Alig két nap alatt összeomlott és csődbe ment az Egyesült Államok 16. legnagyobb bankja, a Silicon Valley Bank (SVB). A Szílicium-völgy 1983-ban alapított pénzintézetének (alapítói szándéka szerint) elsősorban techcégek adták az ügyfélkörét, a csődje pedig a 2008-as világválság óta a legnagyobb hasonló esemény a USA-ban, és a második legnagyobb az ország történetében.

Kisvártatva aztán egy kisebb, de a kriptovilág egyik fő pénzintézete, a  Siganture Bank is csődöt jelentett. Pogátsa Zoltán közgazdász úgy véli, a Silicon Valley Bank, de az amerikai jegybank (Fed) is felelős a történtekért, és szerinte az infláció elleni küzdelmet hiba volt kamatemeléssel kezelni. A közgazdász arról is beszélt, milyen hatása lehet a történteknek a forint árfolyamára.

Mérce: Induljunk ki az ön által készített podcast-adásból a témában. Ott megemlíti, hogy a Silicon Valley Bank felelőssége annyiban kézzelfogható a csődjében, hogy nem hedgelte az állampapírokat (a hedgelés vagy fedezeti ügylet egy olyan pozíció elhelyezését jelenti, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza a jövőbeli áringadozások kockázatát).  Ez mennyire elterjedt gyakorlat nagyobb bankoknál?

Pogátsa Zoltán: Egyáltalán nem az, az ilyen típusú kockázat teljesen ismert a vállalatoknál, és rendszeresen hedgelni szokták. Ez biztosan a cég sara.

Mérce: Azt is mondja, hogy a kínálati oldal által létrehozott inflációt káros a keresleti oldalon a kamatok emelésével és a pénz szűkítésével kezelni, hiszen ön szerint ez csak válságokat és recessziókat okoz. Úgy érvelt, hogy a kínálati oldali sokkokat (energiaárrobbanás, szállítási árak, élelmiszerek, elektromos csipek árának emelkedése) valójában ezekben az iparágakban kell kezelni, a kínálat volumenének, a verseny intenzitásának növelésével, az oligopóliumok és monopóliumok megszüntetésével. Lehet túl nagy váltás, de Magyarországon a jegybankot sokáig azért kritizálták, mert későn lépett, a magas kamatlábak meg eléggé megnyugtatták a piacot, és a forint is erősödött.

P. Z.: Nem a megemelt kamatlábak nyugtatták meg a piacot itthon sem. Ha megnézzük a nyugati kamatemelések történetét, azt látjuk, hogy előbb elkezdtek kis lépésekben emelni, ez a hatás 3-4 nap alatt elolvadt. Ez volt 2021 végén. Majd elkezdtek nagyobbakat emelni, volt már olyan is, hogy 2-300 bázispontot, az még hamarabb, tulajdonképpen egy napon belül olvadt el. Aztán elérkeztünk arra a mágikus 12-13%-os szintre, amikor Matolcsy bejelentette, hogy vége a kamatemelési ciklusnak. Ekkor két hétre le is álltak, majd emeltek egy nagyot körülbelül 18 százalékra, ami nem a hivatalosan meghatározott, hanem a gyakorlatilag megemelt kamatláb. Ezután két hétig a forint árfolyama 410 körül stagnált, miközben a gázárak zuhantak. Márpedig a forint-euró árfolyam szempontjából az energiaár, azon belül a gázár mértéke nagyon jelentősen meghatározó.

Ha zuhanó gázár mellett 18 százalékos kamattal (hogy megértsük, mennyire magas is ez, gondoljunk csak arra, hogy jelenleg a gyakorlatilag csődben levő Pakisztánban 18 százalékos a kamatszint), annyit tudtunk elérni, hogy a forint stagnált, akkor azt kell látnunk, hogy a kamatemelés teljesen hatástalan volt.

Ami ténylegesen megnyugtatta a piacot, az egy brutálisan magas, amerikai dollárban felvett hitel volt. Az, hogy a forint árfolyama korrigálódott (ami a mai fejlemények tükrében jól látszik, hogy túlkorrigált volt), az a dollárhitelnek köszönhető.

Mérce: Azt is állítja, hogy a kamatemelés helyett inkább a kínálatot kéne növelni (amivel amúgy alapvetően mindenki egyetért szerintem), csak mennyire reális, hogy időben be lehet avatkozni a kínálati oldalon? Hiszen vannak olyan jelentős gazdaságok, amik nemigen tudnak záros időn belül például mikrocsipet előállítani.

