A kormány nagyobb arányban szeretne barnamezős beruházásokat, szívesen fogad javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására, Orbán Viktor szerint pedig az államigazgatás igenis be szokta tartani az akkugyárakkal a biztonsági és környezeti szabályokat – többek között erről volt szó az Országgyűlés első idei plenáris ülésén az azonnali kérdések órájában, amelyen ellenzéki képviselők faggatták a miniszterelnököt.
Arató Gergely, a DK képviselője az első, Orbán Viktornak szánt kérdésben az inflációval kapcsolatban emlékeztetett, hogy az elmúlt évben 50 százalékos, rekordmagas volt az élelmiszer-infláció, de az általános infláció is igen magas volt. Orbán válaszában a szankciókat hibáztatta (és közölte, hogy nem mond le).
Bedő Dávid, a Momentum képviselője egy narancsos matekpéldával a nemzeti konzultációt övező érdektelenségre és az alacsony kitöltési hajlandóságra utalt, Orbán miniszterelnök pedig válaszul meginvitálta az irodájába. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy Bedő elfogadja-e a meghívást.
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője úgyszintén számokról beszélt, nevesül az inflációról és a rezsicsökkentés átalakításáról, aminek jegyében a különböző energiahordozók árai átlagosan 51 százalékkal nőttek, és hasonló mértékben drágultak az élelmiszerek is. Emiatt az MSZP az ársapkák kiterjesztését, valamint az alapvető élelmiszerek áfájának ideiglenes eltörlését javasolja. Orbán továbbra is a szankciókra hivatkozott, és kifejtette hogy véleménye szerint a rezsicsökkentés továbbra is sikeres és nagy segítséget jelent a családoknak. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az ársapkák az inflációs ráta jelentős csökkenéséig érvényben maradnak.
Lukács László György, a Jobbik képviselője úgy fogalmazott, az olyan „kommunista eszközök”, mint az ársapkák, tüzelték az inflációt és hiánygazdaságot okoztak. Szerinte ugyanis szinte lehetetlen rögzített árú élelmiszereket találni a boltok polcain. Ezért azt kérdezte Orbántól, hogy mikor vezetik végre ki az élelmiszer-árstopokat. A miniszterelnök válaszában elmondta, bár azt látja jónak, ha a gazdaság a saját logikája szerint tud működni, és az állam csak akkor avatkozik be, amikor szükséges. Vannak azonban olyan esetek, mondta, amikor a beavatkozás elkerülhetetlen. Szerinte a Lukács által emlegetett hiány abban az értelemben igaz csak, hogy a kereskedők – hiszen ők is emberből vannak – megpróbálnak védekezni a szabályok ellen. Szerinte ilyenkor kisegítő szabályokat kell hozni, ezt a kormány meg is tette, és ezek meghozták eredményüket. Végezetül azt is hozzátette, a kormány támogatást ad a kisboltoknak, amelyeknek nehézséget okoz az áruhiány.
Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője a nagyvállalatok támogatásáról, nevesül a kínai CATL 320 milliárdos, valamint a BlackRock korábbi támogatásáról kérdezte a miniszterelnököt. A pártelnök szerint a jelenlegi és korábbi kormányok a magyar dolgozók és vállalkozók utolsó fillérjét is elsarcoló rendszert építettek ki, ennek része a végrehajtói rendszer működése is. A képviselő arra is kíváncsi volt, mit tesz a kormány a „végrehajtói maffia” felszámolásáért.
Orbán kifejtette, hogy szívesen fogadnak javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására. Azt is elmondta, hogy véleménye szerint a külföldi nagyberuházások támogatására fordított összegeknél nagyságrendekkel nagyobb mértékben támogatják a magyar vállalkozásokat. Hovatovább vannak a gazdaságnak olyan területei, ahonnan kiszorították a nemzetközi vállalatokat. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a nagy cégek működőtőke-beruházásaiért versenyeznek az egyes országok, ezért állítanak össze csomagokat a foglalkoztatástól a pénzügyi támogatásokig.
Toroczkai elmondta, véleményük szerint non-profit végrehajtói rendszerre volna szükség, egyszersmind felszólította a kormányt hogy segítse meg a devizahiteleseket, hisz még most is vannak akiket élethosszig üldöz a rendszer. Szemben más országokkal, ahol öt év alatt elévülnek az ilyen követelések.
