Az mindenképpen jó, hogy megjelent egy bértábla, amely alapján az egészségügyi szakdolgozók megnyugodhatnak hogy legalább a benne szereplő összeget meg fogják kapni – ennyi pozitívumot tudott elmondani a Belügyminisztérium által kedden bejelentett béremelésről Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke a Mércének.
A Magyar Közlönyben még Takács Péter, egészségügyi államtitkár (képünkön) bejelentésének a napján meg is jelent az új bértábla. Eszerint júliustól 18 százalékkal emelkedik az ápolók és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozók alapbére.
Soós Adrianna szerint egyrészt túl későn történt a bejelentés: a szakszervervezet azt szerette volna, ha már januártól magasabb összegeket kaptak volna a dolgozók, és korábban ígéretet is kaptak a tárcától arra, hogy a 2023-as évet emelt fizetéssel kezdhetik.
Ráadásul azóta a fogyasztói árak tartós emelkedése is tovább súlyosbította a helyzetet, így még a tegnap bejelentett emelés is reálbércsökkenést jelent a munkavállalók számára.
Mindez pedig azt is jelenti, hogy a bérszínvonal továbbra is túlmunkára ösztönzi az egészségügyi szakdolgozókat, akik már most is gyakran túlvállalják magukat, ami értelemszerűen hatása lesz az állami egészégügyi szolgálatotásokra. Soós Adrianna azt is keimelte, más területekhez képest is túl sok túlmunkát engedélyeznek a jogszabályok.
Januárban arról is volt szó, hogy a FESZ sztrájktárgyalásokkal mozdítaná elő a szakdolgozók bérének emelését. A sztrájkkövetelések között a kedden bejelentettnél jelentősen magasabb béremelést fogalmaztak meg: azonnali, 32-55 százalékos növekedést tudástól és tapasztalattól függően.
Takács Péter keddi bejelentésében azt is mondta, a kormány tervei szerint a béremelés jövő év márciusában „egy nagyobb lépéssel” folytatódik azzal a kimondott célzattal, hogy az orvosok és a szakápolók közötti bérolló ne nyíljon tovább”. Soós Adrianna erről azt mondta a Mércének: a vonatkozó kormányhatározatban az szerepel, hogy jövő év márciusáig el kell érnie az orvosi átlagbér 37 százalékát. Ez ugyan megfelel a FESZ által sztrájkkövetelésben is megfogalmazott aránynak, mégis vita van a kérdésben a kormány és a szakszerevezet között, hiszen Soós szerint a tárcától kapott előzetes becslés ennél alacsonyabb béreket állapított meg a jövő évre. Másrészről pedig azt is felhozta a szakszervezeti vezető, hogy a 37 százalék elvi szinten is a kelleténél szélesebben hagyná nyitva az orvos- és ápolóbérek közti ollót, mint mondjuk olyan nyugat-európai közegészségügyi rendszerkben, mint az angol vagy a német, ahol inkább 44-46 százalékos arány jellemző. Ráadásul – ahogyan erre tegnap Takács Péter is kitért – az orvosoknak ez év elejétől újabb 11 százalékkal emelkedett a bére.
Kérdésünkre a FESZ elnöke azt nyilatkozta, a szakszerevezet most azon dolgozik, hogy a jövő évi béremelési lépcső előtt még idénre is kicsikarjon valamekkora pluszjuttatást a dolgozóknak, illetve azon, hogy az alapbérek emelése lehetőeleg ne a pótlékok kárára történjen. Arról is folyik egyeztetés, hogy a munkaidőnyilvántartás hitelesen fejezze ki a túlórákat, valamint, hogy minisztérium egy öszönző hosszabb távú foglalkoztatási stratégiát alakítson ki a következő évekre.
