Egy hete végül vádat emelt New York állam főügyészsége Donald Trump ellen, és ezzel olyasmit csinált, amit az Egyesült Államok történetében még nem fordult elő: egy volt elnök büntetőügyben néz szembe a vádhatósággal.

A progresszív amerikai sajtó ennek fényében „történelmi lehetőségről” beszél, ami egyenesen azt mutathatja meg, hogy „az amerikai demokrácia helyreállítható”, míg – igencsak várható módon – Trump hívei az Egyesült Államokban és világszerte „koncepciós perről” és „boszorkányüldözésről” kezdtek el beszélni. Így tett a magyarországi fideszes sajtóhadtest is, különösen azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Twitteren jelezte, hogy kiáll Trump mellett.

De miről is szól ez az ügy? És mik lehetnek a következményei? 5 + 1 pont a Trump elleni vádakról és politikai következményeikről. 

1. Az amerikai uralkodó osztály fiainak ritkán kell ilyen üggyel szembenéznie

Az ügy a New York állambeli Legfelsőbb Bíróságon fut, üzleti iratok 34 rendbeli meghamisításával vádolják az Egyesült Államok 45. elnökét, elsőrendű vádlottként. Ez New York államban úgynevezett E-típusú bűncselekmény, tehát a bűncselekmények legenyhébb osztályába tartozik, legfeljebb négy év börtönnel büntethető. A 34 vádpontból 11 kapcsolódik Trump egykori ügyvédje, Michael Cohen részére kiállított, a vád szerint hamis számlákról, Cohen pedig teljes együttműködését jelezte a vádhatóság felé. 11 további vádpont Trump által kiállított csekkekre, míg 12 fennmaradó vádpont Trump cégbirodalma által kiállított, feltehetően hamis bizonylatokra alapoz.

A valóban érdekes az, hogy üzleti dokumentumok meghamisítása miatt szinte sohasem emeltek vádat az Egyesült Államokban vagyonos és nagy hatalommal rendelkező emberek ellen, most pedig egy volt elnökkel szemben folytatnak büntetőeljárást.

Ahogyan azt David Cay Johnston adó- és pénzügyekkel, valamint korrupcióval foglalkozó újságíró a Democracy Now! műsorban elmondta, mindez akár azt is elősegítheti, hogy a jövőben ne érezze úgy az átlagpolgár, hogy más törvények vonatkoznak a gazdagokra mint rá.

Fontos ezentúl a vádemelést koordináló, februárban kinevezett New York megyei (manhattani) államügyész, Alvin L. Bragg szerepe is. Bragg többször kifejezte, nem elégedett azzal a helyzettel, hogy állama és általában az amerikai igazságszolgáltatás bürokráciája tele van marihuána fogyasztással kapcsolatos ügyekkel, miközben a komoly gazdasági, fehérgalléros bűncselekmények terén egy évtizede semmit nem tudnak felmutatni. Hogy Bragg mindjárt egy elnökkel kezdi, az viszont még ehhez mérve is elég erős és kockázatos lépés.

2. A vádirat jól bulvárosítható, de teljességgel megalapozottnak tűnik

Az összes vád közül az kapta a legnagyobb nyilvánosságot, amely szerint Trump közvetlenül a 2016 őszi elnökválasztás előtt 130 000 dollár hallgatási pénzt fizetett ki egy felnőttfilmes színésznőnek, Stormy Danielsnek, akivel 2006-ban volt szexuális kapcsolata. A pénz a vád szerint Cohenen keresztül ért el a fogadóhoz, és arra szolgált, Daniels ne jöjjön elő a kampányhajrában ezzel az üggyel. A Trump életét pontosabban ismerők előtt ugyanis az sem titok, hogy házas volt a kapcsolat idején, felesége, Melania Trump pedig éppen fiukkal volt terhes. Mindez persze szavazóit már 2016-ban sem zavarta, tehát a bulváros kampány nem működött. Trump azonban mégis erőfeszítéseket tett arra, hogy megannyi botrányára ne jöjjön ráadásként a Stormy Daniels-ügy.

