8 nem és 7 igen szavazattal elutasította a Nemzeti Választási Bizottság az LMP népszavazási kérdését, amely úgy szólt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy akkumulátor gyártására szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?

A 444 szerint Sasvári Róbert elnök azért kérte, hogy utasítsák el a kezdeményezést, mert szerinte az szembe megy az Alaptörvénnyel azzal, hogy megváltoztatná az elrendelendő népszavazási kérdések körét. Hozzátette: az önkormányzati törvény a helyi népszavazásra jelenleg is lehetőséget ad a kérdésben.

Az LMP január végén jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek, hogy egy településen se lehessen akkumulátorgyárat építeni a helyiek megkérdezése nélkül.

Korábban a Debrecen környékén épülő akkumulátorgyár ügyében pártok helyi népszavazásokkal kezdeményezésével próbálkoztak. Az LMP kérdését el is fogadták, a párt azonban végül nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket, majd országos népszavazás kezdeményezése mellett döntöttek.

Érdekesség, hogy később a Momentum is próbálkozott egy, az LMP-ével szinte teljesen megegyező kérdéssel (az eltérés csak annyi volt, hogy az LMP hitelesített kérdésében 130 köbméter helyett valószínűleg tévedésből 450 köbmétert tüntetett fel a vízfelhasználásról, ezt korrigálta a Momentum), de azt már elutasította a debreceni választási bizottság. Győrben is elutasította a választási bizottság a helyi akkumulátorgyárral kapcsolatos népszavazási kérdéseket, amelyet Pollreisz Balázs helyi MSZP-s képviselő nyújtott be.

Hétfőn a G7 összesítése nyomán arról is írtunk, hogy eddig mintegy 1050 milliárd forinttal támogatta a magyar állam az akkumulátorgyárakat, a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t. Az összeg nagyságát szemlélteti, hogy 2023-ban, egy év alatt 792 milliárd forintnyi társasági adóra számítanak az összes magyarországi vállalattól. Mivel az akkumulátorgyáraknak hatalmas áram- és vízigénye van, a költségek egy jelentős részét az infrastruktúrafejlesztés teszi ki. Ez nem képezik az állami támogatások részét, de ezt is az állam biztosítja.

A beruházások közül a legjelentősebb a Debrecen mellé a kínai CATL által tervezett gyár, amelynek az építését tavaly augusztusban jelentették be. Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

Az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. Debreceni civilek szerint például aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is az eddigi tapasztalatok alapján.

Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.

A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akció akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.