Január 12-én újraindult a szem! A kolozsvári-pécsi szerkesztőségi gárda tavaly szeptemberben jelentette be a lap új szem nevű második folyamát. A folyóirat négy rovatával a kultúra, a társadalom és az aktivizmus lehetőségeit keresné olvasóival, szerzőivel és szövetségeseivel együtt, terveik szerint online és élőben – írja közleményében az újraszerveződő szerkesztőség.
A szem irodalmi és társadalmi portálként alakult 2015 őszén, a kolozsvári BBTE bölcsészhallgatóinak kezdeményezésére. Bár fontosnak tartják a Kar magyar tanszékeinek szellemi közegét, annak szerepét a lap létrejöttében, „a szem nemsokára túlnőtt a szűkebb intézményi és szakmai nyilvánosság érdeklődési körén”.
Az új szem (a régi írásokkal együtt) az ujszem.org portálon elérhető.
A szerkesztőség tagjai és a lap szerzői kezdetben arra vállalkoztak, hogy a magyar irodalomról (és az akkoriban újraformálódó magyar irodalmi intézményrendszerről) való beszédmódot kibillentsék a polgári nyilvánosság keretei közül. Ez a törekvés hamar kiegészült a kritikai elméletek, a társadalomkritika, illetve a lakhatási, feminista és a kurd önrendelkezésért folyó aktivizmus bemutatásával és terjesztésével – írják a szerkesztők.
„A szem a művészeti elméletalkotást az adott társadalmi valóságon akarta lemérni, megakadályozva, hogy az pusztán a jövő-menő akadémiai divatok reprodukciójára szorítkozzon.”
A szerkesztőség feladatának tekintette a magyarországi, illetve a román nyelvű antikapitalista közegek összekapcsolását és ennek során egy sajátosan erdélyi magyar nézőpont felmutatását is.
A most felálló szerkesztőség az eredetileg is kitűzött célok folytatásához, a lap fenntartásához, illetve a beharangozóban közzétett tervek megvalósításához múltbeli és potenciális olvasóik támogatását kéri.
Az új szem oldalán a régi oldalról átmentet írások mellett már olvashatunk új szövegeket is. Az első, lapindító cikk Kapelner Zsolt a SzEKSz (Szellemi Elmélyülésre Késztető Szövegek) rovatban megjelent írása, amelyben elmélet és gyakorlat viszonyáról, a különböző elméleti hagyományok jelentőségéről, történetéről, konzekvenciáiról ír. Az esszé többek között azokra kérdésekre keres választ, hogy mennyiben tartható fenn elmélet és gyakorlat éles megkülönböztetése; hogyan kapcsolódhat az elméleti munka az emancipatorikus törekvésekhez; milyen jelentőséget tulajdoníthatunk neki, valamint mely elméleti feladatokat szükséges elvégeznünk.A SzEKSz fül alatt megjelenő írások elsősorban bölcsészet- és társadalomtudományos tanulmányok, esszék és recenziók lesznek.
Az oldalon megjelent második szöveg a Simon Magda 1935-ös „Ami egy riport előtt történik” című irodalmi riportjának újraközlése. Az írás a Szemvedéj rovatban került közlésre, aminek célja, hogy „az irodalmi és társadalmi észlelés előtt rejtve maradó témákat és beszédformákat láthatóvá tegyék”.
Az újrainduló lapon helyet kapott még egy filmszem rovat, ami alatt olyan „pezsgő baloldali filmes felületet” szeretnének létrehozni, ahol izgalmas cikkek sorozatán keresztül bontakozik majd ki, hogy miként is érdemes gondolkodnunk a tágan értett mozgóképkultúra történeti meghatározottságairól, reprezentációs módjairól, emancipatorikus lehetőségeiről, társadalmi relevanciájáról és politikai szerepéről. A rovatban filmkritikák és ideológiakritikai elemzések, film- és kultúraelméleti esszék, tanulmányok és szakfordítások, kanonizációs szándékú ismertető szövegek, vitacikkek és beszámolók kapnak majd helyet.
A praxis fülre kattintva pedig a „mi a teendő” kérdésére választ kereső írásokat olvashatunk majd. Itt olyan anyagok közlésére vállalkoznak, amelyek a szociológia, az antropológia, a történeti elemzések narratív, szemléleti és módszertani eszközeivel dolgoznak. Ugyanakkor mozgalmár, rendszerkritikus, és tágabb értelemben vett materialista analízisre épülő társtudományok elméleti termékeinek megjelentetését is tervezik.
Ötödik fül néven pedig a lap szellemiségéhez illeszkedő eseményekről és kezdeményezésekről találhatunk híreket.
Az új szem indulást beharangozó közleményében úgy fogalmaz, elődje 2021-es megszűnését éppen az eredményezte, ami a szem szerkesztőségének széles mozgásterét lehetővé tette:
„A lap mindenféle finanszírozás nélküli, önkéntes munkában végzett működtetése. A szem elhallgatása (az utoljára megjelentetett szöveg így zárul: „Világ proletárjai, pihenjétek ki magatokat!”) közvetve azoknak a társadalmi jelenségeknek volt köszönhető, amelyek ilyen vagy olyan formában az egész kolozsvári egyetemi és művészeti szcénát sújtják: a város a szemünk előtt válik megfizethetetlenné a diákok, illetve a kultúratermelő értelmiség számára.”
A tanulságokat egy kolozsvári és pécsi tagokból álló, részben új szerkesztőség vonta le, akiknek kapcsolatát korábbi időkre visszanyúló együttműködések, barátságok és közös elvi elköteleződések alapozták meg.
A Mérce a korábbi szem szerkesztőségével szorosan együttműködött, szövegeiket több alkalommal olvashatáttok a mi felületünkön is, így bátran tudjuk ajánlani az újrainduló lap szemrevételezését is.
