Rendkívüli döntéssel minden „külsős” személy parlamenti beléptetését megtiltják június 16-án pénteken, amikor a kormány kérésére az Országgyűlés rendkívüli ülésen tárgyal egy sor vitatott javaslatot, így például a státusztörvényt is – írja a HVG.
A lap úgy tudja, csak erre a napra vezetnek be speciális szabályokat az Országházban, erről kedden ment ki egy körlevél a képviselőknek.
Ebben arról tájékoztatnak, hogy
„aznap nem engedik be sem a turistákat, sem a parlamenti pártok vendégeit, és nem érvényesek a korábban kiadott napi belépők sem – utóbbi akár azt is jelentheti, hogy a sajtó képviselőit is kizárják. „
A Bakos Emil gazdasági és működtetési főigazgató-helyettes által jegyzett intézkedés értelmében „június 16-án az Országház-látogatás szünetel”, továbbá „az Országházba és a Szabad György Irodaházba napi beléptetési engedélyt nem lehet leadni, illetve az előzetesen leadottak erre a napra nem érvényesek”.
Az intézkedés feltételezhetően annak kívánja elejét venni, hogy a státusztörvény tárgyalásán „külsős” személyek akár turistaként vagy a frakciók vendégeiként beszivárogva az épületbe megzavarják az ülést valamilyen demonstratív, tiltakozó akcióval.
Ez nem is lenne példátlan, hiszen ahogy arról mi is beszámoltunk, tavaly december 5-én a Tanítanék aktivistái az Országgyűlés üléstermének karzatán a pólóik hátára nyomtatott „TANÍTANÉK” felirattal hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira és a pedagógus-szervezetek követeléseire. Az esetet követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke fél évre megvonta az aktivistákat beengedő LMP-frakció minden beléptetési jogát.
Fotó: Tordai Bence / Facebook élő videó
A rendkívüli tiltást több ellenzéki képviselő, például a párbeszédes Szabó Tímea és a DK-s Barkóczi Balázs is felháborodva kommentálta közösségi oldalán.
A HVG azt is írja, hogy az intézkedés nem csak a Parlament épületét érinti, hanem a Szabad György Irodaházat is, amelyet az Országházzal föld alatti folyosó köti össze, tehát aki az irodaházba belép, szabadon átmehetne külön belépés nélkül a Parlamentbe is – a rendelkezés azonban ezt is megakadályozza.
Mint ismert, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront eredetileg egész hétre kért területfoglalási engedélyt a budapesti Kossuth térre – ekkor még nem lehetett tudni, mely napon kerül napirendre a státusztörvény a Házban – , majd a rendkívüli ülés összehívását követően péntekre hirdettek demonstrációt.
A rengeteg vitát és széleskörű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.
