Lassan befejezik a rendőrök az észak-rajna-vesztfáliai Lützerath szerda reggel megkezdett kiürítését Németországban, melyet klímaaktivisták foglaltak el, a falu lerombolása ellen tiltakozva. A karhatalmiak alapvetően már csak két aktivistát keresnek, akik egy általuk a település alá épített alagútban rejtőzve próbálják megakadályozni, hogy a közeli Garzweiler lignitbányát Lützerath irányába bővíteni lehessen. A bővítés az RWE energiacég és a szövetségi kormány megallapodásának keretében vált lehetővé, ahogy arról korábban itt írtunk.

A rendőri akció országszerte komoly tiltakozásokat váltott ki. Ezek kereszttüzében a kormánykoalíció részét képező zöldek állnak, akik választási igéretüket megszegve részt vettek a megállapodás megkötésében, és akik tartományi székházát aktivisták foglalták el. Az ügy azért is érinti komolyan az ökopártot, mert,

ha a Lützerath alatt található szén elégetésre kerül, akkor Németország nem lesz képes tartani a Párizsi Klímaegyezményben foglalt vállalásait, és nem fogja tudni teljesíteni a 1,5 fokos célkitűzést.

Agresszív rendőri fellépés és korlátozott sajtószabadság

A taz tudósítása szerint a falut szerda reggel 8 órára bekerítették a rendőrök, majd 9 órakor már nagy erőkkel betörtek a faluba és az aktivisták táborába, ahol kövekkel, tüzijátékkal, és molotov-koktélokkal fogadták őket. A lap információi szerint közel 5000 rendőr vett részt a bevetésben. Ezt követően a rendőrök felszólították a tiltakozókat, hogy hagyják el a helyszínt, különben kénytelenek lesznek közvetlen kényszerítő intézkedéseket alkalmazni. A felszólításnak kb 200-an eleget tettek, azonban körübelül 400 aktivista maradt, akik közül csütörtökön további 300-an szintén elhagyták a települést. Szerdán a kezdeti erélyes tiltakozást felváltották a ülőblokádok, éneklések, valamint egyesek zongorázva tüntettek a falurombolás ellen. A tiltakozás békés mivoltát szerdán a rendőrség szóvivője is elismerte.

Hiába békések túlnyomórészt az aktivisták, napok óta érkeznek hírek és videók erőszakos rendőri fellépésekről. A taz tudósítójának egy rendőr például, elmondása szerint felajánlotta, hogy eltöri az ujját, ami jól mutatja rendőrség sajtóhoz való hozzáállását is, amivel kapcsolatban a német újságírószövetség (Deutschen Journalistinnen- und Journalisten-Union / dju) és a Verdi (a szolgáltató szakmákat képviselő szakszervezet) is panaszt emelt. Szerintük ugyanis a rendőrség önkényes módon korlátozta az újságírók munkáját: többeket nem engedtek be a falu területére, vagy éppen a helyszínen készített fotók törlésére kényszerítették és fenyegették őket, az RWE biztonsági személyzete pedig fizikailag is bántalmazta a sajtó munkatársait, ahogy arról Jörg Reichel, a szövetség elnöke beszámolt a taz-nak.

Nem csupán újságírókat nem engedtek be a faluba: Timon Dzienus, a zöldek ifjúsági tagozatának társelnöke és Kathrin Vogler, az észak-rajna-vesztfáliai Linke vezetője is beszámoltak arról twitteren, a rendőrök az aktivisták önkéntes mentőseit (Demosanis) is kiutasították a faluból. Holott, ahogy az a posztjukból kiderült, a falu területén is szükség lett volna a segítségükre: elmondásuk alapján több embert is fejsérülések miatt kellett ellátniuk, mivel a rendőrök célzottan, ököllel ütötték a tiltakozókat.

