Idén április 25-ig az Igazságügyi Minisztérium 440 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre vonatkozó „igényt” iktatott, derül ki a Hvg.hu által kikért adatokból.
A megfogalmazás csalóka, hiszen a tárca az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött információgyűjtésekről – melyek egyként jelenthetik a telefonos lehallgatást, az elektronikus adatforgalom figyelését és a fizikai követést is – 2021-ig, a Pegasus-botrány kirobbanásának évéig a jóváhagyások számáról közölt információkat.
A botrány kirobbanása után történt meg először az, hogy immár nem az elfogadott döntések számáról, hanem a beérkező „igényekről” tájékoztatták az érdeklődő újságírókat.
Ebből a számból pedig nem lehet immár kikövetkeztetni, hány megfigyelést engedélyezett valóban a tárca.
Arra lehettünk figyelmesek, hogy a tényleges engedélyek száma 2015-től kezdődően megszaporodott. Az Igazságügyi Minisztérium 2015-ben 1038, 2016-ban 1151, rá egy évvel 1256, utána 1282, 2019-ben már 1340, utána némi megtorpanást követően (1285 engedély a járvány első évében) 2021-ben rekordszámú, 1469 esetben engedélyezte az információgyűjtést.
A ’21-es adatok azért is maradtak olyan emlékezetesek, hiszen a Pegasus évében azt jelentették, hogy
naponta majdnem öt megfigyelésre adott engedélyt az Igazságügyi Minisztérium.
Ekkortól azonban a tárca álláspontot változtatott. A megfigyelések számát firtató kérdésekre azt a választ adta, hogy a minisztérium eddig is az „igények” számát közölte, holott az újságok által kikért adatok a valós számról árulkodtak.
Éppen a Pegasus-botrány nyomán az is kiderült, hogy a beérkező kérelmek aláírását Varga Judit miniszter Völner Pál államtitkárra, az ő lemondása óta pedig vélhetően Répássy Róbert miniszterhelyettesre bízta. Bár az engedélyezések pontos tartalma (kit figyelnek meg és milyen eszközökkel) sosem volt nyilvános,
2022-től azt is titkosították, hogy pontosan ki írja alá a megfigyelési engedélyeket.
Mivel ez immár minősített adatnak számított, jogszabály szerint 10-30 évig maradhat homályban, ki ad engedélyt az egyes beérkező „igényekre”.
Ki igényelhet?
Az Index 2021-es átfogó írása szerint nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést – az igazságügyi miniszter engedélye alapján – csak az arra jogosult szervek folytathatnak. Azaz Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
- az Információs Hivatal,
- az Alkotmányvédelmi Hivatal,
- a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint
- a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ.
Mellettük más is végez információgyűjtést, de például a nyomozó hatóság (rendőrség, ügyészség, NAV), amely „titkos adatgyűjtést” hajthat végre, nem esik ennek a jogszabálynak a hatálya alá. Adatot gyűjthet a TEK is, mégpedig a terrorizmust elhárító titkos információgyűjtés név alatt, de erről is más jogszabály rendelkezik.
De nemcsak az aláírók kiléte vált minősített adattá, hanem az engedélyek száma is. Így a 2021 második félévében, 2022-ben és idén már csak a beérkező igények számát tudhatjuk.
Ez azonban – a Hvg kutatása nyomán tudhatunk erről – nem azt jelenti, hogy az engedélyezéseket megsemmisítik vagy nem tartják számon. A tárca kénytelen volt elismerni, hogy 2010 óta az adatok nyilvántartási rendje nem változott, azaz a minisztérium pontosan tisztában van az „igények” sorsát illetően.
Ki figyel itt?
Tavaly a Mérce arról adott hírt, hogy a megélhetési válság dacára a költségvetés egyik legjelentősebb tétele a Rogán Antal miniszter alá tartozó titkosszolgálatok költségvetésének emelése volt.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal kiadásait 9,5 milliárd forinttal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kiadásait 14,4 milliárd forinttal, a Nemzeti Információs Központ kiadásait 1,4 milliárd forinttal, az Információs Hivatal kiadásait pedig 4,9 milliárd forinttal növelte a kormányzat.
Bár formálisan a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, azaz Rogán Antal alá kerültek tavaly május 24-én, a szolgálatok vezetői közvetlenül Papp Károly államtitkárhoz tartoznak.
A Hvg tavaly arról írt, hogy Kovács József fogja adni a titkosszolgálatok szakmai hátterét. Kovács a második Orbán-kormány idején valósította meg az akkor még különálló két katonai titkosszolgálat, az elhárítás és a hírszerzés fúzióját és lett az így születendő Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ első embere. A negyedik Orbán-kormány megalakulása után a gépészmérnök végzettségű Kovács a 2018 májusában megalakult kormányzati „hírszerzési központ”, a NIÁT-nak rövidített Nemzeti Információs Államtitkárság vezetője lett, és államtitkárként járt el. Ez a szerv, amely közvetlenül a miniszterelnök alatt működött, és független volt a titkosszolgálatoktól, koordinálta a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat. Kovács 2022 júniusában innen került az újonnan felálló Védelmi Tanácsba és a Rogán alá került Nemzeti Információs Központba (NIK).
Azóta, hogy Rogán Antal miniszterhez került a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési szolgálatok irányítása és a minősített adatok védelmének szakmai felügyelete is, az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élén is változás történt.
