Lemondtak tisztségükről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökségének tagjai csütörtökön, köztük a korrupció vádja miatt jelenleg is előzetes letartóztatásban levő Schadl György elnök is – erről szóló hivatalos dokumentumot kapott kézhez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke, vette észre a 24.hu az MTI-n megjelent közleményt.
A kommüniké szerint a fenti körülményt figyelembe véve az MBVK új elnökségének megválasztása érdekében az SZTFH elnöke a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglalt jogkörével élve intézkedett a kar rendkívüli közgyűlésének összehívásáról.
- Dr. habil. Schadl György PhD elnök
- dr. Lukács Tamás alelnök
- dr. Kovássy Szabolcs elnökségi titkár
- dr. Jeney Orsolya Pálma elnökségi tag
- dr. Papp Gábor elnökségi tag
A Schadlék lemondásáról szóló közlemény nem sokkal azt követően látott napvilágot, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának ülésének a parlamenti képviselők egy olyan, az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott, salátatörvénybe csomagolt jogszabály-módosítást tárgyalt, amely szolgálat alóli felfüggesztés esetén a végrehajtói kar mindenkori tisztviselőit (így az elnököt is) tisztségétől ugyan nem, de kari tisztségéből adódó jogkörei gyakorlásától megfosztja. Ez vonatkozott volna Schadlre is, akit a szolgálat alól felfüggesztettek, ám elnöki jogköreit elvben továbbra is gyakorolhatta.
A törvényalkotási bizottsági vitán Jámbor András, a Szikra Mozgalom Párbeszéd-frakcióban helyet foglaló képviselője kérdezte az igazságügyi tárca nevében válaszoló Répássy Róbert államtitkárt az egyébként az Európai Unió Tanácsának soros elnökségéről szóló törvényjavaslatba bújtatott módosításról.
Répássy válaszban egyértelművé teszi, hogy tisztségéből nem lett volna leváltható ezzel a módosítással Schadl, de erre szerinte nem is lenne szükség, mert szeptemberben amúgy is lejárt volna a mandátuma, így fölösleges is lett volna erre törvényt hozni.
Schadl György a mai napig több mint egy éve ült előzetes letartóztatásban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként, mivel jelenleg egyáltalán nincs törvényi szabályozás a végrehajtói kar elnöki, illetve elnökségi tagi tisztségének megszüntethetőségére. (Az Igazságügyi Minisztérium javaslata is csak a jogköreik gyakorlásának megtiltására, nem a tisztség megszüntetésére vonatkozik.)
Ezen változtatott volna az LMP márciusban egy törvénymódosítással, melynek lényege, hogy a hatályos – súlyosan hiányos – törvényi szabályok kiegészítésével ugyanazokat a követelményeket alkalmazza a végrehajtói kar vezetőire, amelyeket a végrehajtók felvételekor egyébként alkalmaz a törvény. Vagyis: kizárnák a választhatóságból azokat, akikkel szemben büntetőeljárás van folyamatban, valamint akiket a közügyek gyakorlásától eltiltottak. Az LMP javaslatát a Törvényalkotási Bizottság március végi ülésén a Fidesz tartózkodással lehetetlenítette el.
Mint ismert, az ügyészség vádirata szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adhatott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta: közreműködhetett egyebek mellett abban, hogy Schadl György javaslatának megfelelő embereket nevezzenek ki végrehajtónak, illetve vállalhatta például azt is, hogy állami pályázati támogatást szerez Schadl György egyik cége számára. A vád továbbá azt is állítja, hogy Schadl György maga is pénzt kaphatott azoktól az emberektől, akiket a végrehajtói pozícióba segített, és összesen több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. Az ügy február 23-i tárgyalásán kiderült, büntetőeljárás lesz Völner Pál és Schadl György ügyéből, miután a fideszes exállamtitkár és a végrehajtói kar elnöke sem vallotta bűnösnek magát.
(MTI, 24.hu)
Frissítés 16:13
Cikkünk megjelenése után Jámbor András országgyűlési képviselő részletesebben is kommentálta Schadl lemondását. A képviselő szerint a most benyújtott törvénymódosításból is látszik, hogy ha a „Fidesz akarta volna, eddig is lemondásra kényszeríthette volna Schadl-t”. Jámbor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányoldal által benyújtott törvényjavaslat lényegében a hivatalvezetőnek adná azokat a jogköröket, amivel felfüggeszthet bizonyos végrehajtókat. A képviselő szerint éppen ezért szükség van egy új végrehajtási törvényre. Hozzátette, Schadl lemondásával még koránt sincs vége az ügynek, ugyanis kártalanítani kell a végrehajtók által megkárosított embereket.