Habár a nap során tudósok és hírességek is a rendőri akció valamint a falurombolás leállítására szólították fel a felelősöket, ez nem történt meg, sőt, a rendőrség közleménye szerint kifejezetten jó ütemben sikerült haladniuk. Éjszaka az aktivisták arról számoltak be, hogy a rendőrök a korábbi nyilatkozataikkal szemben nem hagyják őket aludni, és konyhájuk lerombolásával az élelmiszer-ellátásukat is veszélyeztetik.

Ezeket az eljárásokat az aktivisták már ismerik korábbról, ugyanis az elmúlt években nem ez az első alkalom, hogy a rendőrség klímaaktivisták által elfoglalt területeket ürít ki erőszakosan. Két éve a Hessenben található Dannenröder erdő kivágása ellen tüntetőkre támadt vízágyúval a rendőrség fagypont alatti hőmérsékletben. Négy éve pedig a szintén Észak-Rajna-Vesztfáliában található Hambacher erdőben tiltakozók eltávolítása során halt meg egy újságíró, amikor egy lombházból a mélybe zuhant. Habár a haláleset baleset volt, beszámolók szerint a bevetésben részt vevő rendőrök, és a helyszínen tevékenykedő RWE/alkalmazottak – ugyanis ebben az esetben is az RWE szénbányájának terjeszkedéséhez igyekeztek előkészíteni a terepet a karhatalmiak – az aktivisták életét veszélyeztetve, több esetben ellenségesen viselkedtek. Úgy néz ki, hogy a rendőrség sajnos nem tanult a korábbi esetekből, mert több videó is tanúskodik róla, hogy a rendőrség a tegnapi nap folyamán is többször agresszívan lépett fel magasban tartozkodó aktivistákkal szemben.

Székházfoglalás, égő rendőrautó, földalatti alagút: csütörtökön folytatódott a tiltakozás

Csütörtökön tovább folytatódott a helyszín kiürítése, melynek során a rendőrök nekiláttak az aktivisták által épített ideiglenes épületek és lombházak lebontásának, valamint fák kivágásának. A nap során több aktivista is épületekhez, valamint különböző terptárgyakhoz ragasztotta magát, valamint gyakoribbá vált a rendőrök tüzijátékkal és egyéb tárgyakkal történő dobálása is. A bevetés során tizenhat rendőr sérült meg, közülük azonban csupán csak öten külső behatás eredményeképpen, a maradék tizenegy pedig a falu nagy elánnal történő rombolása következményeként. Hetven embert igazoltattak, és mindössze hármat vettek őrizetbe, akik közül kettőt már szabadon engedtek.

A rendőrség közleménye szerint a falu kiürítésével csütörtök éjfélre szinte teljesen végeztek, már csak azt a két aktivistát keresik, akik egy a település alá ásott alagútban, magukat egy betontömbhöz láncolva próbálja megakadályozni, hogy a Lützerath alatti szenet kibányásszák. Továbbá arról is beszámoltak, hogy csütörtökről péntek éjszakára kiégett egy rendőrséghez tartozó civil jármű a műveleti terület közvetlen szomszédságában, melynek hátterében gyújtogatást sejtenek.

A szombati demonstráció előtt több német városban már szerdán is spontán tüntetések kezdődtek a rendőri akció hírére. A zöldek észak-rajna-vesztfáliai pártköztpontját Düsseldorfban több mint harminc klímaaktivista foglalta el tiltakozásképpen. Az épüleltet péntek kora reggel a párt kérésére kiürítette a rendőrség.

Livebilder aus der Parteizentrale von Bündnis #NRWE den Grünen.

