A szerdai kormányülést követően Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő – egy hét kihagyás után – a szokásos csütörtöki kormányinfón álltak az újságírók elé. A sajtótájékoztatót a kormány Facebook-oldalán és a Magyar Televízió egyes csatornáján is élőben lehet követni.

 

A fontosabb bejelentések:

• legalább június 30-ig maradnak az árstopok a kiskereskedelemben;
• július 1-től online árfigyelő rendszert vezet be a kormány a piaci verseny elősegítése érdekében;
• ugyanezen időponttól heti rendszerességű akciókra kötelezik az üzletláncokat különböző termékkategóriákban;
• megegyeztek az EU-val az ukrán élelmiszerimport korlátozásáról;
• a nyáron a kormány átvállalja az öntözési költségeket a gazdáktól.

Gulyás expozéjában ismertette, hogy a kormány döntése szerint június 30-ig meghosszabbítják az árstopokat. A miniszter kiemelte, hogy – mint Orbán Viktor miniszterelnök is említette korábban – a kormány addig nem vezeti ki az árstopokat, míg a jelenlegi, 25 százalék körüli inflációs rátát nem sikerül lejjebb szorítani.

A miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy noha beadták az „inflációvakcinát”, az árak és az árdrágulás üteme még mindig magasak. Azt ugyanakkor ő még nem mondta el, meddig maradhatnak az ársapkák.

Szentkirályi elmondta, hogy a kormány véleménye szerint az árdrágulás és az infláció mértéke erősen összefügg a háborúval és a szankciókkal. Megállapításaik szerint januárban tetőzött az infláció, ami ellen többek között az árstopokkal küzdenek. Az árstoprazziákkal pedig igyekeznek be is tartatni az árszabási előírásokat, ennek keretében több, mint 6400 üzletet ellenőriztek, amit a továbbiakban is országszerte folytatnak.

A boltok árképzésével kapcsolatban újfent elmondta, hogy a fogyasztóvédelem egy online árfigyelő rendszert hoz létre a piaci verseny elősegítése érdekében.

A kormányszóvivő szerint manapság nincs helye a kiskereskedelemben a nyerészkedésnek. Görög és francia példa alapján egy olyan rendszert vezet be, melynek keretében akciók meghirdetésére kötelezik az üzleteket.

Az alapvető élelmiszereket 20 kategóriába sorolják be, az érintett kereskedelmi egységeknek pedig valamennyi kategóriában egy-egy élelmiszert kell az akció előtti 30 nap legalacsonyabb áránál legalább 10 százalékkal olcsóbban kínálni. Az egyes akciók egy-egy hétig kell hogy tartsanak, és nem vonatkozhatnak árstopos termékekre.

A tervek szerint az intézkedés legkésőbb július elsejével életbe lép, az online árfigyelő rendszerrel együtt. Az akciókötelezettség a nagy élelmiszerláncokra fog vonatkozni.

Azt érdemes megjegyezni, hogy az élelmiszerek esetében – bár jelentős szórás tapasztalható az egyes élelmiszertípusok drágulása között – az általános inflációs értéknek nagyjából a kétszeresét tapasztalhatjuk. Ez többek között a magyarországi élelmiszer-termelés és -kereskedelem számlájára írható, itt lehet róla bővebben tájékozódni.

Gulyás elmondta, hogy a kormánynak nincs álláspontja arról, mekkora lesz az inflációs ráta az árstopok tervezett kivezetésének időpontjakor, mindazonáltal az áttörést július-augusztusra várják. Amennyiben a határidő lejárta előtt két héttel úgy látják, továbbra is szükség van az árstopokra, meg fogják őket hosszabbítani.

A különböző árstopokat eddig több alkalommal hosszabbították meg bevezetésük óta, és mint a fenti összeállításból kiderül, a benzinárstopot például – az ellátásbiztonságra hivatkozva – már ki is vezették. Noha egy részüket még a háború előtt, az elszabaduló élelmiszerárak ellenszereként vezették be, a kormány egy ideje már az ukrajnai háborúra hivatkozik, mikor az ármaximálás szükségessége mellett érvel.

Megvan a megegyezés az EU-val az ukrán mezőgazdasági termékek átmeneti importtilalmáról, ami szintén június 30-ig tart, és 25 termékre vonatkozik.

