„Felhívtuk az orvosokat arra, hogy szolidaritásból mondjanak le az idei 11 százalékos bérfejlesztésükről, és ne harcra buzdítsanak, hogy az ápolóknak és a gazdasági, műszaki és háttérszolgáltatást nyújtóknak is jusson 2023. január 1-jétől bérfejlesztés” – üzente a tiltakozó orvosoknak a Népszaván keresztül Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ-EDDSZ) elnöke.

Ahogyan korábban írtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) februári küldöttgyűlésén egyhangúlag megszavazták, hogy nyomásgyakorlásba kezdenek követeléseik érvényesítésére. A követeléseik között első helyen szerepelt a 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés, a velük való szolidaritásvállalás. Mint írták:

„Az orvosok fellépése egységes, az alapellátó és szakellátó orvosok a közös célért és a szakdolgozók megbecsüléséért közösen állnak ki, a követelések egy részének teljesülése nem elfogadható.”

Svéd Tamás titkár azt is hozzátette:

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére.  De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz.  Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke”

Cser Ágnes tehát a Népszavának tett nyilatkozatával mintha azt üzenné, csak az egyik dolgozói csoport kárára tud a jelen helyzetben megvalósulni a szakdolgozók béremelése, és az együttes kiállásnak, közös bérharcnak nincs értelme.

Az egészségügyi szakdolgozók már január végén sztrájktárgyalást kezdeményeztek a kormányzattal. A Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (FESZ) mindenek előtt a demonstráció alatt is fenntartandó, úgynevezett elégséges szolgáltatásról kíván megállapodni a kormánnyal. A szervezet tagsága szerint elfogadhatatlan, hogy a szakdolgozók bérét nem idén januártól, hanem csak júliustól és jövő év márciusától emelik. Ez idén nyárra mindössze 10-20 százalékos növekedést jelenthet, ami az inflációt sem kompenzálja.

Azzal, hogy az egészségügyi szakdolgozók által várt béremelés nem valósult meg idén januárban, az orvosi és a szakdolgozói átlagbér aránya visszaesett a tavalyi 27 százalékról 21 százalékra, miközben az egészségügyi szaktárca korábban ennek az aránynak a 37 százalékra javítását tűzte ki célul. Ahogyan arról korábban írtunk, már a 27 százalék is az uniós rangsor utolsó helyén állt.

A szakszervezet mai posztja szerint az első, február 20-i sztrájktárgyaláson nem történt érdemi előrelépés.

Mint írják, kérték Takács Péter államtitkárt, hogy már januártól béremelést kapjanak a szakdolgozók, de „nem volt felhatalmazva, hogy ígéretet tegyen bármire”.

Hozzátették: semmilyen tekintetben nem tartják elfogadhatónak az államtitkár azon kérését, hogy a sztrájktárgyalásokat vonják össze más szakszervezetekkel, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (EDDSZ), illetve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával (MESZK).

Mint írják tagjaiknak:

„Mi a veletek egyeztetett követelésekről akarunk egyeztetni, és nem egy évtizede húzódó tárgyalásba bocsátkozni, melynek követelései egy más közegben kerültek kialakításra, más szereplőkkel, más célokkal. Mivel, ha követeléseink nem teljesülésében nem tudunk előrehaladást elérni, tiltakozásra, sztrájkra készülünk, aminek a feltételeiről a kormánnyal, kell megállapodni. Egy kibővített tárgyalás ezt a megállapodást, vagy a sztrájkot nemcsak a Kormánytól, hanem másoktól is függővé tenné, ami akár az ellehetetlenüléshez is vezethet, és a bírósági közreműködést is megkérdőjelezhetné.”

A Népszavának Cser Ágnes, az EDDSZ vezetője azt is elmondta: ők nyitottak lennének az együttes tárgyalásra.

A következő sztrájktárgyalást március 7-én tartják, amelyen már az elégséges szolgáltatásra is javaslattal készül a szakszervezet.