Az Alkotmánybíróság az Utcajogász alkotmányjogi panasza nyomán kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon része, amely nem biztosít halasztó hatályt az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése ügyében hozott végzéssel szembeni fellebbezésnek – közölte a civil szervezet.

A jövőben tehát fellebbezéssel halasztani, adott esetben pedig el is lehet kerülni a kilakoltatást ebben az ügykörben.

Mint a közleményükben írják, az Utcajogász ügyfelét az elsőfokú bíróság gyorsított eljárásban úgy kötelezte az általa bérbe vett lakás elhagyására, hogy a kilakoltatási döntés előtt semmilyen lehetősége nem volt vitatni az ellene felhozott állításokat. A lakó csak akkor értesült arról, hogy lakáskiürítési eljárás indult, amikor már megszületett a bírósági döntés, és a végrehajtó felszólította, hogy két napon belül hagyja el a lakást. A lakó hiába fellebbezett a döntés ellen, a kilakoltatási végzést a fellebbezéstől függetlenül végrehajtották volna. Végül úgy döntött, nem várja meg a kilakoltatást, önként költözött ki az ingatlanból.

A másodfokú bíróság – tíz hónappal később – az Utcajogász ügyfelének adott igazat, aki igazolni tudta, hogy nem önkényesen, épp ellenkezőleg, a tulajdonosok hozzájárulásával költözött a lakásba.

Az Utcajogász szerint ilyen esetekben a végrehajtási törvény adott lehetőséget a kilakoltatásra. A törvény szerint ugyanis azt, aki önkényesen (tehát hozzájárulás nélkül) foglalt el egy lakást, nem kell nyilatkoztatni az ellene indított eljárás során. A kilakoltatási döntés tehát anélkül meghozható, hogy a lakó vitatni tudná az ellene felhozott állításokat. Így az sem derül ki, ha az illetőnek például érvényes lakásbérleti szerződése van.

„A szabály szerint a bérlőről lényegében bármikor bármit állíthat a tulajdonos, az érintett személy csak akkor fog értesülni az eljárásról, amikor a bíróság felszólítja, hogy pár napon belül hagyja el otthonát. A problémát súlyosbítja, hogy habár lehet a kilakoltatási végzés ellen fellebbezni, a fellebbezés nem halasztja el a döntés végrehajtását, azaz a kilakoltatást”

– írta az Utcajogász.

Az Alkotmánybíróság 2023. június 6. napján meghozott döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Végrehajtási törvény 183. § (1) bekezdés második mondatát. Ez a szabály zárja ki, hogy a kilakoltatási végzés ellen benyújtott fellebbezés elhalassza a kilakoltatást. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy előbb hajtják végre a kilakoltatást, minthogy a lakó egyáltalán vitatni tudná a kilakoltatás törvényességét.

A testület 2024-től kezdődően semmisítette meg az alaptörvény-ellenes jogszabályt. Indokolása szerint az Alkotmánybíróság lehetőséget kívánt adni

„a jogalkotónak arra, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt olyan eljárást alkosson meg, mely egyszerre szolgálja a tulajdonosi jogok kiemelt védelmét, illetve eljárási eszközökkel biztosítja az intézménnyel való visszaélésből, illetve a tévedésből fakadó jogsérelem kizárásának lehetőségét.”

Az Utcajogász a döntéssel összhangban szakmai megkereséssel fog fordulni az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy olyan szabályok kerüljenek a Végrehajtási törvénybe, amelyek az ügyfeleik által tapasztalt problémákra is választ adnak – fogalmaztak a közleményben.