Die Besetzung von Habecks Büro in Flensburg steht noch- so leicht wird hier kein Mensch aus der Verantwortung gelassen.#LützerathBleibt

📸Christoph Schnüll pic.twitter.com/5Gm8hGR9Wz

— Ende Gelände #LütziBleibt (@Ende__Gelaende) January 12, 2023

Szintén kb harminc aktivista az RWE esseni székházának bejáratát foglalta el. Közülük hárman hozzáláncolták magukat a bejárathoz. A rendőrség ennek az akciónak is véget vetett. Csütörtökről péntekre virradó éjjel pedig közel 200 ember tört be kirakatokat és gyújtott fel kukákat Berlin központi kerületében (Mitte) a Hackescher Markt környékén, és fújt Lützerathtal kapcsolatos üzeneteket a falakra. A rendőrség helikoptert is bevetett az elkövetőek keresése során.

Greta Thunberg és országos politikai visszhang

Az akció hírére a Fridays for Future (FFF) klímamozgalom arca, Greta Thunberg bejelentette, hogy ő is ott lesz a szombati falurombolás elleni tüntetésen Lützerathban, amely során minden bizonnyal a szénbányászat által keletkezett krátert fogják elfoglalni. Rajta kívül több német híresség, közéleti személyiség és tudós is jelezte részvételi szándékát. Köztük például a német FFF arca, Luisa Neubauer, valamint Georg Jansen, a Greenpeace szövetségi elnökségének tagja. Csütörtökön már többen is Lützerathba utaztak, ahol tiltakozással, és a településre vezető utak blokádjával próbálták akadályozni a falu kiürítését.

Országszerte politikusok is megszólaltak az események kapcsán. A Balpárt (Linke) társelnöke, Janine Wissler hétfő este a faluba utazott, hogy személyes jelenlétével fejezze ki, hogy a párt az aktivisták pártján áll. Katrin Göring-Eckardt, a német parlament zöldek által delegált alelnöke is támogatását fejezte ki, amikor arról posztolt, hogy a klímakatasztrófa drámaisága miatt egyetlen generáció sem engedheti meg magának a tétlenséget.

A zöldek azonban közel sem egységesek Lützerath kérdésében. Ugyanis a párt által delegált kancellárhelyettes és gazdasági, valamint klímaügyi miniszter Robert Habeck kötötte meg a megállapodást az RWE energiavállalattal. Habeck az Ukrajnában történő orosz katonai agresszióra és az annak következményeként előállt energiaellátási problémákkal érvelt a falu alatt található szén kibányászása mellett. Az üzleti megállapodás részeként az RWE belement, hogy a kormány 2038-ról 2030-ra hozza előre a karbonsemlegesség dátumát (Kohleausstieg). A miniszter szerdán is kitartott döntése mellett. Szerinte a mára lakatlan Lützerath hamis módon vált a klímamozgalom szimbolikus helyszínévé. Kijelentései a párton belül is kritikát váltottak ki, és a tagság nyílt levéllel fordult a vezetőség felé, hogy az leállítsa a falu kiürítését. Ahogyan a taz is a párt töredező egységéről ír.

A kereszténydemokrata CDU főtitkára, Mario Czaja az Axel Springer reakciós médiabirodalom részeként működő Welt TV adásában reagált a tiltakozásokra, és migránsozással egybekötve nevezte bűnözőnek a falurombolás ellen tiltakozó aktivistákat. Szerinte erőszakra kész fiatal férfiakról van szó, akik elutasítják az állami intézményeket. Ez – mint megállapította – a bevándorló hátterű fiatalok mellett leginkább a baloldaliakra jellemző, emiatt szerinte olyan programokra lenne szükség, melyek kiutat biztosítanak ezen férfiak számára az erőszakból. (Arról, hogy az erőszak hogyan keletkezik, és hova vezethet, a nobel díjas Heinrich Böll nagyszerű regényét, a Katharina Blum elvesztett tisztességét javaslom elolvasásra^[1]).

Mindeközben a társadalom többsége a szénbánya bővítése ellen van, ahogy az a közszolgálati ZDF megbízásából készült, pénteken közzétett felmérésből kiderül. A megkérdezettek 59%-a ellenzi a szénbányák bővítését. Legnagyobb mértékben a zöldek szavazói, akik  87%-a helytelennek tartja a bővítést. A szövetségi kormány klímavédelemmel kapcsolatos tevékenységét a felmérésben résztvevők 58%-a tartotta elégtelennek.

