Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Számvevőszék erősen kétli, hogy teljesülnek a 2030-as klímacélok

Ez a cikk több mint 1 éves.

Rendkívüli beszámolót tett közzé az Európai Számvevőszék az Európai Unió 2030-ig elérni tervezett klímacéljaival kapcsolatban. Az intézmény lesújtóan értékelte az eddigi lépéseket a hétfőn publikált dokumentumban.

Míg Európának elvileg 2030-ig az 1990-es szint 55 százalékával kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, erre az auditorok szerint vajmi kevés az esély.

A 2021-2027 közötti időszakban az uniós költségvetésből származó kiadások évente kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a 2030-as éghajlati célok eléréséhez szükséges becsült teljes beruházási összegnek. A klímabefektetéseket ezért nagyrészt nemzeti és magánforrásokból kellene előteremteni.

A jelentés szerint a három különösen rosszul teljesítő EU-s ország Írország, Málta és – némi meglepetésre – Németország.

A Számvevőszék azt is kifogásolta, hogy az okozott üvegházhatású gázkibocsátásnál nem minden tényezőt vettek figyelembe, nem számították bele hivatalosan a kereskedelem, valamint a légi és vízi közlekedés egyes területeinek kibocsátását.

Joëlle Elvinger, a Számvevőszék tisztségviselője szerint ráadásul az EU-tagállamok nem is kifejezetten átláthatóan számolnak el a saját erőfeszítéseikről:

„Nagyobb átláthatóságra van szükségünk az EU és a tagállamok teljesítményét illetően az éghajlat- és energiapolitikai célok teljesítése érdekében tett intézkedéseikről”

– közölte hétfőn Elvinger.

Az IPCC 2022-es klímaügyi jelentéséből kiderült, hogy az átlagosan 1,5 fokos melegedést 2040-2050 környékére már biztosan elérjük, sőt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a 2 fokos emelkedés is szinte biztosan megtörténik még a mi életünkben. A jelentésben található, úgynevezett „izzóparázs diagrammok” azt mutatják meg, hogy a különböző mérföldkő-emelkedések esetében mekkora hatással lesznek egyes jelenségek az életünkre. Ezek alapján Európára négy kockázati tényező jelent különös fenyegetést:

  • a hőség,
  • a mezőgazdaság összeomlása,
  • a vízhiány
  • és az áradások.

A már említett hőhullámok során 1,5 és 3 fok közötti emelkedés mellett akár kétszer-háromszor annyian veszíthetik életüket. Emellett az erdőtüzek is nagyobb valószínűséggel alakulnak majd ki, a szén elraktározására alkalmas fákat és a biodiverzitást pusztítva tovább, súlyosbítva a helyzetet.

(taz.de)

 

Címlapkép: Mérce/Dián Ákos