Harmadával kevesebbet költenek élelmiszerre, hatból egy egészségügyi dolgozónak gondot okoz a hitelei törlesztése – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) belső felmérésének összefoglalójából. A lapunkhoz eljuttatott összefoglalóban arról is írnak, hogy az egészségügyi dolgozók közel 100 százaléka részt venne valamilyen tiltakozási formában az érdekei érvényesítése érdekében.

Azzal kapcsolatban, hogy a hasonló gondokkal küzdő pedagógusokkal erőiket egyesítve el tudnak-e képzelni valamilyen fajta együttműködést, akár közös megmozdulásokat, megkerestük dr. Soós Adriannát a FESZ vezetőjét, illetve a tanárok sztrájktárgyalási folyamatában több mint egy éve résztvevő Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) ügyvivőjét, Nagy Erzsébetet is.

Az egészségügyi dolgozók háromnegyede csökkentette az élelmiszer kiadásait, harmaduknak problémát jelenthet a gyermekei ellátása, ötödük külföldre menne

A FESZ a sztrájktárgyalások megindítása előtt felmérést indított a dolgozók körében, amit január közepe és február eleje között 2114-en töltöttek ki. Ebben amellett, hogy felmérték, mennyiért értesültek a munkavégzést érintő változásokról, az infláció dolgozókra gyakorolt hatásaira voltak kíváncsiak. 

Az összefoglalóból kiderül, a dolgozók negyede nem értesült a munkafeltételekkel kapcsolatos tavalyi változásokról. Vagyis több pótléktípus megszüntetéséről, a teljesítményhez kötött alapbérezés tervéről, az orvosok átvezényelhetőségéről vagy a praxiskezelő központok létrehozásáról. (Ezekről itt írtunk hosszabban.)

A válaszadók közel száz százaléka nem tartja elfogadhatónak azt, hogy az orvosok kivételével a szakdolgozók csak júliustól kapnak béremelést az egészségügyben, azt is csak csekély mértékben.

Kiderült az is, hogy a megkérdezett munkavállalók túlnyomó többségének kiadásai az infláció mértékénél jóval nagyobb ütemben nőttek. A válaszadók 81%-a szerint az egy évvel korábbihoz képest 30%-al többet költött bevásárlásra, 20%-os emelkedésről számolt be 11%-uk, és csupán a válaszolók 2,7%-a mondta azt, hogy nem nőttek ezen a téren a kiadásai. Emögött a FESZ összefoglalója szerint az állhat, hogy a dolgozók többsége alacsony jövedelmű munkavállaló, és így a kiadásaikban nagyobb arányt képviselnek azok a termékek, élelmiszerek, energiaköltségek, amelyek árnövekedése az átlagosnál magasabb volt.

7,1% ezzel szemben arról számolt be, hogy csupán azért maradt meg a tavalyi költés színvonalon, mert kevesebbet vásárolt.

Az elmaradt béremelések fogyasztásra gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésre a dolgozók 73,4%-a válaszolta, hogy csökkentenie kellett az élelmiszerkiadásait. 18% számára problémát jelent a rezsiszámlák befizetése, 16,5% nem tudta törleszteni a hiteltartozásait és több, mint 10%-nak gondot okozott a lakhatási költségek rendezése.

A megkérdezett dolgozók közel harmadának olyan alapvető kiadások fedezése is gondot okozott, mint gyermekeinek étkezése vagy ruházkodása.

Az infláció és a béremelés elmaradása miatt romló anyagi helyzetük javítása érdekében egyre több dolgozó gondolkodik valamilyen megoldáson. Több mint 30%-uk a munkahelyváltást fontolgatja, minden ötödik egészségügyi szakdolgozó pedig a külföldi elhelyezkedést mérlegeli. Legtöbben (40,6%) többletmunka vállalással egészítenék ki az elértéktelenedő bérüket. A FESZ megjegyzi, hogy ezzel kapcsolatban nehézséget okozhat az, hogy nincs igény többletmunkára a munkáltatónál.

Arra is rákérdeztek, hogy milyen tiltakozó akciókat tudnak elképzelni, amelyekkel a jobb munkakörülményekért és a béremelésért küzdhetnének. Ez alapján szinte minden válaszadó részt venne valamilyen tiltakozási formában: legtöbben (40,7%) munkahelyi sztrájkban vennének részt, a felmondás letétbe helyezését 30%-uk támogatja , az önként vállalt munka felmondását 17,5% választaná. Vagyis annak a szerződésnek a felmondását, amiben a rendes munkaidőn (heti 40 óra) és a munkáltató által egyoldalúan elrendelhető túlmunkán (heti 8 óra) felül a munkavállaló önként vállal további heti 24 órányi munkavégzést. Ezzel, az egészségügyben egyedülállóan 72 órás munkahetük lehet a dolgozóknak - és a szakszervezeti vezető szerint enélkül a munkaerőhiányos helyeken ellehetetlenülhet az ügyelet. 

A dolgozók csaknem fele a munkaköri feladatokon kívül nem végezne más feladatot - amit eddig megtett - többek között ilyenek a betegek átadásával és átvételével járó munkaidőn kívüli félórák . Helyi tiltakozásban, vagyis az adott kórházban vagy környékén tartott demonstrációban a válaszadók 35,5 százaléka, bármely szakszervezeti akcióban 35,7% (például figyelemfelhívó karszalag, kitűző viselése stb.) venne részt. Sokan többféle tiltakozási módot is támogatnak - derült ki a felmérésből.