P. Z.: Az a vicces, hogy ez közben rendeződött. Ha megnézzük az árakat az elmúlt másfél évben, akkor azt látjuk, hogy a gáz ára például 40 dollárról felment bőven 300 fölé, majd nemrég vissza is korrigálódott 50-re. A nemzetközi szállítás ára is tízszeresére nőtt, most már szinte ismét ugyanannyi, mint az emelkedés előtt. A szakértők azt mondják, és az árakon is az látszik, hogy a csipek ára is rendeződik. Minden kínálati oldalon jelentkező probléma rendeződött, nem meglepő, hogy Nyugat-Európában az infláció már csökken. Tehát nincs is szükség kamatemelésre. Jól látszik, hogy a kínálati oldalon levő problémákat tényleg ott kellett kezelni, és kezelték is.

Mérce: Az elemzők arra számítanak, hogy a FED le fog állni a kamatemeléssel. Ön szerint meg fogja lépni?

P. Z.: Mindenki ezt gondolja, és szerintem nem is tud nagyon mást csinálni, mint leállni a kamatemeléssel, hiszen azt a bankpánikot, ami jelenleg az USA-ban van, effektíve ő idézte elő a kamatszintek megemelésével, és azokat a bankokat, amik most bedőltek, ugyanúgy tönkretette mint Paul Volcker akkori jegybankelnök ‘70-es években. Nagyon meglepő lenne, ha a FED ezek után kamatot emelne.

Mérce: Az amerikai kormány is azt mondja, hogy ura a helyzetnek, mégis kezd egyfajta pánik terebélyesedni. Várhatóak súlyosabb következmények?

P. Z.: Remélhetőleg tanultak a 2008-as válságból. Ideális esetben a FED már ismeri azokat az eszközöket, amelyekkel egy ilyen pánikot uralni lehet. Ma már voltak bejelentések arról, hogy forrásokhoz juttatja a bankokat, és fedezetként elfogad amerikai állampírokat. Tehát tulajdonképpen egyfajta bank bail out (kimentés – a szerk.) elkezdődött már a mai nappal. Remélhetőleg meg lehet állítani a pánikot. A baj az, hogy a probléma mélységét most sem lehet látni, ahogyan 2008-ban sem. Az persze lehetetlen, hogy az elemzők mindig minden bankot figyeljenek, ez az állami pénzügyi felügyeletek feladata lenne, de ez sok szempontból elmarad, és most próbálják felfedezni az elemzők azokat a bankokat, amelyek hasonló eszközkészletekkel működtek, mint a Silicon Valley Bank. Ez egyelőre csak a tech világ részleges összeomlása, de másfelől a kriptoösszeomlás is zajlik, hiszen a kisebbik bank, a Signature, kriptobank volt. Ráadásul a kriptoösszeomlás már tavaly óta folyamatban van. De nehéz jósolgatni, sok változót nem ismerünk még.

Mérce: A tőzsdei nyitás előtt azért látszott, hogy igen nagy a pánik, vannak bankrészvények, amelyek 60-70 százalékos zuhanással nyitottak. Ennyire alacsony a bizalom a kormányzat felé?

P. Z.: Úgy indult, hogy Peter Thielnek volt egy ajánlása az általa kezelt összegekkel kapcsolatban, és akkor az emberek elkezdték kivenni a pénzüket, és elindult a pánik.

Most valószínűleg az is történik, hogy a betétbiztosítási limit fölött levő pénzeket veszik ki az emberek, és teszik át nagyobb, stabilabbnak gondolt bankokba.

Mérce: Közben esnek az amerikai és európai kötvényhozamok. Ennek milyen hatásai lehetnek?

P. Z.: Nincs már olyan, hogy európai és amerikai bankpiac, a kettő már összefügg, össze vannak olvadva. Adam Tooze mutatta ki ezt a 2008-as válság kapcsán. Így természetesen sokkal erősebb a hatás.

Mérce: 2008 után számos intézkedést hoztak, ennek ellenére most ismét válság közeli a szituáció. Elmondható, hogy rendszerszinten van a baj, ha nem tudnak ekkora bankoknál kiszűrni kockázati tényezőket?

P Z.: Igen, 2008 után szabályozták, hogy ezeknek a cégeknek nagyobb arányban kell biztonságos eszközben tartani. És a legbiztonságosabb eszköz az amerikai állampapír. Csakhogy a Silicon Valley is kifejezetten biztonságos amerikai állampapírokban tartotta a pénzét. Tehát a FED egyrészt jót csinált azzal, hogy erre rávette a bankokat, ezzel viszont egy másik kockázati tényezőt is létrehoztak, és van, aki kezeli ezeket, van aki meg nem. Lehet, hogy azok a bankok, aki hedgelték a kockázatot, most nem szembesülnek a problémákkal.

Nem lehet mindig mindenre receptet találni, de arra figyelhettek volna, amikor elkezdtek kamatot emelni, hogy melyik bankoknál nincs fedezve ez a kockázat.

Mérce: Magyarországra nézve lesz következmény? Vagy van már?

P. Z.: Van, hiszen hetekkel ezelőtt a forint 373-an állt az euróhoz képest, most visszakúszott majdnem négyszázra. Ez a hosszútávú trend. Ha folytatódik az amerikai spirál, az további gyengülést fog hozni.