Kizárólag profitérdekek állnak a falurombolás hátterében

A szerdai rendőri akció és a falu lerombolása azért különösen kényelmetlen a zöldek számára, mert azt, Habeck érvelésével ellentétben, valójában kizárólag az RWE profitérdekei magyarázzák. A Fridays for Future taz-on megjelent írásában a német gazdaságkutató intézet (DiW) számításaira hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy, ha a Lützerath alól kibányászott szén mind elégetésre kerül, akkor nem lesznek tarthatóak a Párizsi Klímaegyezményben tett vállalások. Ahogyan a német alkotmánybíróság döntésének  is ellentmondanak, amely döntés arra kötelezi a kormányt, hogy hatékonyan lépjen fel a klímakatasztrófa megelőzése érdekében, tekintve hogy a jelenlegi elégtelen klímapolitka aránytalanul nagy terheket ró a jövő generációira.

A FFF aktivistái megjegyzik, hogy a karbonsemlegesség dátumának előrehozása önmagában még nem jelent klímavédelmet – ahogyan azt Robert Habeck állítja – mivel az RWE esetében nem kibocsátás csökkentéséről, hanem éppen hogy a kibocsátás intenzivításának növeléséről beszélhetünk: rövidebb idő alatt fognak több szenet elégetni.

Ahogyan az az érvelés sem állja meg a helyét, hogy a szén kibányászására az energiaellátás biztosításának érdekében van szükség, ugyanis a Europe beyond Coal megbízásából készült kutatás kimutatta, hogy a Lützerath alatti szén elégetéséből származó energia más forrásokból már biztosított.

Tehát a megállapodásnak egyetlen pontja van, ami valóban igaz, ez pedig az RWE várható profitja, ami nem is kevés:

A Handelsblatt számításai szerint az energiavállalat 2024-ig a vállalat egymilliárd euró plusz nyereséget könyvelhet el az üzlet eredményeképpen.

Mindezek mellett az már csak hab a tortán, hogy amikor Robert Habeck szerdán lakatlan faluról beszélt, akkor elfelejtette megemlíteni, hogy nem minden lakó hagyta el önszántából lakhelyét, mivel erre többeket kizárólag bírósági ítélettel lehetett kényszeríteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem tudták betartani a választási kampányban tett ígéretüket, miszerint a karbonsemlegesség előrehozásának eredményeképpen senkinek sem kell többé elhagyni az otthonát, azért, mert ott szénbányát nyitnának. A második világháború vége óta a Deutsche Welle írása szerint mintegy 300 települést romboltak le Németországban a lignitbányászat terjeszkedése miatt, ezek során mintegy 120 ezer embert kellett átköltöztetni. A közszolgálati ARD déli magazinja szerdán pont az egyik legismertebb helyi gazdálkodót, Eckardt Heukampot mutatta be, aki az utolsó pillanatig küzdött az otthonáért – és a riportban is a családja ma már műemlékvédelmet élvező épületéből próbálja kimenteni a 150 éves kerámia járólapokat.

Azonban – ahogy azt az adás egy későbbi pontján már zöldek parlamenti képviselője, Kathrin Henneberger is megjegyzi – az energiavállat túl nagy hatalommal rendelkezik. Ahogy Heukamp története is mutatja, Lützerath újabb példa arra, amikor az állam a tőke profit érdekét érvényesíti a lakóhelyüket elvesztő polgárai szemben (tehát a tőkés magántulajdont védi a személyes tulajdonnal szemben) és a klímakatasztrófa elkerülése érdekében tett lépések helyett, még akkor is, ha utóbbira elvileg alkotmánybírósági döntés kötelezni.