tartozó turisztikai ügynökséghez fordultak támogatási igénnyel, júliusban beadták a projekttervet és augusztus 12-én már meg is született a támogatói okirat, a Monk csoport egy cége pedig még ebben az évben százmilliókhoz jutott. (A dátumok a a K-Monitorhoz eljutott dokumentációból derülnek ki.) Összesen 1 milliárd 593 millió Ft-ot kaptak vissza nem térítendő támogatásként a Kisfaludy-ügynökségtől.
Mára a támogatási összeget két részletben kifizették a Monk Solutions részére. A projekt jelenlegi véghatárideje 2024. április vége. A projekt leírását 2021 óta többször módosították: az eredeti pályázathoz képest most is 16 munkahely létesítését vállalják, a szobák nettó átlagárára tett vállalás (2026.05.31-ig) azonban 52 ezer forintról 59 ezer forintra nőtt, de a tervezett árbevétel 3 év alatt maradt továbbra is 733 millió forint. Nem teljesítés esetén a támogatást az állami ügynökség visszakövetelheti, de erre vonatkozóan automatizmusról a szerződés nem rendelkezik – jegyzi meg a K-Monitor.
A szervezet összegzése szerint nem egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy miért költenek az adófizetők pénzéből 1,5 milliárd forintot az Aranyparton egy magánszálláshely létesítésére. Ezt a kormány ráadásul a pandémiás leállás idején tartotta fontosnak ahelyett, hogy érdemi segítséget nyújtott volna a már létező, de gazdaságilag ellehetetlenülő vállalkozásoknak. Szintén kérdés, hogy miért közérdek egy prémiumkategóriás szálláshely támogatása akkor, amikor a Balatonnál évek óta egyre megfizethetetlenebbek a körülmények egy átlagos magyar család számára.
Összegezve tehát látható, hogy nyilvános adatok alapján teljesen homályos hátterű, politikai hátszéllel rendelkező vállalkozások látható gazdasági tevékenység nélkül, eleve kétes módon szerzett százmillióikból milliárdokat csinálhatnak néhány hónap alatt.
„Ehhez a magyar állam nem csupán azzal asszisztál, hogy az eredeti felhalmozás kezdeti, gyanús ügyeit nem vizsgálja ki, hanem kifejezett támogatást is nyújt. A támogatást ráadásul nyílt, versengő pályázatok nélkül, kérelemre nyújtott egyedi döntésekkel biztosítja, amelyeket aztán gyakran rejteget is a nyilvánosság elől” –
írják a blogbejegyzésben.
