Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy hónap késéssel kapják meg a túlórapénzüket a Bajcsy-Zsilinszky Kórház dolgozói, többük megélhetése veszélybe került

Úgy vezették be az új túlóra-elszámolási rendszert a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, hogy a pluszmunka nagy részét nem a hónap végén, hanem csak egy hónap késéssel fizetik ki, így volt olyan dolgozó, aki április elején a megszokottnál 100-200 ezer forinttal kapott kevesebbet – írta meg a Telex. 

A lap cikke szerint az intézmény dolgozói a korábbi rendszerrel ellentétben a márciusban végzett munkájuk után nem kapták meg sem a délutáni, sem az éjszakai pótlékokat, sem a túlórákért járó fizetést.

A kiesés azért is érinti rendkívül érzékenyen a munkavállalókat, mert az alapbéren túl nagy arányban a pótlékok és a  túlórapénz – különösen az ápolók esetében – teszi ki a megélhetéshez szükséges tisztességes fizetést. Mivel a túlmunkáért a szokásosnál magasabb órabér jár, van olyan dolgozó, akinek a fizetése több mint a fele ügyeleti pótlékból, rendkívüli munkavégzésből vagy műszakpótlékból származik. Ők így április elején a fizetésük több mint felét nem kapták meg.

Az új rendszer bevezetése általános felháborodást okozott, többen azonnal felmondtak, mások pedig a kollektív felmondáson gondolkodnak – nyilatkozta a Telexnek egy kórházi dolgozó, aki szerint azzal, hogy április elején sokan a megszokott fizetésüknél akár kétszázezer forinttal kevesebbet kaptak, több dolgozó megélhetése került veszélybe, volt, aki húsvétra sem tudott bevásárolni. 

A kialakult helyzetről a Bajcsy-Zsilinszky Kórház azt írta a Telex kérdésére: „Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló rendelet alapján történik a mozgó bérek utólagos számfejtése. A mozgó bérek számfejtése a jelenléti íven szerepelő adatok, azaz a tényleges teljesítmény alapján történik, és a következő havi illetménnyel mindenki megkapja a mozgó bérét.” Arra a kérdésre, hogy tudnak-e olyan dolgozóról, aki a változás miatt mondott fel, nem adtak egyértelmű választ: szerintük „tekintettel arra, hogy a legtöbb egészségügyi intézmény is hasonló módon számfejti és utalja a mozgó béreket, így nem indokolt ez alapján felmondani, nincs ilyen tapasztalatunk.”

A lapnak a Független Egészségügyi Szakszervezet úgy nyilatkozott, szerintük a késleltetett kifizetés jogszerűtlen, mivel a munka törvénykönyve ide vonatkozó szakasza azt írja, hogy: „A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.” A szakszervezet elnöke, Soós Adrianna levélben kérte a kórház vezetését, hogy minél hamarabb fizessék ki az elmaradt pótlékokat.

Mint arról akkor beszámoltunk, januárban sztrájktárgyalást kezdeményezett a FESZ, hatpontos követeléslistájuk a következő:

  1. Azonnali béremelés 32-55% között a tudástól, és tapasztalattól függően.
  2. A szakdolgozók esetén a szakdolgozói átlagbér érje el az orvosi átlagbér 1. lépcsőben 37% -át a második lépcsőben 45-%át .
  3. A pótlékok, bérkiegészítések megtartása.
  4. Megfelelő előkészítési idő, önkéntesség és anyagi kompenzáció / utazási költség és a többletidőráfordítás ellentételezése / a munkavégzési hely egyoldalú megváltoztatása, vagy a kötelező ügyeleti beosztás esetén. A munkavégzés helyének kijelölése szakképzettségnek megfelelő lehet, ha ez nem biztosítható-átképzési, továbbképzési lehetőség biztosítása.
  5. Amennyiben a munkavállaló nem tudja vállalni a munkavégzést más helységben, és helyben átcsoportosítással sem biztosítható a további foglakoztatás, végkielégítés és megemelt felmondási idő biztosítása a munkáltató részéről, és a munkahelykeresés segítése.
  6. A 20% bércsökkentésre, csak kivételes esetben a munkavállalói képviselők véleményét is figyelembe véve kerüljön sor.
(Telex)