Parragh László vállalkozó és kamarai elnök, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évente megrendezett Gazdasági Évnyitó című rendezvényén.

A miniszterelnök kifejtette álláspontját a gazdaságfejlesztésről, hangsúlyozva az energiatermelés szükséges növelését, valamint a munkaerőínség csökkentését.

Ehhez 2-3 új nagy gázerőműre valamint 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség. A miniszterelnök szerint az energiát itthon kell előállítani (azért érdemes megjegyezni hogy a gázt túlnyomórészt importálni kell hozzá), a munkaerő biztosításához pedig elsősorban a magyar társadalom tartalékait kell mozgósítani.

A HírTV élőben közvetített az eseményről, felvételüket az alább lehet visszanézni, részletes beszámolónk Orbán előadásáról lejjebb görgetve olvasható.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy 2022-ben – szemben az európai tendenciával szemben – csökkent az államháztartás hiánya és az államadósság. Ez véleménye szerint azt jelenti, hogy az állam és a gazdaság működését nem rendelték alá a választásoknak.

Orbán elmondta, a kormány fókusza a gazdaságon van, ezt tükrözi az összetétele is – vagyis hogy a miniszterek jelentős részben a vállalati világból érkeztek, és a tárcák is gazdasági fókuszúak.

Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy ciklusok közben nem szoktak változtatni a kormány összetételén, ezzel szemben a választások után nagyon hamar hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Ezt az energiaárak emelkedésével indokolta, ezért hozták létre az energiáért felelős minisztériumot Lantos Csaba miniszter vezetésével.

Megerősítette továbbá, hogy a kormány „nem lett szocialista és kommunista”,

a gazdaság működtetését a piacra bízza és elkötelezett a magántulajdon mellett. Amikor pedig finanszírozási formákat indítanak el, azokkal nem a piaci finanszírozást kívánják kiváltani. Ehhez viszont megfelelő piaci kamatszintre van szükség, ami a miniszterelnök szerint jelenleg nem áll rendelkezésre.

Orbán azt is kifejtette: véleménye szerint a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok nem fognak egyhamar helyreállni.

Jelenleg ugyanis Európa hatalmi szerkezetének újraszerkesztése zajlik. Míg korábban Oroszország biztosította az európai gazdaság üzemanyagát, ez többé nincs így: az energiát és a nyersanyagot is máshonnan szerzi be Európa gazdasága. Szintén a nemzetközi környezet és folyamatok változásaira mutat rá véleménye szerint Ukrajna uniós és NATO-tagjelölti státusza.

Arra is rámutatott, hogy Ukrajna és Lengyelország egy új gazdasági régiót fog jelenteni a háború után, ami együtt nagyobb lesz mint Németország vagy Franciaország. A geopolitikai változások véleménye szerint arra mutatnak, hogy Lengyelország gazdaságilag erősebb lesz több nyugat-európai országnál, így az Egyesült Királyságnál.

A miniszterelnök szerint mindemellett Magyarország érdeke, főleg az energia szempontjából, hogy minél inkább fenntartsák az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat.

Orbán elmondta, hogy az EU 18 milliárd euró kölcsönt adott Ukrajnának a gazdaság fenntartására, és nagyjából ennyit adott az USA és az IMF is. Véleménye szerint évente meg fognak ismétlődni ezen támogatások, és kifejezte aggodalmát, miszerint előbb-utóbb a magyar kohéziós forrásokat is erre fogja költeni az Unió.

Kifejtette, hogy Magyarországnak az elkövetkező években félmillió új munkásra lesz szüksége, egyszersmind kifejezte aggodalmát a bevándorlás miatt. A miniszterelnök szerint ezért a belső tartalékokra kell helyezni a hangsúlyt – de ezt nem lehet a közmunkára alapozni, mert ott nincs meg a megfelelő képzettség.

Ellenben rendelkezik az ország földrajzi tartalékkal, ezért összpontosítják keletre a beruházásokat. Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza egy év múlva – fölkészül tehát Békés megye. Ezen területeken ugyanis továbbra is rendelkezésre áll munkaerő.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a határon túli magyarokat is tudják mozgósítani, vagyis regionális összefüggésben is vannak a gazdaságnak tartalékai. (Az is kiderült, hogy a miniszterelnök nem tartja vendégmunkásnak a határon túli magyarokat.)

Véleménye szerint nem tudják megengedni, hogy a magyarországi tartalékok helyett vendégmunkásokat hozzanak be a vállalatok, elsősorban nekik kell munkát adni. Ennek kapcsán arról beszélt, hogy Nyugaton a „bennszülöttek” bizonyos munkát nem hajlandók elvégezni, ezt Magyarországon nem engedhető meg.

Ha egy munka kényelmetlen és nehéz, többet kell érte fizetni

– fejtette ki a miniszterelnök.

A vendégmunkásokat pedig szigorúan kell szabályozni a miniszterelnök szerint.

Az adókulcsokat alacsonyan fogja tartani a kormány,

mondta Orbán. Megismételte korábbi megállapítását, miszerint nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket beszedni. A globális minimumadóról elmondta, hogy az Uniótól papírja van arról, hogy beleszámolhatja a helyi iparűzési adót, ezért a magyar cégek jelentős részének nem jelent többletterhet a bevezetése. Ellenben a multikkal.

