Szili Katalin egykori MSZP-s politikus 1994-98 között kormánytag 2002-09 között pedig az Országgyűlés elnöke volt. 2010-ben távozott a pártból, majd némi politikai kalandorkodás után 2015-től határon túli autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott, és a Pécsi Tudományegyetem honlapja szerint 2021-től a magyarországi egyetemek többségéhez hasonlóan modellváltást szenvedett intézmény kuratóriumának tagja.
Mivel a kormányzati megbízatása és a kuratóriumi tagsága a rendszer kritikusai, többek között az Európai Bizottság szerint összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, a vele egy cipőben járó tisztviselőkhöz hasonlóan neki is választania kellett, hogy kormányzati, vagy kuratóriumi pozícióját tartja meg – és 2023 februárjában az utóbbit választotta.
Majd kicselezve a rendszert, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférést hivatott biztosítani, 2023 márciusától a PTE kuratóriumának tagsága mellett immár miniszterelnöki főtanácsadóként is tevékenykedik
„Ha valódi összeférhetetlenséget akarna a kormány, akkor nem lehetne ilyen kibúvókat találni”
– nyilatkozta a lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint nagyon kínos az összeférhetetlenségi szabályok kijátszása. A jogász szerint emiatt sem valószínű hogy a Bizottság elfogadná a kormány helyreállítási alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében hozott intézkedéseit.
Mint emlékezetes, Gulyás Gergely februárban jelentette be, hogy engedve az Unió akadémiai szabadságot és függetlenséget illető elvárásainak, a helyreállítási alap forrásainak folyósítása érdekében a kormánytagok távoznak az alapítványosított egyetemek kuratóriumaiból. Ennek jegyében valamennyi érintettnek választania kellett a kormányzati pozíció és a kuratóriumi tagság között, és négyen – köztük Szili – az utóbbit választották. Kuratóriumi bemutatkozó „interjújában” a volt MSZP-s házelnök kifejtette többek között, hogy
„[a] kormányzati támogatásoknak új lendületet adhat az egyes egyetemek fejlesztési elképzeléseit összefoglaló kormány előterjesztés lehetősége, továbbá az EU-s források igénybevétele. Ki kell hoznunk a maximumot az elérhető forrásokból.”
Szembetűnő, hogy a szándékkal ellentétben épp egymással összeférhetetlen kormányzati és kuratóriumi szerepvállalása veszélyezteti a források lehívását. Noha a kormány korábban beígérte, hogy adott esetben kipótolja a hiányzó uniós forrásokat, ez aligha segít a nemzetközi kutatási és más együttműködésekből való kimaradáson vagy a pályázati pénzek azonnali elmaradásán, és az sem teljesen világos, milyen formában folytatódna az Erasmus program.
Az egyetemek többségég 2021 során gyakorlatilag az egyetem polgárságának a feje fölött, szédítő tempóban szervezték ki az alapítványi rendszerbe. A kormány állítása szerint ez erősítené az egyetemi autonómiát és biztosabb lábakra helyezné a finanszírozást, valóban azonban az állami felsőoktatás kijátszása zajlik. Ennek eredményeként – a közvagyon elherdálása és a felsőoktatáshoz való (egyébként most sem létező) széleskörű társadalmi hozzáférés lehetőségének a veszélyeztetése mellett – az örökre az alapítványok kuratóriumába ültetett káderek képviselte ideológiai irány érvényesülhet az intézményekben. A kuratóriumok tagjai számos esetben nem az akadémiai szférából, hanem a kormánypártok holdudvarából kerülnek ki.
„Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést.[…] Az egyetem alapítványi kiszervezésével elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti jogállása, és nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát”
– értékelte akkoriban a helyzetet az Oktatói Hálózat, mint arról mi is beszámoltunk.
Hogy Szili főtanácsadóként milyen területen, milyen feladatot lát el, azt nem tudni, mert a miniszterelnöki megbízotti pozícióval szemben ezt nem részletezik a kormány honlapján és a lap választ sem kapott a kormánytól vagy Szilitől. Mindazonáltal – mint megjegyzik – közösségi médiás aktivitása alapján épp ugyanazt csinálja, mint eddig. Ebbe beletartoznak a kormány agendáját hirdető határon túli és magyarországi fellépések, melyek során többek között a magyarság autonómiájának, sokasodásának és a békének a fontosságát ecsetelte. Megszólalásairól rendszerint beszámol a Magyar Távirati Iroda is, a Híradó honlapján lehet böngészni a beszámolókat.
A volt szocialista politikus kuratóriumi tagként 1,4 milliós fizetéssel bír, a főtanácsadói állás javadalmazását nem ismerjük.
