Visszautasította a görög bíróság a 24 menekülteket segítő aktivistával szembeni vádakat. A tengerbe fulladás veszélyének kitett embereken segítető 17 külföldi és 7 görög állampolgárral szemben indított eljárás során a bíróság a vádiratok nem megfelelő fordítását, valamint a vádlottak tolmácsokhoz való hozzáférésének hiányát kifogásolta.
Az aktivisták ellen továbbra is nyomozás folyik embercsempészet, pénzmosás és csalás vádjával. Az ítélet alig néhány órával azután született, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete is a vádak ejtésére szólította fel a bíróságot.
Az Európai Parlament a 2021 novemberében kezdődött pert „Európa legnagyobb szolidaritás-kriminalizálási esetének” minősítette.
A bírósági határozat lényegében azt jelenteti, hogy a vád összeomlott, mivel a kémkedési és hamisítási vádak ötéves elévülési ideje február elején jár le, és az ügyészségnek valószínűleg nem lesz elég ideje az ügy újbóli benyújtására. A bíróság így a rádiófrekvenciák jogellenes használatának vádja mellett (amit a szabályozó törvény öt évvel ezelőtti hatályon kívül helyezése miatt), a kémkedési vádat is ejtette:
BREAKING: Greek prosecutors drop „espionage” case against 24 people who had been arrested and charged while aiding refugees in the island of Lesbos.
It’s an important victory against the criminalisation of solidarity in Europe.
— DiEM25 (@DiEM_25) January 13, 2023
Amint arról beszámoltunk, a perbe fogott Seán Binderre, Sarah Mardinira és további 22 társukra akár 25 év börtönbüntetés elébe néztek a szerdán indult eljárás során.
Az Amnesty International felszólította a görög hatóságokat, hogy ejtsék az ellenük felhozott vádakat.
„Nem bűncselekmény a fulladás veszélyének kitett embereken segíteni Európa egyik leghalálosabb tengeri útvonalán és annak partjain. A tárgyalás rámutat, hogyan tesznek meg mindent a görög hatóságok a humanitárius segítségnyújtás visszaszorításáért”
– írta Nils Muižnieks, az Amnesty International európai irodájának igazgatója, aki szerint Görögország a humanitárius munkát kriminalizálja ezzel a lépésével. Ráadásul eközben a migránsokat is igyekszik eltántorítani attól, hogy biztonságot keressenek az ország partjainál.
Természetesen eddig sem volt könnyű dolga az Európába érkezőknek: az OLAF nyáron közzétett jelentése szerint az EU határőrsége számos alkalommal szemet hunyt az Égei-tengeren átkelő menedékkérők Törökországba való visszatoloncolása felett. Olyan eset is volt, amikor a görög hatóságok hajókról mentőcsónakokba pakoltak menekülteket, majd magukra hagyták őket az Égei-tengeren.
Az illegális migráció elősegítésével megvádolt 24 mentő-önkéntes 2016 és 2018 között dolgozott a Leszbosz szigetén működő egészségügyi segítségnyújtással foglalkozó Emergency Response Center International nevű civil szervezetnél. Közülük hárman – Sarah Mardini, Sean Binder és Nassos Karakitsos – már korábban 100 napot börtönben töltöttek emiatt. Binder azt mondja, a valóságban azért állítják bíróság elé, mert „vizet oszt és rámosolyog a menedékkérőkre”.
A vádlottak által indított mentőakciók egyébként a nemzetközi emberi jog és a görög jogrendszer védelme alá tartoznak. A jogi szakértő annak a jogellenességére is felhívja a figyelmet, hogy Mardinit eltiltják attól, hogy képviselje magát a tárgyalásán, mert nem léphet be Görögorszgába.
Maridini maga is menekültként érkezett Leszboszra 2015-ben, és egy évvel később tért vissza hogy hasonló sorsú embereken segítsen. Ő és testvére történetét a Mardini nővérek című Netflix-film dolgozza fel.
Az Amnesty International európai és helyi vezetői egyetértenek Babickával abban, hogy Athén valódi célja büntetőeljárással az, hogy elrettentse az önkénteseket a humanitárius segítségnyújtástól, és minél inkább magukra utalja a menedékkérőket.