A miniszter azt is elmondta, hogy a terményeket keresztül lehet szállítani Magyarországon, tehát ami bejön, annak ki is kell mennie. Gulyás kiemelte, hogy a kukorica importja 7000, a búzáé 1000 százalékkal nőtt 2022-re az előző évhez képest. A kormány szerint elképzelhető hogy árfelhajtó hatása lesz az élelmiszerimport tilalmának, ugyanakkor az olcsó importált termékekkel minőségi problémák is felmerülnek.

Az Európai Unió – noha korábban ellenezte az importtilalmakat – csütörtökre békülékenyebb hangot ütött meg a miniszter szerint.

Magyarország kormánya – számos régiós kormányhoz hasonlóan – betiltotta az ukrán mezőgazdasági termékek importját. A lépést azzal indokolták, hogy noha eredetileg a tengeri útvonalak elzárása miatt, az ukrán export elősegítése céljából skálázták fel a vasúti mezőgazdasági importot Ukrajna irányából.

Az eredeti elképzelés szerint a tranzitországokon keresztül könnyebben eljuthatnának a mezőgazdasági termékek a perifériaországokba, melyek erősen függnek az orosz és ukrán élelmiszerek importjától. Ezzel szemben az ukrajnai termékek jelentős részben az országban maradt, ezzel károsítva a helyi élelmiszer-termelőket és élelmiszeripart, letörve az árakat, ráadásul az importtermékek nem is minden esetben felelnek meg az uniós szabályoknak.

Fontos változás a mezőgazdaságban, hogy a kormány átvállalja az öntözés költségeit. Ez nagyjából tízmilliárdos terhet rak a költségvetésre Gulyás miniszter szerint. Gulyás azt is elmondta, az agrártámogatások menetrend szerint érkeznek az országba, és a kormány a társfinanszírozási kötelezettségeit is teljesíti.

A jelenlegi is 55 településen alkalmazott földadóval kapcsolatban Gulyás kifejtette, kétségkívül igaz, hogy több helyen is fontos támasza a kistelepüléseknek. Mindazonáltal a kormány nem támogatja az év elején bekövetkezett termőföldadó-boomot. Nagy István agrárminiszter és mások is rendszeresen hangoztatták egyet nem értésüket, de egyelőre nem tudni, mikor várható konkrét intézkedés a kormány részéről.

„Inflációvakcina” ide vagy oda, a drágulás még egy darabig velünk marad.

Bár Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint jó út a 25,2 százalékos infláció, volt honnan csökkennie, ráadásul a mérséklődés nem is különösebben látványos, ráadásul mint említettük a szórás is igen jelentős az egyes termékcsoportok drágulása között, így az élelmiszerek esetében még mindig 42,6 százalékos drágulásról beszélhetünk a KSH adatai szerint.

Gulyás Gergely szerint a háborúnak köszönhetően dőlnek meg sorra az inflációs rekordok világszerte. Mindazonáltal decemberre a kormány egyjegyűre csökkentené az inflációt.

A kormány nem tervezi, hogy novemberről előrehozzák a nyugdíjkiegészítést, még annak ellenére sem, hogy a 15 százalékos nyugdíjemelés jelentősen elmarad az inflációs rátától. A miniszter szerint viszont ma senki sem tudja megmondani, mekkora lesz év végén az infláció, a kiegészítésről és mértékéről pedig ennek függvényében fognak dönteni. Gulyás szerint a gyakorlat szerint amennyiben az infláció láthatóan magasabb lesz az előrejelzésnél, úgy korábban, akár nyáron is kiegészíthetik a nyugdíjakat.

Kiterjesztik a rezsicsökkentést a mikrovállalkozásokra.

Maximum 10 fő, és kétmillió euró éves árbevételig a mikrovállalkozásokra is kiterjesztik a rezsicsökkentést, vagyis 165 helyett kilowattóránként 70 forintra csökkentik a költségeiket.

A státusztörvénnyel kapcsolatban Gulyás kifejtette, hogy emelheti az oktatás színvonalát, bár hogy pontosan mitől lenne jobb a gyerekeknek az új rendszer, nem részletezte.

A miniszter szerint az oktatás a gyerekekért van, nem a pedagógusokért, mindazonáltal az ő béreiket is szándékoznak emelni. A miniszter újfent a „baloldalra” fogta a pedagógus-béremelés csúszását. Azt is kifejtette, hogy tárgyalnak a pedagógusok képviselőivel a státusztörvényről, bár a kormány eddigi tárgyalási stratégiája alapján ez nem sok jót jelent.