Megerősítette, hogy a külföldi cégek a felsőoktatással együtt építik ki a humán-ökoszisztémát – ezért a felsőoktatást nem oktatási, hanem gazdasági infrastruktúrának tekinti. Vagyis véleménye szerint támogatni kell. Orbán szerint fontos, hogy az alapítványi egyetemek a kuratóriumokban ülő kormánytagok révén be vannak kötve a kormányhoz, ami előnyös nekik (mármint az egyetemeknek, nem a kormánytagoknak). Az is kiderült, hogy ha az Unióval nem sikerül rendezni az emiatti vitákat, akkor majd a költségvetésből pótolják ki a kieső forrásokat.

A miniszterelnök szerint a gazdaságfinanszírozás előtt két nehézség áll:

• az energiaárak, ugyanis energiaintenzív iparra alapozzák az ország gazdaságát – kiváló szakemberek világszintű ipart működtetnek ugyanis, és ennek a miniszterelnök szerint nincs alternatívája. Az energiatermelő kapacitásokat ezért létre kell hozni, mert termelni jóval kevésbé kockázatos, mint az import, ehhez pedig gázra van szükség. Az EU ugyanis jelenleg nem ellenséges a gázalapú energiatermeléssel, az ország keleti részében fejlesztett iparhoz 2-3 nagy gázerőművet építenek az elkövetkezendő másfél-két évben.
• A másik a megnövekedő államadósság kamatterhe, amit finanszírozni kell. Míg korábban a kamatteher csökkenése miatt forrásokhoz jutottak, most viszont magasabb kamatterhű hitelekkel kell kiváltani a korábbiakat.

A gazdaságpolitikai vitákról is beszélt Orbán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem nagyon voltak az elmúlt évben – a NER felépítése után legalábbis. Ez véleménye szerint az elmúlt 6-7-8 évet jelenti.

Most viszont vannak gazdaságpolitikai viták, például a jegybank és a kormány között.

Ezt normálisnak látja, hiszen negyedik éve vagyunk nemnormális gazdasági környezetben – ezen azonban nem kell aggódni, hanem higgadtan kezelni kell, és megállapodásokat kell kötni. Például a kormány és a jegybank között, hogy ne oltsák ki egymást a monetáris és fiskális eszközök.

Míg a jegybank a pénzeszközök szűkítésében látja az inflációs helyzet megoldását, a kormány szerint – mivel az energiaáraktól hajtott inflációról van szó – nem kell ilyen ütemben csökkenteni a piacon elérhető pénzeszközök számát. Vagyis nem szükséges a jegybank által képviselt szigor.

A miniszterelnök szerint igazát bizonyítja az is, hogy elkezdett csökkenni az infláció, ez pedig segíthet összehangolni a kormányzati és jegybanki eszközöket. Eszmefuttatása során színes egyéniségnek nevezte Matolcsy György jegybankelnököt.

Az akkumulátorgyártásról elmondta, minden állampolgárnak joga van az egészséges élethez, és kikényszerítheti a kormánytól, hogy minden beruházás a legszigorúbb biztonsági normák mentén valósuljon meg.

Véleménye szerint Magyarországon szigorúbbak a környezetvédelmi előírások mint Németországban.

Elmondta, hogy 300 ezer család megélhetését biztosítja a járműipar, amiben épp technológiai váltás történik, hisz az Unióban jelen állás szerint 2035 után nem lehet belsőégésű motoros járművet gyártani. Erre pedig fel kell készülni, mégpedig azzal, hogy az elektromos autók gyártásához kulcsfontosságú akkumulátorok gyártását felfuttatják. Ezzel lehet ugyanis biztosítani a járműiparra épülő gazdasági teljesítmény fenntartását.

Emlékeztetett, hogy ennek jegyében a magyar gazdaságtörténet valaha volt négy legnagyobb beruházása jelenleg egyszerre zajlik Magyarországon.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy nyugati gyárak épülnek az ország keleti felében, utalva itt a kínai CATL és a koreai Samsung gyáraira.

Termelési beszámolót is tartott a miniszterelnök:

• 10000 milliárd fölötti volt tavaly az autóipar termelése,
• ugyanígy az elektromos iparé is,
• 6000 milliárd fölötti élelmiszeripar termelése,
• fémipar termelése 4000 fölötti,
• gyógyszeripar pedig 1000 milliárd fölött termelt.

Orbán arról is beszélt, hogy a tőke versenyezteti az országokat hogy hova települjön, és nehéz lesz a verseny, mert a nyugati országok is visszaszállnak bele. Eddig ugyanis a fejlettebb országok nem támogathatták a hozzájuk települő cégeket, ez azonban éppen változik az Unióban. A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a környező országokhoz képest alacsonyabb támogatásintenzitással csábította ide a kormány a külföldi cégeket. Hozzátette, hogy a külföldi cégek 17 százalékos támogatásintenzitásával szemben a magyaroké 24,4 százalék.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Magyarország a világ 15. legnyitottabb gazdasága, és az exportja 2022-ben 19 százalékkal nőtt. Ez biztosítja a magyarországi életszínvonal fenntartását, ugyanis nincsenek nyersanyagai, amire alapozhatná a gazdagságát.

Orbán befejezésképp elmondta,

• kimaradunk a háborúból,
• vétózzuk a Magyarország számára hátrányos szankciókat,
• folytatják az orosz energiaimportot,
• fenntartják a rezsicsökkentést,
• növelik a munkahelyek számát,
• támogatják a kisvállalkozásokat,
• ösztönzik a beruházásokat,
• kiépítik az energiakapacitásokat,
• fenntartják az exportot,
• és letörik az inflációt.

Orbánon kívül Parragh László, az MKIK elnöke, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is felléptek, ők elsősorban a gazdaság jelenlegi helyzetéről adtak tájékoztatást.