Van igény a tanárokkal való együttműködésre, de több körülmény is nehezíti a kialakulását

Január 27-én az ATV Start című műsorának vendége volt dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, akik a műsorvezető felvetésére, miszerint a két ágazat együttesen léphetne fel a követeléseik elérése érdekében, egyetértően reagáltak. Elmondták, hogy a két terület problémái között vannak nagyon hasonlóak, a béremelés elmaradása és a szakemberhiány egyaránt sújtja az egészségügyi szakdolgozókat és a pedagógusokat. 

A lehetséges együttműködéssel, a sztrájktárgyalások folyamatának állásával,és a dolgozók demonstrációs hajlandóságával kapcsolatban megkerestük Nagy Erzsébetet és dr. Soós Adriannát. 

A fentiek mellett a Mércének nyilatkozva közös problémaként nevezték meg a túlterheltséget és a megbecsülés hiányát, valamint az előmeneteli rendszer megszűnését, és az ezekből eredő utánpótláshiány problémáját is. A két szakszervezeti vezető közös célként hangsúlyozta a minél előbbi, jelentős béremelés kiharcolását. Nagy Erzsébet ezenkívül kiemelte a jogállás kérdését is: „a közszolgáltatásokat végzők, így az egészségügyben és a szakképzésben dolgozók kerüljenek vissza a közalkalmazotti törvény hatálya alá, a közoktatásban dolgozókat onnan ne szervezzék ki”.

Arról, hogy milyen együttműködést, koordinációt tudnak elképzelni a két ágazat érdekérvényesítési törekvéseiben, a PDSZ ügyvivője úgy fogalmazott, azonos időben szervezett sztrájkkal, közösen szervezett demonstrációkkal tudnak a leghatékonyabban fellépni. 

„A közös üzenet az lehet, hogy a közpénzeket elsősorban közjóra kell fordítani. Ez nemcsak az adott ágazatban, foglalkozási csoportokban dolgozók érdeke, hanem az egész társadalomé, mert minőségi, mindenki számára elérhető egészségügyi, és jó minőségű oktatás nélkül nincsen az országban élőknek normális jövője.”

-mondta el Nagy Erzsébet. 

Soós Adrianna hozzátette, hogy nehezíti a közös fellépést az igen eltérő munkaidő-beosztás, az egészségügyi területen található nagyobb kötöttségek, valamint az, hogy eltérő előrehaladottságúak a sztrájktárgyalások. Szerinte 

„mivel sokan a kollégáink közül is érintettek kisgyermekeik révén abban, hogy teljesüljenek a pedagógusok követelései, szolidaritást vállalunk velük, és az egészségügyi dolgozók eddig is részt vettek a pedagógusok által szervezett megmozdulásokon.”

A sztrájktárgyalások előrehaladottságával kapcsolatban Soós elárulta, ők a tanárokkal ellentétben még nem kezdték meg az egyeztetéseket, de reménykednek abban, hogy nem lesz szükség hosszú ideig tartó sztrájkkészültségre a célok elérése érdekében.

A PDSZ ezzel szemben már jóval több mint egy éve folytat tárgyalásokat Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárral, azonban miután az Alkotmánybíróság az elégséges szolgáltatásokat előíró, a tanárok sztrájkjogát kiüresítő törvény ügyében még nem hozott határozatot, most a legális munkabeszüntetés eszközeivel kénytelenek élni – mondta el lapunknak Nagy Erzsébet.

Arról, hogy mikortól tudják elképzelni a mélyebb együttműködést, dr. Soós Adrianna elmondta, még nem látják, hogy az esetükben melyek lesznek a tiltakozási folyamat fő formái, erről most egyeztetnek a munkaválallókkal. Nagy Erzsébet úgy fogalmazott,a sztrájk gyakorlásának jogát korlátozza az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás vagy annak hiányában a jogerős végzés szükségessége. Hozzátette, éppen ezért vették fel a sztrájkkövetelések közé a sztrájkról szóló törvény módosítását, abból a fenti akadályozó tényezők kivételét. 

Egyetértettek abban, hogy a két területen tapasztalható, egyaránt kb. 25 ezer fős szakemberhiány megoldható lenne párhuzamosan mindkét szektorban. A PDSZ ügyvivője szerint már az jelentős előrelépést jelentene, ha a tömeges pályaelhagyást meg tudnák állítani. A FESZ vezetője hozzátette, a béremelés választ adhatna mindkét terület problémájára, de kiemelte azt is, hogy a szolgáltatást igénybe vevők között kicsi az átfedés, mivel míg az oktatást leginkább a fiatalok, az egészségügyi szolgáltatást nagyobb részben az idősek veszik igénybe.

Egyaránt azt látják, hogy a szakszervezeti tagságuk körében megvan az együttműködési hajlam a másik ágazat dolgozóival, és érzékelhető a szolidaritás egymás követeléseivel szemben. dr. Soós Adrianna szerint azonban egyelőre a saját követeléseik megfogalmazásával, és a betegellátás terén tevékenykedő más szakszervezetekkel, kamarákkal szeretnének szorosabban együttműködni.

Nagy Erzsébet a dr. Soós Adriannával folytatott beszélgetés kapcsán megjegyezte:

„Abban maradtunk, hogy tartjuk egymással kapcsolatot, és amint látjuk mindkét oldalon, mind az egészségügyben, mind a szakképzésben, hogy mikor tudunk jogerős végzés alapján sztrájkolni – netán az egészségügyben erről megállapodás születik, és nem kell bíróságra menniük - akkor keressük egymást, és megbeszéljük a további lépéseket.”