A féléves felmondási időt a gyerekek érdekeivel indokolta, miszerint ezzel félév végéig taníthatnak az elbocsátott pedagógusok, nem egyik hónapról a másikra hagyják el az iskolát.

A státusztörvény benyújtásának egyelőre nincs konkrét időpontja, mert addig szeretnének tárgyalni a pedagógusok érdekképviseleti szerveivel, míg sikerül kompromisszumos megoldásra jutniuk. Mindazonáltal a miniszter ismét becsmérelte a szakszervezetet, ugyanakkor elutasította, hogy a pedagógus megmozdulások utáni bosszú lenne a tervezet.

Noha több mint 4000 tanár jelezte felmondási szándékát a státusztörvény elfogadása esetén, Gulyás szerint ez nagyjából a tanártársadalom három százalékát jelenti. Így bár nem lenne szerencsés, nem is lenne hatalmas érvágás a kormány szerint – bár hangsúlyozta, egyelőre még képlékeny a törvény tartalma.

A kormányinfón számos más téma is szóba került:

• A kormány szerint a főváros nem teheti meg, hogy a kiszabottnál kevesebb adót fizessen be. Gulyás elmondta, a szolidaritási adó nem a kormányé, hanem a településeké, mivel a gazdagabb településektől csoportosítanak át összegeket a szegényebb önkormányzatokhoz.
• Encs-Fügödön másfél éve leégett iskola, és azóta se építettek újjá, ideiglenes konténerépületekben zajlik az oktatás. A kormány reméli, hogy az ehhez szükséges forrásokat mihamarább folyósítják, legkésőbb májusban döntenek erről.
• A Roszatommal kötött megállapodásról Gulyás elmondta, hogy a szerződés alapjai nem változtak. Így marad az ár és az orosz hitel kamata is, mindössze technikai módosítások történtek – a kivitelező például nem közvetlenül a Roszatom, hanem egy projektcég lesz. Amint túlvannak a bizottsági engedélyezésen, a kormány nyilvánosságra hozza az új szerződést.
• A Nemzetközi Beruházási Bank elköltözik Magyarországról, ezáltal megszűnik tisztviselői uniós diplomáciai mentessége is.
• Az otthonápolás díjazásával kapcsolatban Gulyás kifejtette, hogy állítólag a háború miatt nem tudják emelni.
• A Blikk tudósítója szerint a várólisták már a rendelőkben is akár több hetesek vagy hónaposak lehetnek. Gulyás válaszában kifejtette, szerinte ez nem így van. Ha pedig mégis, az eseteket ki kell vizsgálni. A miniszter azt is elmondta, uniós összehasonlításban Magyarország a legjobbak közé tartozott a COVID előtt – az ekkori feltorlódást azóta is dolgozza le a rendszer. A miniszter szerint egy átlagos beavatkozás előtti elfogadható várakozási idő órákban, legfeljebb napokban mérhető.
• A panasztörvénnyel kapcsolatban Gulyás kifejtette, hogy a bejelentéseket nem tervezi a Btk-ban szankcionálni a kormány. Vagyis ha valakit névtelenül feljelentenek, hogy azonos nemű párként nevel gyereket, akkor egyelőre nem kell szankciókra számítania.
• A 444 kérdésére Gulyás kifejtette, a kormány azért nem tájékoztatja a nyilvánosságot a kormányzati hirdetések költségeinek részleteiről, mert a törvény szerint megteheti. Az is elmondta, hogy szerinte „baloldali” lapokban is vannak kormányzati hirdetések. Azt nem fejtette ki részletesen, hogy milyen alapon döntenek arról, hogy hol mennyit hirdetnek.
• A kormány aggódik az ukrajnai háború és a nukleáris fegyverek miatt. Továbbra sem szállít halálos fegyvereket.
• A kormány nem számít gyors javulásra az építőipar területén.
• Támogatja a francia külpolitikát, különösképp a Kínához való viszony terén. Ellenben elégedetlen az Egyesült Államokéval, különösképp a magyarországi nagykövetükkel.
• Amíg a Fidesz van kormányon, nem legalizálják a marihuánát.
• A miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy lombok között legyen lombkoronasétány.