Orbán válaszában emlékeztetett, 1,1 millió devizahiteles problémáit szinte egytől egyig megoldották, és készek a maradék hitelesek megsegítésére is. A Völner-Schadl ügyre utalva azt is elmondta, Magyarországon mindenkinek be kell tartani a törvényeket, de valódi választ végül nem adott a szélsőjobboldali képviselőnek.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője is az akkumulátorgyárakoról kérdezte a miniszeterelnököt. Felrótta Orbán Viktornak, hogy az akkumulátoripar idetelepítése árán „vizeinket és termőföldjeinket odadobják a külföldi multiknak”. A debreceni akkugyár helyén levő termőföldek feláldozása is ellentétes a hazai jogszabályokkal Szabó szerint, aki hozzátette: Debrecen és környéke ki fog száradni, és másutt is a legjobb minőségű vizeinket tervezik ipari célra felhasználni.
Orbán szerint Magyaroszágon csak akkor lehet beruházást létrehozni, ha a hatályos környezeti és biztonsági jogszabályokat betartják.
„Jó lelkiismerettel mondhatom, hogy ezeket az államigazgatásnak be kell, és be is szokta tartani a beruházókkal” – válaszolta. Úgy látja, hogy ahol ezeket a gyárakat fel fogják építeni, ott lesznek a munkahelyeket, mert a régi típusú autók gyárai le fognak épülni. A párbeszédes politikusviszonválaszában kifogásolta, hogy Magyaroszágon a környezetvédelmi hatóságokat durván leépítették. Orbán szerint ez „rémhírterjesztés, nem felel meg a valóságnak”, és úgy véli, „Magyarországon senki sem veszélyeztetheti, és nem is veszélyezteti a vízvagyont”.
Csárdi Antal az LMP részéről szintén az akkumulátorgyárakról beszélt, kifejtve, hogy pártja nem kíván a külföldi beruházások ellen harcolni. Rávilágított ugyanakkor arra, hogy a világ akkugyártó kapacitásának Magyarországra telepítése jelentős környezeti terheléssel jár.
Így
- sérülnek a jó minőségű földek,
- rengeteg vizet használnak az akkumulátorgyárak,
- közvetlenül szennyezik a környezetek – itt utalt arra, hogy a gödi Samsungot immár 17 alkalommal bírságolták meg,
- és arra is emlékeztetett, hogy a akkumulátor-hulladékot ott kell majd kezelni, ahol legyártották.
Orbán elmondta, egyetért azzal hogy fájdalmas, mikor a termőföldet nem élelmiszertermelésre használják, ugyanakkor szükséges kivonni némi termőföldet a művelés alól a haladás érdekében. A miniszterelnök azt is elmondta, a kormány dolgozik olyan szabályozáson, melynek jegyében szándékaik szerint az ipari fejlesztések nagyobb arányban valósulhatnak meg barnamezős beruházásokként.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Európai Unióban Máltán és Cipruson kívül mindenhol telepítenek akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemeket.
Csárdi felhívta a figyelmet, hogy a kormány felelőssége, hogy figyeljen a Kárpát-medence kiszáradására, ennek jegyében akkumulátorgyárak telepítése helyett más területekre, például az oktatás fejlesztésére kellene koncentrálnia. Orbán egyetértett hogy a kormány felelőssége a környezet állapotának minél jobb minőségű megőrzése, egyszersmind elutasította hogy túl sok vizet használnának, vagy súlyosan szennyezők lennének a beruházások.
Orbán: „2023 nem a szociális juttatások bővítésének éve lesz”
De a miniszterelnök nemcsak az azonnali kérdések órájában előtt szólalt fel: a délután folyamán napirend előtt mondott nyitóbeszédet a tavaszi ülésszakra.
