Elsőfokon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ajánlatát fogadta el a bíróság a kormányéval szemben, így jelen állás szerint nem lesz tanítás azokban a szakképzési intézményekben, amelyekben sztrájkolnak a tanárok – adta hírül a szakszervezet Facebook-oldalán.
A szakképzésben dolgozók március 16-án, a közoktatási sztrájkhullám kezdetének évfordulóján kezdenek határozatlan idejű sztrájkba, a közoktatásban dolgozó tanárok pedig március 16-17-én folytatják gördülő sztrájkjukat.
A szakképzési sztrájk kapcsán még elégséges szolgáltatás biztosításáról a PDSZ kezdeményezett tárgyalást a kormánnyal, amely azonban nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és nem jelölte ki saját képviselőjét, így ezt végül a bíróság tette meg. A PDSZ 2023. február 22-én benyújtotta a bíróságnak a még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatát, melyben nincs a sztrájk alatt tanítási kötelezettség.
Ez meglepően hangozhat, tekintve, hogy több mint egy éve nehezíti a kormány a tanárok sztrájkját külön rendelettel, ugyanakkor fontos, hogy jogi szempontból külön kell kezelni a közoktatási és a szakképzési dolgozók sztrájkját.
Mint azt a PDSZ a januári kétórás figyelmeztető sztrájk előtt kifejtette, véleménye szerint a szakképzésre nem vonatkoznak a közoktatásban szervezett sztrájk esetén előírt még elégséges szolgáltatás előírások, így a bejelentések határidői, a felügyeleti és a tanítási kötelezettség sem. A szakképzésben dolgozók sztrájkja előtt ennek ellenére a feleknek meg kell vitatni, hogy egyáltalán kell-e még elégséges szolgáltatást nyújtani, illetve ha kell, akkor a sztrájktörvény szerint meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról, megállapodás hiányában bírósághoz kell fordulni. Bár a PDSZ szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kormány előszeretettel próbálja némi munkára kötelezni sztrájk idején a szakképzésben dolgozókat is, a bíróság most nem értett egyet ezzel a törekvéssel.
A szakképzésben dolgozók sztrájkba lépése a pedagógusszakma szolidaritása miatt is fontos, hiszen ők nem esnek közalkalmazotti jogviszony alá, viszont a kormány számukra sem biztosítja a bérek értékállóságát, illetve az intézmények szakmai működését. Ráadásul Pintér Sándor december végén közölte, hogy a szakképzésben már régóta jelenlévő teljesítménybérezést a többi iskolában dolgozókra is ki akarja terjeszteni. Ez azonban a PDSZ szerint nem vezet megoldásra, hiszen a szakképzésben dolgozó tanárok azt tapasztalták a bevezetett pontrendszer kapcsán, hogy annak eredményei egyáltalán nem korrelálnak a bérekkel, ráadásul ahány szakképzési centrum, annyiféle bér, ugyanazon munkakörökben. Ez pedig megosztottsághoz és óriási bérkülönbségekhez vezet egyazon munkakörben.
A PDSZ a szakképzési dolgozóknak többek közt legalább a közoktatásban követelt illetményemeléssel azonos mértékű béremelést, kevesebb óraszámot és a korábbi közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogaikat és védelmet követel.
A március 16-17-ei közoktatási sztrájk kapcsán pedig – melynek idején viszont abszurd módon biztosan kell majd dolgoznia számos tanárnak – azt kéri a szakszervezet, hogy a szülők ne küldjék be a gyerekeiket azokba az intézményekbe, ahol munkabeszüntetést szerveznek, az őket támogatók pedig vonjanak élőláncokat a részt vevő intézmények köré.