Csütörtökön bizonyossá vált, hogy a 2022 ferbruárja, azaz lassan másfél éve velünk levő ársapkáktól augusztusban elbúcsúzunk, és a rögzített áras alapvető élelmiszereket majd a kötelező akciók rendszerében értékesítik tovább a boltokban. A Mérce által megkérdezett szakértő szerint ezeknek a termékeknek az árát sokkal inkább a forint-euró árfolyama fogja meghatározni, mint a kormány akciói, miközben az infláció még mindig olyan magas lesz, hogy arra szomszédos országokban jövedelempótló intézkedéseket vezetnek be.
Mint ismert, tegnap Gulyás Gergely kormányinfó keretében jelentette be, hogy augusztus elsejétől megszünteti a kormány az élelmiszerárstopot minden eddig hatósági áras terméknél. Az árstopból kikerülő termékekre kiterjesztik majd a júniusban más termékeknél már beindított kötelező akciózást. A boltoknak a beszállítói árhoz – tehát ahhoz az árhoz, amelyen ők a termékhez hozzájutnak – képest 15 százalékkal olcsóbban kell majd adniuk a hatósági árazásból kikerülő termékeket az üzletekben. A kötelező akciózás nem egész termékkategóriákra érvényes, de a miniszter szerint legalább két terméket akciósan kell adni egy kategóriából.
Az intézkedés meglepte Büttl Ferenc közgazdászt, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnökét, és ezzel szerinte nincs egyedül a gazdasági kérdéseket közelebbről vizsgáló szakemberek között. Lapunk rendszeres szerzője – aki márciusban részletes cikkben elemezte az árstopok rendszerét újraelosztási-igazságossági szempontból – maga szeptember-október környékére várta a kormánynak ezt a lépését.
A frissen bejelentett intézkedés azért is hathat furcsának, mert a kormány eddig többé-kevésbé következetesen azt kommunikálta, hogy az árstopok is addig maradnak, amíg érezhetően nem csökken az infláció. Gulyás Gergely a döntést azzal indokolta, hogy a kormány, a jegybank és független gazdasági szakértők előrejelzése szerint is 15 százalékra csökken az infláció augusztusban, év végére pedig egy számjegyű lesz.
(Az MNB vonatkozó prognózisa szerint júniusra 20,1 százalék, júliusra 17,5 százalék, augusztusra 15,6 lehet a fogyasztói árak növekedése.) Az infláció látható mértékű lassulásához az is hozzátartozik, hogy a bázishatás nagyon erős, azaz az előző év azonos időszakának a 2022 korábbi hónapjaihoz mérten kiugróan magas árai is közrejátszanak a számok kedvezőbb alakulásában. Erre ráerősít a rezsicsökkentés tavaly júliusi átrendeződése is, az augusztusi bázisban ugyanis már benne vannak a magasabb rezsiárak, ezt maga az MNB kedden megjelent júniusi inflációs jelentése is kiemeli összefoglalójában.
Büttl szerint azért is volt meglepő az ársapkák ilyen korai kivezetése, mert az augusztusra prognosztizált 15 százalékos árnövekedés még akkor is soknak mondható, ha ennél az év elején szignifikánsabb nagyobb mértékű drágulást (25 százalék) is kénytelenek voltunk elszenvedni.
Mint rámutat, a mi régiónkban arra is találunk példát (Ausztria), hogy szociális, jövedelemkiegészítő programokat indít a kormány sokmilliárd eurós értékben, még 10 százalék alatti infláció mellett is.
„Ezek szerint a magyar kormánynak a 15 százalékos infláció nem sok, ha mellette már nem tartja szükségesnek azokat az árstopokat, amelyekre korábban végig úgy hivatkozott, hogy addig lesznek, ameddig kellenek”
– mondja Büttl.
Ha az árstopok valóban mérséklő hatással bírnának az inflációra, akkor 15 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett hiba lenne őket kivezetni – véli a szakértő, aki szerint a kivezetésük azt mutatja, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy érdemi hatásuk az inflációra valójában nincs.
Az árfolyamon több múlik majd, mint az akciókon
Az árstopok rendszerét tehát felváltja a kötelező akciózás világa. Büttl szerint a kormány sokadszorra találta meg azt a megoldást, amellyel szinte minimális gazdasági költséggel tömegekhez juttatja el azt az üzenetet, hogy ha valami jó történik, az biztosan és kizárólag a kormány beavatkozása miatt van.
A kiskereskedők közti éles, piaci részesedésért folytatott versenyben ugyanis mindennapi eszköz az akciók alkalmazása olyankor is, ha azt a kormány nem írja elő. A kormányzati intézkedés nyomán mindehhez kötelező lesz a nagyobb boltokban azt hirdetni, hogy a kabinet beavatkozása miatt lett olcsóbb néhány termék.