Újabb szankciók, 97% NEM, kínai béketerv és genderügy – Orbán a legutóbbi ülésszak óta eltelt hónapokat értékelte felszólalásában. Az EU elfogadta a 10. szankciós csomagot – Orbán Viktor jóváhagyásával együtt – amit úgy értékelt a kormányfő, hogy „világossá vált, az energiaárak továbbra is magasak lesznek”. Alig pár mondattal később már arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáción 97% lett a nemek aránya a „brüsszeli szankciókra”. Többször nyomatékosított azt is, hogy a magyarországi infláció véleménye szerint ezeknek a szankcióknak köszönhető, és „amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció nem szűnik meg.” Elmondta, hogy nem fog megszűnni az infláció, de sokadik alkalommal is ígéretet tett arra, hogy kormányzati beavatkozással egyszámjegyűre fogják csökkenteni.
A már egy éve zajló ukrajnai háborúról úgy beszélt, hogy az egész világnak rossz, szerinte Európa mégis belesodródik. „A magyarok úgy döntöttek tavaly áprilisban, hogy ki kell maradnunk a háborúból, ezért nem szállítunk fegyvereket és továbbra is a béke pártján állunk.”
Nem csak az emberéletek miatt aggódik viszont Orbán, hanem a hiperinflációtól és a gazdasági összeomlás állandó fenyegetésétől is tart. Emiatt támogatja Magyarország az összes béketörekvést – így például a kínai béketervet. A FIDESZ és a KDNP javaslata is elhangzott, vagyis hogy az országgyűlés rögzítse a „békepártiságát”.
Sikerlajstrom is volt a nyugdíj- és minimálbéremelésről, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséről, a családok és munkahelyek védelméről. Az élelmiszerárstopról azt mondta, egészen addig fenntartják őket, amíg a „szankciós inflációt” nem tudják csökkenteni. Teljesen kimaradt viszont az akkumulátorgyárak, az orvosok és a pedagógusok ügye.
Ezek helyett inkább arról beszélt a miniszterelnök, hogy a „genderpropaganda” miatt nőtt a gyermekpornográfia eseteinek száma. És nem csak a hatóságokat szólította fel a probléma rendezésére, többször elhangzott a közoktatási intézmények felelőssége. „Ha megbolondul az egész világ, Magyarország akkor is maradjon normális, ahol a családok biztonságban küldhetik el a gyerekeiket iskolába” – a pedofília Orbánnál egyenlőségben áll a genderrel, ami Brüsszelből érkezik, és az oktatásban csapódik le.
A kormányfő úgy summázta a felszólalását: „2023 veszélyes esztendő lesz. Egyszerre kell megküzdeni a folytatódó háború veszélyeivel, az inflációval, a déli határainkat fenyegető migrációval, és ki kell állni határontúli honfitársainkért.”
Az ellenzéki frakcióvezetők válaszukban kritizálták Orbán „békepártiságát”, ami szerintük Ukrajnát kényszerítené a területei feladására. „Ön melyik 4 megyét adná oda a béke jegyében az oroszoknak?” – tette fel a kérdést a jobbikos Lukács László György. Többen megjegyezték, hogy a tizedik szankciós csomag megszavazása szembe megy az Orbán által emlegetett 97% akaratával.
Az is szerepelt a válasz-beszédekben, hogy válságban van a szociális biztonság, megélhetési problémák vannak, és az infláció a kormányzati gazdaságpolitikából fakad.
Az MSZP-s Tóth Bertalan nem hiszi el, hogy a kormány hosszú távon fenn fogja tartani az élelmiszerárstopot. Ők azt szorgalmazzák, hogy az ársapkák maradjanak – vagy mielőtt megszüntetik, az alapvető élelmiszerek áfáját vigyék le 0%-ra.
Dúró Dóra részéről elhangzott, hogy a Mi Hazánk nem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amire Orbán viszontválaszában azt mondta, hogy ezeknek az országoknak a felvétele nem jelent biztonsági kockázatot. Hozzátette, hogy Ukrajna esetében már más lesz a helyzet, arra számít ugyanis, hogy hamarosan az ő felvételük is az asztalra kerül. A NATO szabályai szerint egyébként aktív hadviselő országot nem vehet fel tagjai közé a szövetség.
A miniszterelnök viszontválasza végén még egyszer kitért arra, hogy „2023 nem a szociális juttatások bővítésének éve lesz”. Ha idén el tudják kerülni a recessziót és elérnek egy másfél százalékos növekedést, akkor 2024 vagy 2025 már szólhat a támogatások bővítéséről.
