Országos közgyűlést tartott a minap a Magyar Orvosi Kamara, ahol eldöntötték, „rendkívüli nyomásgyakorlásba” kezdenek a tervezett egészségügyi reformok ellen, és az egészségügy romlásának megakadályozása érdekében. A hírre reagálva vasárnap 14 órára rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett Takács Péter egészségügyi államtitkár, valamint az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor. A sajtótájékoztatót a Hír TV élőben közvetítette.
Takács Péter tagadta, hogy ne lett volna egyeztetés, és állítja, hogy a változtatásokat szakmai konszenzus övezi. „Nem az orvostársadalommal, nem az egészségügyi dolgozókkal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) van konfliktus.”
Szerinte a „rendszer működik, ellátatlan beteg nincs”. „Adminisztratív módon nagyon rossz képet mutat, hogy mekkora a betöltetlen körzetek száma”, de hangsúlyozta, hogy a betöltetlen körzeteknek több mint 70 százaléka ezer fő alatti.
A körzetek határának átrajzolása nem fog érdemi változást hozni az orvosok és a betegek életében az államtitkár szerint.
Az államtitkár a teljesítményalapú bérezés bevezetését is védelmébe vette, szerinte „egyes kollégák teljesítménye jelentősen visszaesett a 2019-es, még paraszolvenciás időszakhoz képest”. A kollégák többségére ez nem jellemző, de „van egy 5-10 százalék”, akire igen. Ezért fontos, hogy a munkáltató kezében legyen más eszköz is, mint a munkavállaló elbocsátása, folytatta Takács Péter.
A szakdolgozói bérek emelésének késését Brüsszellel és a nemzetgazdaság teljesítőképességével indokolta az államtitkár.
A Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta, „a koncepció elkészítésekor kizárólag a betegeket vettük elsősorban figyelembe (sic!), csak másodsorban a benne dolgozó kollégákat”, és biztos benne, hogy minden beteg ugyanabban a „magas színvonalú” ellátásban fog részesülni.
Csató Gábor szerint azzal, hogy a MOK a mentőszolgálattal való szerződés alá nem írására buzdít nem a mentőszolgálat fog rosszul járni, hanem a betegek. Szerinte a betegek továbbra is bízhatnak a mentőszolgálatban, az új ügyeleti rendszer elindulása után is. „Mindenkit továbbra is szeretettel várunk ebben a rendszerben”, tette hozzá.
A MOK felhívásában arra szólított fel, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, és a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.
Követelik a szakdolgozói béremelést, a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítését és a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását.
Nemrég kezdődött meg az orvosi ügyeleti rendszer átalakítása, mely az orvoshiányra hivatkozva csökkenti az ügyeletek számát, ezzel is rontva az egészségügyhöz való egyenlő hozzáférés esélyét.
Februártól Hajdú-Bihar, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakítják át az ügyeletet. Hajdú-Biharban az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett ezután csak 10 településen lehet majd este vagy éjszaka orvoshoz fordulni.
A MOK titkára, Svéd Tamás így fogalmazott az átalakítás és a szervezet követelései kapcsán:
„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeket.”
Január végén a Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete is sztrájktárgyalásba kezdett a bérek emelésének előmozdítása érdekében. A szervezet tagsága szerint elfogadhatatlan, hogy a szakdolgozók bérét nem idén januártól, hanem csak júliustól és jövő év márciusától emelik. Ez idén nyárra mindössze 10-20 százalékos növekedést jelenthet, ami az inflációt sem kompenzálja.
Novemberben törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amely ugyan tartalmazott béremelést az egészségügyi dolgozók számára, olyan teljesítményalapú bérezést vezetett be, amely akár alapbércsökkentő büntetést is maga után vonhat.
A több ingázást is lehetővé tették, könnyebben átvezényelhetővé, kirendelhetővé téve a munkavállalókat, és egyes pótlékokat is megszüntettek.