És nem is igazán ez az érdekes része az ügynek – ez csupán az eladható része. Bragg vádirata csöpög a konkrét csalás és korrupció gyanújától, olyan jól van összeszerkesztve, hogy alkalmas lehet a Donald Trump céghálójában rejlő teljes korrupció- és csalássorozat felderítésére, és akár nagyon hosszú, tényleges szabadságvesztés kimérésére is. Ez persze attól is függ, mit tud felhozni a védelem Trump érdekében. Lehet tehát a jelenlegi vádakat Trump elnöki és egyéb tevékenységének botrányaihoz képest nevetségesen enyhének tartani, de Bragg tudja, mit csinál: precedenst teremt nemcsak Trump, de más fehérgalléros elkövetők elleni hatékonyabb eljárásokhoz is, legalább a saját államában.

3. Joe Bidennek ez a per, ezen a módon, nem hajt közvetlen politikai hasznot

Teljesen jogosan kerül elő az az állítás is, hogy Donald Trump perbe fogása elsősorban a hivatalban lévő demokrata elnöki adminisztráció érdeke, így próbálják meg eltenni az útból veszélyes ellenlábasukat. A vád annyiban lehet megalapozott, hogy a hagyományos amerikai politikai és uralkodó osztály számára Trump 2016 és 2020 közötti, jobboldali populista elnöksége, valamint az azt lezáró Capitolium-ostrom valóban elképesztően megalázó volt. És bár hasonló politikai válságokra, és hasonló módon „unortodox” módszerekkel vezetett amerikai szövetségi kormányokra már volt példa, de sokat kéne visszamenni az időben a precedensért.

Mégsem igaz, hogy ez politikai leszámolás és kirakatper lenne. Egyrészt a New York-i ügyészek dönthettek volna úgy, hogy nem most, 2023 márciusában, éppen a republikánus előválasztás előtt melegítik fel az ügyet, hanem mondjuk a kampányhajrában, egy évvel később. A mostani helyzetben lényegében Donald Trump maga dönthette el, hogy most kíván-e szembenézni a büntetőperrel, vagy adminisztratív időhúzással inkább a jövő évi kampányra időzíti azt?

Az igazságügyi rendszer ezen túl valóban függetlennek tűnik a Biden-kormányzattól. Mi sem jobb példa erre annál, hogy az elnök ellen többszörös vizsgálat van érvényben a washingtoni Igazságügyi Minisztériumban, sőt fia, Hunter Biden ukrajnai korrupciós ügyeiben is különmegbízott nyomoz. Nem arról van csupán szó, hogy az amerikai igazságszolgáltatás „jogállami” és „független”, hanem arról is, hogy az ügyészeket mind a 94 körzetbe az elnök nevezi ki, de a Szenátus választja meg. Így az államügyészé olyan pozíció, amelynek megszerzéséhez és megtartásához nem elég az elnök kedvére tenni.

A formális érveken túl pedig világos az is, hogy a Republikánus Párt törzsszavazói számára egy büntetőügy, legyen bármilyen mocskos is, csupán megerősíti a Trump elnökbe vetett hitüket, akit úgy képzelnek el, mint akit a mélyállam és a gonosz erői üldöznek. Adjuk még ehhez hozzá a 24 órás televíziós figyelmet, amit a per minden apró mozzanata generálni fog, és máris egy 2016-hoz hasonló helyzetben találjuk magunkat. Az amerikai kábeles hírcsatornák – kivéve a továbbra is jól pörgő, jobboldali médiaként a republikánusok között monopolhelyzetben lévő Fox Newst – 2020 vége óta óriási nézőszám-csökkenéssel néznek szembe, amit csupán az ukrajnai háború – a tengerentúlon csupán „jó mozi” – tört meg rövid ideig.

Az, hogy számukra újra hosszú napok, hetek és hónapok ingyen Trump-kontentjét hozza a peres ügy, már előrevetíti, hogy nem fogják hagyni az utcán heverni a dollármilliókat. Mindez pedig szerzett média az ismét elinduló Donald Trumpnak. Az amerikai törvények azonban még így sem tiltanák, hogy elítéltként visszatérhessen a Fehér Házba, így abszurd és példa nélküli módon, ha ismét megválasztanák, börtönből is elnökösködhetne. Mindez ugyan szórakoztató lenne, de a Biden utódlására alkalmas emberüket továbbra sem találó demokratáknak nagyon súlyos katasztrófát jelentene, politikailag tehát inkább kockázatos számukra a teljes ügy.

