„Adjon magyarázatot a belügyminiszter, miért rúgta ki az akkumulátorgyárakról kritikus szakvéleményt író Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét!” – írja Eljött a rendőrállam kora? című közleményében az MSZP. A párt társelnöke, Komjáthi Imre ebben úgy fogalmaz, amíg nincs hivatalos, egyértelmű indoklás, addig

„nem lehet más magyarázatra gondolni, mint hogy a kormánynak nem tetszett az a szakvélemény, amely a kormánypropagandával ellentétes módon a tervezett debreceni akkumulátorgyár környezetvédelmi veszélyeire hívja fel a figyelmet.”

A tanulmány egyértelműen kimondja, hogy „Debrecennek az újonnan megjelenő ipari vízigények miatt koncepcionálisan át kell alakítania a teljes városi ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékhálózatot, mert az eddigi rendszer néhány év múlva már nem fogja bírni a terhelést” – emlékeztet Komjáthi.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerint a TVIZIG megállapításai azt támasztják alá, hogy megalapozatlanul adták ki a Debrecenbe tervezett gyár engedélyét. Kiemelte, hogyha valóban megvalósul Kincses Dániel kirúgása, akkor a kormány maga bizonyítja be, hogy szembe megy az emberek érdekeivel.

Keresztes elmondta azt is, ő több alkalommal tett hivatalos úton információ szerzési kísérletet arra, hogy kiadják neki a tervezett gyár vízigényére vonatkozó adatokat. Azonban azt a felelős minisztérium öt alkalommal is megtagadta. Hozzátette, amíg a kormány nem ad pénzt a debreceni ivóvíz rendszer felújítására, addig

„elképesztő pénzeket fordítanak az akkumulátorgyárak ivóvíz ellátására”.

A 24.hu írta meg tegnap, hogy Pintér Sándor kirúgja a vízügyi igazgatót, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. A lap megkeresésére Kincses Dániel telefonon megerősítette az információt és elmondta, váratlanul érte a felmentés híre, ám mivel hivatalosan, azaz írásban még nem kapott értesítést a döntésről, ezzel kapcsolatban nem nyilatkozhat.

A 24.hu nyilvánosságra hozta a Kincses Dániel által jegyzett szakvéleményt, amit a TIVIZIG a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár kapcsán adott ki. Az ebben szereplő megállapítások között szerepel, hogy a kínai CATL úgy kérte meg a környezethasználati engedélyt, hogy az eljáráshoz készült beadványában nem adta meg a gyár várható éves vízfogyasztási adatait. A cég egyedül a „belépő”, tehát a többlépcsős beruházás elején érvényes vízigényről közölt konkrét számokat: napi 3400 és 6200 köbméter közötti fogyasztást prognosztizált. A tanulmány kitér arra is, hogy a gyártósor hűtésére még több víz kell.

„A gyárban üzemelésre tervezett technológia 85 százalékos párologtatási veszteséggel üzemel, azaz naponta 2871 és 13175 köbméter közötti mennyiségű, a közműhálózatból vételezett, elsősorban rétegvízből származó ivóvíz elpárologtatását tervezik.”

A TIVIZIG szerint egyetlen gyár esetében sincs olyan tervezés folyamatban, ami eleget tenne a kormányrendeletnek, ami előírja, hogy úgynevezett „szürke vizet”, azaz tisztított szennyvizet vegyenek igénybe az ipari felhasználók.

A tanulmány szerint a CATL dokumentációjából kimaradtak az esetleges balesetek hatáselemzései.

Így a kockázatelemzésben nem szerepel „a gyárban bekövetkezett balesetek hatása a szomszédos érzékeny üzemekre, kiemelt létesítményekre”, valamint a TIVIZIG szerint az sincs megoldva benne, hogy a balesetek során veszélyes anyagok ne kerülhessenek a városi közműhálózatba. A hatóság szerint a város felpörgetett iparosítása

egy-két éven belül túlterhelheti a város ivóvízbázisát.

„Az utóbbi években megindult iparosítási folyamatból és annak következményeiből (pl lakosságnövekedés…) adódó vízigény- és szennyvízhozam-növekedés, valamint a csapadékvíz-gazdálkodási problémák kezelésének városi szintű tervezése csak az utóbb fél évben indult meg. Az összeadódó vízigényekben is jelentős eltérések mutatkoznak, de az eddig ismert számokból is látható, hogy a debreceni vízbázison jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékei közelébe érhetnek”

– idézi Kincses Dánielék tanulmányát a 24.hu.

Nem ez az első alkalom, hogy a kormánynak nem szimpatikus tanulmányok, vagy előrejelzések miatt menesztenek tudományos ágazatból vezetőket. A nyáron az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőit rúgták ki, mert nem érkezett meg időben az augusztus 20-i ünnepségre ígért eső, ami miatt elhalasztották a tűzijátékot.