Büttl szerint a fogyasztói árak szempontjából, gazdasági értelemben nincs érdemi jelentősége annak, hogy az árstopokról az akciók rendszerére állunk át. Abban, hogy az élelmiszerláncok egy-egy olyan emblematikus terméknél jelentős leárazásokat hajtanak végre, mint például a trappista sajt (de ezek közé tartoznak a korábbi hatósági áras alapvető élelmiszerek is), a kötelező akciózásánál sokkal nagyobb szerepe van a forint erősödésének. Az importtermékek beszerzési költségeinek csökkenése miatt ugyanis jelentős nyeresége képződik a kiskereskedőknek, mióta már nem 400-420, hanem 370 forint egy euró. Miközben ugyanis egy-egy termék akciós, ugyanabban a termékkategóriában a többi importtermék ára megtartotta a gyenge forint idején képzett árát.
A nagyobb kiskereskedők ezáltal olyan profitot szednek össze, hogy bőven belefér nekik a drákói szigorral ellenőrzött kötelező akciózás is. Büttl szerint ne lepődjünk meg, ha jövőre ilyenkor azt láthatjuk majd, hogy a Lidl, Aldi és társai – ahol kötelező akciókat végrehajtani – még nagyobb piaci részesedéssel bírnak majd, miután az emberek még inkább oda mentek be vásárolni. Miközben a kormány retorikájában a multik és a külföldi kiskerláncok ellen lép fel, könnyen lehet, hogy a kötelező akciókkal őket hozza majd helyzetbe az intézkedés alól egyébként mentességet élvező kisboltokkal szemben.
Az árstopok kivezetésével az alapvető élelmiszerek várhatóan drágulni fognak majd ugyan valamelyest, de hogy mennyivel és milyen ütemben, az várhatóan nem attól függ majd, hogy bekerültek-e az akciós termékek körébe, hanem attól, hogy mennyire akarják ezeket a termékeket a kiskerláncok felhasználni a további piaci részesedésért folytatott versenyben
– véli Büttl.
Ha mondjuk a Lidl az eddigi, rögzített árnál olcsóbban fogja adni a 2,8-as UHT tejet, az nem azért lesz, mert a kormány bevezette a kötelező akciókat, hanem azért, mert az áruházlánc úgy gondolja, hogy ennek a terméknek a leárazásával még több vásárlót tud bevonzani. A kötelező akciók körébe vont termékeken elszenvedett veszteség pedig simán visszajön majd a kereskedőknek az erősödő forinton.
Szociális szempontból szinte jelentéktelen az árstopokról való átállás a kötelező akciókra – mondja a közgazdász, aki szerint az intézkedések, illetve azok hiánya azt bizonyítják, a kormányt továbbra sem érdekli, hogy miből élnek meg az emberek.
„Ha érdekelné, akkor nem mondaná, hogy a 15 százalékos infláció elég alacsony ahhoz, hogy kivezesse az árstopokat. Sőt, az árstopok mellett jövedelemkiegészítő intézkedéseket vezetett volna be.”
Büttl szerint ilyenekre már csak azért is szükség lenne, mert egyhavi gyes egy bevásárlásra sem elég már, de a családi adókedvezmény is elvesztette két év alatt értékének egyharmadát.
Nagy bajba kerülhet a mesterségesen hizlalt építőipar
A kormányinfó további jelentős bejelentései voltak a „városi” családi otthonteremtési kedvezmény (csok) megszüntetése és a babaváró hitel reformja, amelynek értelmében 2024-től csak olyan párok vehetik majd föl, ahol a nő 30 év alatti.
A közgazdász azt mondja, a babaváró hitel esetében egy valamelyest várható megszorítást jelentett be a kormány, mert ez a támogatási forma a bevezetése óta rengeteg pénzt vett ki a ma már nagyon bizonytalan lábakon álló költségvetésből. Így az is látszott, hogy nehezen fenntartható, miközben a születésszámra gyakorolt hatása elmaradt a várttól.
A csok szigorítása kapcsán a szakértő szerint az intézkedés ingatlanpiacra gyakorolt hatását érdemes majd figyelni. Részben a csok átalakítása, a magas infláció és a reálkeresetek csökkenése, valamint az állami megrendelések számának apadása miatt ugyanis masszív keresleti oldali visszaesés lesz, miközben a kínálati oldalon az építőipar mesterséges felhizlalása nyomán az elmúlt években méretes kapacitások halmozódtak fel. A közgazdász szerint erre a helyzetre a kormánynak reagálnia kell, mert ha minden így marad, belátható időn belül elbocsátások következhetnek az építőiparban.