Az Európai Tanács csütörtökön ratifikálta az EU csatlakozását az Európai Tanács 2011-es nővédő megállapodásához, közimert nevén az Isztambuli Egyezményhez.
A tanácsi határozat azt jelenti, hogy az EU csatlakozik az egyezményhez az Unió intézményei és közigazgatása, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a visszaküldés tilalma tekintetében.
Ezzel párhuzamosan a Tanács és az Európai Parlament jelenleg a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló uniós jogszabály elfogadásán dolgozik. A jogszabály többek között számos bűncselekményt kíván büntethetővé tenni az egész EU-ban, például az intim képek beleegyezés nélküli megosztását, a női nemi szervek megcsonkítását és a számítógépes zaklatást.
Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását, valamint az áldozatsegítést tűzte ki céljául. A nemzetközi egyezményt az Európai Tanács alkotta meg, és 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét. Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, de azóta sem ratifikálta.
Bár az EU még 2017-ben aláírta az Egyezményt, több tagállam elutasítása miatt nem ratifikálták. Az évek során egyre több ország döntött az aláírás mellett, de Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia a mai napig nem ratifikálta azt.
Az Európai Unió Bíróságának 2021. október 6-i ítélete azonban kimondta, hogy az Európai Unió ratifikálhatja az Isztambuli Egyezményt anélkül is, hogy valamennyi tagállam beleegyezését megszerezné, ezzel megnyitva az utat a szavazás előtt.
Az Egyezmény ratifikálása több mint időszerű: az Európai Unióban minden harmadik 15 év feletti nő szenvedett már el nemi alapú erőszakot, és minden 20. nőből egyet megerőszakoltak. Minden 11. percben egy nőt vagy lányt családtagja öl meg. Sok nő szenved el interneten keresztüli erőszakot is.
Ahogy azt mi is megírtuk, 2020 májusában politikai nyilatkozatban utasította el a Fidesz-KDNP, hogy Magyarország valaha is beépítse jogrendjébe a nők elleni erőszakkal kapcsolatos intézkedések bevezetését szorgalmazó Isztambuli Egyezményt, mert az a kormány álláspontja szerint támogatja a migrációt és azt állítja, hogy léteznek társadalmi nemek.
A kormánypártok érvelése szerint emellett a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél „hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít”. Ahogy azt már számtalanszor leírtuk, az egyezménynek a „bevándorláshoz” legfeljebb annyi köze van, hogy kimondja: ha az erőszak áldozata külföldi állampolgár, akkor is megilleti a védelem, a gender pedig azért szerepel benne, mert a nőkkel szembeni erőszak hátterében általában tanult társadalmi magatartásformák, és az ezekből fakadó nemek közötti egyenlőtlenségek állnak.
