A közszféra számos területén tartanak a héten figyelmeztető sztrájkokat Berlinben, a dolgozók jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek a tanároktól a postásokon keresztül a köztisztasági dolgozókig, jogi helyzetük ugyanakkor szakmákon belül is nagyban különbözhet.
A Berliner Morgenpost összesítése szerint figyelmeztető sztrájkot vagy más jellegű munkabeszüntetést tartanak
- a postai dolgozók hétfőn és kedden,
- az iskolai dolgozók kedden és szerdán,
- és a közszolgálati dolgozók csütörtökön.
- A lap szerint a rendőrségi dolgozók is elégedetlenek.
Hiába szajkózza Magyarország kormánya, hogy Németországban nem sztrájkolhatnak a tanárok, Berlinben mégis épp ezt teszik.
A helyzet ugyanis ennél némiképp bonyolultabb. Így a köztisztviselőként foglalkoztatott dolgozók sztrájkjoga valóban súlyos korlátozások alá esik az alkalmazottakhoz képest, de mivel nem minden pedagógust ilyen jogállásban foglalkoztatnak, sokan így is sztrájkolhatnak.
Különösképp igaz ez Berlinben, ahol (néhány másik tartomány mellett) a pedagógusokat jellemzően nem köztisztviselői, hanem alkalmazotti státuszban foglalkoztatják – miképp ebből az összeállításból is kiderül.
A szövetségi és tartományi szinten foglalkoztatott közalkalmazottakat – így a pedagógusokat is – ugyanakkor jellemzően köztisztviselői státuszban foglalkoztatják a Német Szövetségi Köztársaságban. Ez – akárcsak Magyarországon – számos előnnyel jár az alkalmazotti státuszhoz képest, amik közül a legfontosabb a biztonság: a törvények szerint ugyanis gyakorlatilag nem lehet nekik fölmondani.
A legnagyobb hátránya pedig valószínűleg a sztrájk tilalma. A németországi törvények szerint ugyanis a köztisztviselők lojalitási kötelezettsége és a közszolgálat ún. hagyományos elvei kötik őket e tekintetben, és az alkotmánybíróság 2018-ban helyben hagyta a sztrájktilalmat.
Mindazonáltal a szakszervezetek – például a nevelésben és tudományban dolgozókat képviselő Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft (GEW) – jogellenesnek tartják ezt a gyakorlatot,
mert egyrészt a szövetségkötési szabadságba (Koalitinsfreiheit) ütközőnek tartják, továbbá véleményük szerint a nemzetközi joggal, többek között az ENSZ emberi jogi egyezményével sem összeegyeztethető. Emiatt az Európai Emberjogi Bírósághoz is fordultak a 2018-as ítélet után, ugyanis – mint a fentiekből is kiderül – a szakszervezetek szerint foglalkoztatási formától függetlenül valamennyi dolgozót megilleti a sztrájkjog.
Vagyis noha Magyarország kormányának bizonyos tekintetben igaza van – miszerint nagy általánosságban nem sztrájkolhatnak a németországi pedagógusok – ez nem jelenti azt, hogy a munkavállalói érdekképviselet egyetért ezzel a gyakorlattal. Hovatovább egy másik ország gyakorlata nem szentesíti a dolgozóellenes munkajogi szabályozásokat és intézkedéseket a kormány részéről.
A berlini tanárok elsősorban jobb munkakörülményekért sztrájkolnak.
A GEW az állami iskolák tanárait, szociálpedagógusait és iskolapszichológusait szólította figyelmeztető sztrájkra keddre és szerdára, aminek során többek között alacsonyabb osztálylétszámokat követelnek, valamint az iskolák szociális munkás-kvótájának a megemelését.
A szakszervezet szerint a tanárok nagy számban betegednek bele a munkakörülményekbe, elsősorban a túlterheltségbe.
„A város iskoláiban és óvodáiban jelenleg soha nem látott magasságokban jár a betegállományban lévők száma. Ezt többek között a rossz munkakörülmények okozzák. Olyan munkakörülményeket szeretnénk kialkudni a [városi] közgyűléssel, melyek nem tesznek beteggé”
– nyilatkozta Udo Mertens vezető szakszervezeti tisztviselő.
A berlini pedagógusok kedden tüntetést is tartottak, melynek során a Friedrichsstraße vasútállomástól vonultak a Vörös Tanácsházig.
Mit uns wird die #Friedrichstraße auch an dieser Stelle zur Fußgängerzone Frau Jarasch @Bettina_Jarasch Wir fordern #Arbeitsbedingungen, die uns nicht krank machen. Achter #Streik für #KleinereKlassen 🪧#Berlinwahl #Wiederholungswahl pic.twitter.com/QQ2MH6B5VT
— GEW BERLIN (@GEW_BERLIN) February 7, 2023
Postások kezdik, közszolgálati dolgozók zárják a sztrájkhetet.
Hétfőn és kedden a szövetségi szintű megmozdulásokkal párhuzamosan a postai dolgozók is figyelmeztető sztrájkba léptek a Verdi szolgáltatószektori szakszervezet felhívására.
Az éves kollektív bértárgyalások szerdai, immár harmadik fordulója keretében a szakszervezet 15 százalékos béremelést követel, valamint 200 eurós képzési pótlékot a mintegy 160 ezer postai dolgozónak. A cég ellenben közölte hogy gazdaságilag nem tartanak reálisnak ilyen szintű béremelést. A szakszervezet pedig azt közölte, hogy a reálbércsökkenést nem tartják elfogadhatónak.
Szintén a Verdi és a közszolgáltatásokban dolgozókat tömörítő dbb szövetség hívja szerdára és csütörtökre figyelmeztető sztrájkba több berlini közszolgáltatási szektor dolgozóit, az érdekképviseleti szervezetek 10,5 százalékos, de legalább 500 eurós béremelést követelnek az érintett dolgozóknak. Béremeléseket követelnek ennek megfelelően a kórházakat üzemeltető Vivantes és Charité cégeknél és leányvállalataiknál, a berlini köztisztasági vállalatnál, a vízműveknél, valamint a Műszaki és Gazdasági Főiskola dolgozói és a felsőoktatási hallgatóknak szolgáltatásokat (kollégium, menza, tanácsadás, stb.) nyújtó Studierendenwerks munkatársai számára – akik mind közfoglalkoztatottak.
A sztrájkhét időzítése is beszédes: február 12. vasárnap tartják a berlini választásokat, melynek során a város vezetéséről hoznak döntést a választók. Ennek során valószínűleg bukni fog a jelenlegi vörös-vörös-zöld koalíció, vagyis a Szociáldemokrata Párt, a Balpárt és a Zöldek szövetsége. Mindazonáltal a közelgő választások remek alkalmat nyújtanak, hogy a dolgozói érdekképviseletek kedvezményeket csikarjanak ki a kormányzásra készülő vagy újraválasztásukért küzdő politikai erőkből.
