Nem indít saját elnökjelöltet a török elnökválasztáson a baloldali blokkja, a „Munka és Szabadság Szövetség” és arra kérték választóikat, május 14-én mindenki az ellenzéki Millet blokk jelöltjét, Kemal Kılıçdaroğlut támogassa. Mindezt a baloldali blokk legnagyobb pártjának, a kurd-török Népek Demokrata Pártja (HDP) társelnöke, Mithat Sancar jelentette be, aki pénteken arról beszélt,
a blokk célja a 2023-as választáson „az egyszemélyi uralom”, azaz Recep Tayyip Erdoğan elnök hatalmának megtörése és az elnök leváltása, ezért nem lesz ellenjelöltjük.
HDP, Kılıçdaroğlu’nu destekleyeceğini ilan etti „her biji Kılıçdaroğlu” sloganları atıldı.
HDP Eş Genel Başkanı Mithat Sancar:
🔸”Kılıçdaroğlu ile hedeflerimiz uyuşuyor o nedenle cumhurbaşkanlığı seçiminde Kemal Kılıçdaroğlu’nu destekleyeceğiz.”#sondakika #secim2023 pic.twitter.com/2q7JNo02aC
— Adayım Bugün Ne Yaptı? (@adayimneyapti) April 28, 2023
Ez a török választások történetében az első eset, hogy egy radikális baloldali szövetség történelmi ellenfele, a jobbközép és török Nacionalista Köztársasági Néppárt (CHP) támogatására szólított fel. Noha ez mindenféleképpen meglepő, kurd és nyugati hírforrások is megjegyezték, a törvényi és hatósági eszközökkel is szorongatott HDP, amelynek eredeti társelnökei és több száz tagja is „terrorizmus” vádjával ül török börtönökben, lényegében az egyetlen dolgot tette, amellyel valós politikai befolyást gyakorolhat az idei elnökválasztásra. Vagyis a török elnök tervével szemben gyakorlatilag összekovácsolta az ellenzéket – mint annak lehetőségére korábbi cikkünkben kitértünk.
Az Erdoğan-ellenes nagykoalíció eleve elég nehezen kovácsolódott össze. A régi, török ultranacionalista pártból, az MHP-ből 2015 után kivált és az ellenzéket támogató IYI párt elnöke, Meral Akşener sokáig nyíltan és élesen elutasította, hogy a kemalisták veterán jelöltjét, a pártján belül a mérsékelt balközép szárnyat képviselő Kılıçdaroğlut támogassa. Abból is probléma lett, hogy a CHP két erős, nagyvárosi polgármestere, a liberális Ekrem İmamoğlu isztambuli és a nacionalista Mansur Yavaş ankarai polgármester szerepében sem tudtak megegyezni a többpárti Millet koalícióban.
Végül a megoldás, amibe mindenki belement, az lett, hogy Kılıçdaroğlu mint elnökjelölt, İmamoğlu és Yavaş pedig mint egy kvázi új pozíció, a társ-alelnökjelöltek szerepében, hárman vesznek részt a kampányban. Az még nem tisztázott, hogy ez győzelem esetén milyen és mennyi hatalommal ruházná fel a két alelnököt.
A Millet-től külön induló, radikális baloldali blokk támogatása kulcsfontosságú a súlyos gazdasági helyzet és kudarcos háborús kalandok miatt népszerűtlenné váló Erdoğan és autoriter koalíciója, a Cumhur legyőzésére.
A legutóbbi felmérések szerint ugyanis a kormánypárti és ellenzéki nagy választási blokkok fej-fej mellett állnak, míg az elnökjelöltek sorában Kılıçdaroğlu 3,5-4 százalékponttal vezet csupán, így a mintegy 10 százalékra mért baloldali blokk akár az elnökválasztás sorsát is eldöntheti két hét múlva. Eközben nemzetgyűlési képviselőikre továbbra is külön listán lehet majd szavazni.
Ha pedig mindez még nem lenne elég, Erdoğan elnök szerdán, egy rutinszerűnek ígérkező, élő kampányinterjú alatt, a televíziónézők szeme láttára lett rosszul.
Noha a rövid rosszullétet később „átmeneti gyomorpanaszra” fogták az elnök munkatársai, az államfő lemondta a hétre tevrezett, főbb kampányeseményeit, és megkérdőjeleződött, van-e a török elnök olyan egészségügyi állapotban, hogy a következő két hét kampányát lábon kibírja?