4. Illegális üzleti kifizetések: csak a jéghegyek csúcsai a Trump Organizationnél

A vádirat fő erénye, mint már említettük, hogy egy tipikus amerikai cégtől némileg eltérő, ám nagyon látványosan korrupt cégbirodalomra, a Trump Organizationre csap le. Ez nem csak azért fontos, mert a TO a Reagan-korszak óta mindenféle különösebb fenntartás nélkül folytathatta kriminális üzleti tevékenységét és hamisíthatta meg nyugodtan pénzügyi adatait. Hanem azért is, mert precedenst teremthet bármelyik korrupt nagycég könyvvitelének, belső adminisztrációjának tüzetes átvizsgálására és vezetői elítélésére.

A Trump Organization tipikus jellemzője, hogy exkluzív, manhattani építési projektjei óta nagybankok elit hitelprogramjai és befolyásos politikai és alvilági „ügyintézők” kegyeire volt utalva: a már említett David Cay Johnston egy korábbi könyvében okadatolva említ latin-amerikai drogcsempészeket és a klasszikus Jelcin-éra orosz maffiózóit is, mint akik a valódi sztárimidzset kiépítő Trump család szívességi körébe kerültek. A büntetőper folyamán és nyomán pedig olyan széles köre válhat ismertté ezeknek az üzleteknek, amilyen széles csak lehetséges. Az egyetlen kérdés itt csupán az, hogy az ügyletek sora mikor ér az amerikai „klasszikus uralkodó osztály” köreibe, hogy az érdeklődésnek hirtelen komoly akadályai keletkezzenek.

5. Ez az ügy jobb és hasznosabb is az amerikai politikának mint a RussiaGate

Ha visszatekintünk a 2017-2019 közötti időszakra, a különbség 2023-hoz képest nem is lehetne nagyobb. A Mérce is is írt akkor arról, Trump elnökké választása után a vele kritikus fősodor sokáig úgy próbálta bemutatni a helyzetet, mintha – az évtizedek óta korrupt és jó idő óta a szélsőjobboldallal kacérkodó – Trump megválasztása egyedül Oroszország műve lett volna. Amíg Robert Mueller különleges megbízott jelentése el nem készült, minden média alaptételnek vette, hogy az orosz befolyás a választás alatt döntő jelentőséggel bírt a 45. elnök hatalomra kerülésében.

Mindezzel kimondatlanul is azt üzenték, nem hiszik el, hogy Hillary Clinton rossz elnökjelölt volt, hogy a demokraták 1994 utáni gazdaságpolitikája (Világkereskedelmi Szervezet, szabadkereskedelmi iparrombolás, neoliberalizmus) népszerűtlen volt, vagy hogy hogy az amerikaiak elutasították őket.

Velük szemben a The people of the State of New York v. Donald John Trump ügy éppen arról fog szólni, amiről már eleve kellett volna: hogyan fosztogatta az amerikai népet Trump és köre, és hogyan érte el, hogy megbízzon benne annyira, hogy végül az Egyesült Államok elnökévé válhasson.

Bárcsak minden amerikai elnök ellen lett volna erre lehetősége a közvádlóknak! Most megadatott.

+1 Michael Cohen tökéletes, Hollywoodba illő koronatanú lesz

Abban a pillanatban, amikor Trump igencsak kétes hírű ügyvédje, Michael Cohen ismét megjelent a bíróság épülete előtt, tökéletes öltönyben és napszemüvegben, már világos volt, hogy új – noha negatív – sztár születhet. Ez a tipikus tárgyalótermi gazfickóból faragott hősfigura már önmagában lesz olyan érdekes, hogy kövessük ezt az ügyet, arról nem is beszélve, hogy 2018-as kongresszusi meghallgatásán már csillogtatta színészi képességeit.

Ha az Oscar-díj nem is, de az Arany Málna minden bizonnyal már közel van. Érdemes lesz követni az alakítást!