Magyarország kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból, miután az orosz államhoz kötődő szervezetet és főbb tisztviselőit szankciókkal sújtotta az az Amerikai Egyesült Államok – derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
A szűkszavú közleményben ugyan nem említik név szerint, de kiderül belőle hogy a kormány visszahívja Laszlóczki Imrét, a bank Magyarország által delegált alelnökét, aki – első magyar állampolgárként – személy szerint is felkerült az USA Oroszországgal szembeni szankciós listájára.
Az Egyesült Államok azt is szeretné elérni, hogy Magyarország utasítsa ki a bankot valamint vezető tisztviselőit (ez Laszlóczki esetében mindazonáltal aligha fog megtörténni).
Április 12-i cikkünkben részletesen bemutattuk az orosz hátterű, ámde Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bankot valamint magyar alelnökét, Laszlóczki Imrét.
„A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte.
A Kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette.
Ezért a Kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből”
– olvasható a GFM közleményében.
A kormány döntése jelentős fordulat az Egyesült Államok nagykövete, David Pressman sajtótájékoztatóját követő megnyilvánulásokhoz képest.
„Az amerikai diplomácia nem tett le arról, hogy Magyarországot belepréselje a háborúpárti álláspontba, de nincs az a szövetségesi, diplomáciai, akár baráti nyomás, aminek Magyarország ne állna ellen”
– reagált a kormány Facebookon, miután Pressmann bejelentette a friss szankciókat, melyek az NBB három vezetőjét érintették.
Az NBB 2019-ben tette át székhelyét Moszkvából Magyarországra, és az USA többször is jelezte, hogy információik szerint a bank és vezetői kémkedéssel hozhatók kapcsolatba és az orosz befolyás érvényesítését szolgálják. Épp ezért is aggasztónak találja hogy diplomáciai mentességet élveznek.
A Világgazdaság emlékeztet, hogy az Európai Unióban Magyarország maradt a bank utolsó részvényese. Az NBB jelenlegi tulajdonosai:
- Oroszország 45,44 százalékkal,
- majd Magyarország következik 25,27 százalékkal.
- Kuba részesedése 2,83 százalék,
- Mongóliáé 1,8 százalék,
- Vietnámé pedig 1,26 százalék.
Egészen a közelmúltig Csehország és Szlovákia is tagja volt a nemzetközi pénzintézetnek, Bulgária és Románia jelenleg is tag. A napvilágot látott hírek szerint a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat.
A mostani, kemény szankciókat alapvetően azért hozták, hogy csökkentsék Oroszország hozzáférését a nemzetközi (nyugati) gazdasági rendszerhez, ezzel még inkább elszigetelve. Az Egyesült Államok és szövetségesei reményei szerint az ország gazdasági, kereskedelmi és politikai elszigetelése destabilizálhatja az orosz politikai és gazdasági rendszert, ami gyengítheti az ukrajnai háborús erőfeszítéseit, és nem utolsó sorban nemzetközi pozícióját.
Az Egyesült Államok és Magyarország viszonya nem volt felhőtlen a háború előtt sem, kitörése óta viszont újabb mélypontokat ért el. Az Egyesült Államok
- problémásnak találja hogy Magyarország kormánya lassítja a svéd és finn NATO-csatlakozást hogy pénzt csikarjon ki az EU-tól, elfogadhatatlannak tartják a két ügy összekapcsolását.
- Problémás számukra az is, hogy magyar kormány az EU-ban egyetlenként alig tett valamit az orosz energiától való függetlenedés érdekében, és a paksi orosz beruházásról még mindig nem mondtak le.
- Nehezményezik, hogy orosz diplomaták mozoghatnak itt szabadon, többek között a „kémbanknak” becézett NBB budapesti központja miatt.
- Nem nézik jó szemmel hogy a kormányhoz köthető média orosz propagandát terjeszt.
A két ország közötti fokozódó feszültség eredménye, hogy az USA már a nyáron felmondta a kettős adóztatás elkerülését biztosító 1979-ben kötött szerződést, ami 2024 első napján lép hatályba. Ezzel azután büntették Magyarországot, hogy az Orbán-kormány megvétózta a globális minimumadó bevezetését az EU-ban.
A kormány pedig rendszeresen vádolja a belügyekbe való beavatkozással az Egyesült Államokat, és rendszeresen szidja harcias közlemények formájában. Orbán Viktor, valamint követői pedig rendszeresen présemberezik Pressman nagykövetet, a miniszterelnök pedig nyilvánosan is támogatását fejezte ki Donald Trump korábbi elnök, jelenleg ellenzéki véleményvezér felé.
