Június 24-én a vihar okozta károk helyreállítása közben két vasúti munkást is erős áramütés ért a komáromi állomáson mindössze 50 perc leforgása alatt, tájékoztatott az esetről a Vasutasok Szakszervezete.

A szakszervezet szerint a hasonló eseteket csekély anyagi ráfordítással, és „némi figyelemmel a munkáltató részéről” meg lehetne előzni.

„Elfogadhatatlan, hogy 25 kV-os, feszültség alatt álló berendezések közelében térerő érzékelő eszközök nélkül dolgoznak a felsővezeték szerelők, akik közül az elmúlt évek során is többen megsérültek. A további balesetek és esetleges tragédiák megelőzése érdekében a Vasutasok Szakszervezete azonnali intézkedést, a megelőzésre alkalmas eszközök mielőbbi beszerzését szorgalmazza”

– írta közleményében a VSZ.

A szakszervezet az eset után térerő-érzékelők azonnali kihelyezését követeli a munkáltatótól, amivel szerintük ráadásul sokszorosan lehetne csökkenteni a MÁV Zrt. munkabalesetekkel összefüggő rehabilitációs és egyéb, a munkáltatót terhelő költségeket. Az érintett szakterületen ráadásul folyamatos a létszámhiány, s nagyon nehéz a baleset miatt akár csak néhány napig hiányzókat is pótolni.

A MÁV-val mint munkáltatóval szemben gyakoriak a panaszok az érdekképviseletek részéről. Mint arról a Mérce is beszámolt, március végén a Mozdonyvezetők Szakszervezete nehezményezte, hogy a MÁV folytatja a mozdonyvezetők munkaidő-beosztásának a szükséges pihenőidőket nem biztosító gyakorlatát, szerintük veszélyeztetve ezzel akár a vasúti közlekedés biztonságát is. Mindezt annak ellenére tette a munkáltató, hogy az Európai Unió Bíróságának március eleji ítélete alátámasztotta a Mozdonyvezetők Szakszervezetének álláspontját. A szakszervezet két éve mintegy hatszáz mozdonyvezető nevében és képviseletében indított peres eljárást a MÁV-START Zrt. ellen, mert álláspontjuk szerint adták ki számukra a legalább tizenegy óra egybefüggő napi  pihenőidőt, amennyiben e pihenőidőre a heti pihenőidőt közvetlenül megelőzően vagy közvetlenül azt követően kerülne sor, noha az a munkaidő-szervezésről szóló európai uniós irányelv értelmében minden huszonnégy órás időszakban megilletné őket.

A MÁV-START a maga részéről azt állította, hogy mivel az ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a döntése a munkavállalóját egyáltalán nem érinti hátrányosan.

Az ítéletben azonban a bíróság megállapította, hogy a napi pihenőidő nem képezi a heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik, még akkor is, ha a napi pihenőidő közvetlenül megelőzi a heti pihenőidőt.

A Magyar Szakszervezetek Szövetsége 2021-ben közleményben emlékeztetett, hogy évente több tucat – legalább 60-80 – ember hal meg munkahelyi balesetben.

Ezek a balesetek nem félresiklások, hanem a rossz munkavédelem és a megfeszített munkatempó következményei. A szakirodalom szerint is egyenes arányban nő a balesetveszély a versenykényszerrel. Általában akkor következik be baleset, ha a baleseti kockázatot normalizálják, azaz elfogadott kockázati tényezővé válik a munkahelyen.